1993. május 17., hétfő I. évfolyam, 34. szám

***      Az RMDSZ a következő Állásfoglalást hozza nyilvánosságra:

            Az RMDSZ történelmi küldetésének tekinti, hogy megőrizze magyar közösségünk önazonosságát, egyetemes értékeket teremtő képességét. Mindezt – ahogy a III. Kongresszuson elfogadott Program kinyilvánítja, csak a belső önrendelkezés érvényesítése szavatolhatja. Közösségépítő munkánk az önkormányzati elveken alapul, és meggyőződésünk, hogy ennek az elgondolásnak általános kormányzati gyakorlattá kell válnia, annál is inkább, mert a nemzeti kisebbségek ilyen szerveződési formája megegyezik a nemzetközi egyezmények szabványaival. Nyilvánvaló, hogy minden olyan döntés, amely kisebbségeket érintő kérdésekben az illető közösség konzultálása nélkül vagy akarata ellenére történik, ellentmond az európai jogrendnek. Ezért tartjuk diverziónak és provokációnak a kolozsvári városi tanács 1993. április 30-i rendes ülésén hozott határozatot, hogy referendum döntse el, legyen-e magyar főkonzulátus a városban és újrainduljon-e a Bolyai Egyetem.

            Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya és a Bolyai Társaság nyilatkozott ebben az ügyben, de a kérdés az egész romániai magyarságot érinti.

            Ismételten leszögezzük, hogy a Bolyai Egyetem megszüntetése az erőszakos homogenizálást és asszimilációt szolgálta, és azok, akik az önálló magyar egyetem viszaállítását akadályozzák, vagy megkérdőjelezik, ugyanezt a politikát folytatják, próbálván megfosztani minket önazonosságunk megőrzésének eszközeitől. Az önkormányzati elvekből kiindulva, elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk az önálló magyar tanügyi hálózat megszervezését az óvodától az egyetemig. Ebben a kérdésben nem dönthet egy város többségi lakossága. Az egyetem önépítésünk szerves része. Éppen ezért a vele kapcsolatos döntés elsősorban közösségünkre tartozik és egy olyan kormányra, amely a jogállamiság jegyében hajlandó elismerni a kisebbségek igényét az európai mércék szerinti szerveződésre, és hajlandó egy ilyen felsőoktatási intézmény anyagi alapjait az adófizető polgárok pénzéből való megfelelő részesedés elve alapján biztosítani. A helyi referendum a demokrácia gyakorlásának fontos eszköze, a jövőben mi is élni kívánunk ezzel a lehetőséggel, de nyílvánvaló, hogy ebben az esetben a referendum gondolatának lejáratásáról van szó, mert nem azokat kérdezik meg, akiket a döntés joga megillet.

            Szövetségünk és az egész romániai magyarság nevében tiltakozunk az ország alkotmányát és törvényeit is semmibe vevő kolozsvári tanácsi határozat ellen, és felkérjük parlamenti képviseletünk tagjait, hogy a hazai jogszabályok és a nemzetközi egyezmények szellemében járjanak el a kormánynál, és ha kell, jogi úton szerezzenek érvényt a közakaratnak. Függetlenül az úgynevezett referendum eredményétől, a Bolyai Egyetem visszaállítását létkérdésnek tekintjük.

            A főkonzulátus problémájának megoldása két szuverén állam illetékes kormányszerveinek hatásköre az érvényben levő hazai és nemzetközi előírások szerint. A kolozsvári városi tanács ebben a kérdésben is illetéktelen. Hangsúlyozzuk viszont, hogy a főkonzulátus visszaállításának megakadályozását szolgáló módszer szintén diverziós szándékú, destabilizáló, a két nép viszonyának mérgezésére törekszik. Az RMDSZ választmánya szerint a főkonzulátus Kolozsváron elősegíthetné a regionális együttmőködést, a gazdasági és szellemi közeledés fontos mőhelye lenne, az általános kelet-európai elvárásokat és érdekeket szolgálná. Következésképpen, felhívjuk a Külügyminisztérium figyelmét, hogy ezek a szempontok mérlegelődnek a kérdés elbírálásakor.

            Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége együttmőködik a Kolozs megyei választmánnyal, hogy megtegyük a megfelelő politikai lépéseket az újabb, mesterségesen kiprovokált válság kezelésére, és hogy az egész közösségünket érintő jogsérelmet orvosoljuk.

***      Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem rendezvénysorozatának megnyitójára 1993. május 16-án a marosvásárhelyi vártemplomban, istentisztelet keretében került sor. A résztvevőket Fülöp G. Dénes református lelkész, Kolcsár Sándor unitárius esperes, Sütő András, Markó Béla és Nagy Győző polgármester köszöntötte. A Szabadegyetem további rendezvényei ezen a héten Szovátán zajlanak.

***      A III. Kongresszus 7. számú és az SZKT 9. számú Határozata alapján 1993. május 15-én Csíkszeredában megalakult az RMDSZ Gazdasági Tanácsa. Tisztázódott a Gazdasági Tanács hatásköre, a Gazdasági Tanács helye az RMDSZ-struktúrában, valamint a testület belső megszervezése, struktúrája és mőködési elvei. Megalakult három bizottság: a) tulajdonviszonyok átalakítása, privatizáció; b) bank, pénzügyek, költségvetés; c) önkormányzat. A bizottságok személyi összetétele: a) Verestóy Attila, Antal István, Birtalan Ákos és Zólya László; b) Szécsi Kálmán, Füstös István; c) Czédly József, György Béla Zsolt. Az SZKT 9-es számú Határozatának megfelelően a GT önkéntesség elve alapján mőködik. A bizottságok összetétele még nem végleges, mivel többen objektív okok miatt nem vehettek részt a találkozón. Július 4-én, pénteken a bizottságok végleges összetételéről és programjáról dönt a GT.  A GT 3 tagú vezető testülete a bizottságok elnökeiből áll.

***      A Legfelsőbb Törvényszék június 7-re napolta el az ítélethirdetést a Cseresznyés Pál fellebbezési ügyében.