1993. december 22., szerda I. évfolyam, 188. szám

***      1993. december 22-én, szerdán tartotta idei utolsó sajtóértekezletét az RMDSZ vezetősége. A Szövetség bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök mellett a házigazdák asztalánál Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnöke, Tokay György, a képviselőházi csoport elnöke, Szabó Károly, a szenátusi csoport alelnöke, és dr. Bárányi Ferenc, a képviselőházi csoport alelnöke foglalt helyet.

Bevezetőjében Markó Béla az utolsó idei sajtótájékoztató adta alkalommal élve elmondta, hogy a brassói kongresszustól eltelt egy év kapcsán érdemes mérleget készíteni arról, amit sikerült és amit nem sikerült megvalósítani a januárban elhatározottakból, a Szövetség célkitőzéseiből. Az eredmények között említette az új szövetségi struktúra kialakítását, a Szövetségi Képviselők Tanácsának megalakulását és mőködését, az Ügyvezető Elnökség felállását és munkáját. Ebben az esztendőben a Szövetség kidolgozott két alapvető dokumentumot, az Európa Tanácshoz eljuttatott Memorandumot és az RMDSZ Törvénytervezetét a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről, amelyet átadott a többi nemzeti kisebbségi szervezetnek, a Demokratikus Konvenció pártjainak, és december 20-án letett a Parlament asztalára. A sajtóval való kapcsolatunk nyíltságáról szólva Markó Béla megemlítette, hogy az áprilistól naponta megjelenő RMDSZ Tájékoztatót román nyelven is a médiák rendelkezésére kívánjuk bocsájtani, és fel is mutatta az első román nyelvő Tájékoztatót.

A külügyminisztérium szóvivőjének Markó Béla a Parlamentben elmondott beszédét bíráló nyilatkozatáról szólva, amely kifogásolja, hogy Markó Béla etnikai elítéltekről szólt a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi bebörtönzöttek kapcsán, holott Romániában – szerinte – nincsenek etnikai alapon elítéltek, a szövetségi elnök idézte Teodor Melešcanu külügyminiszter Jansson ET-jelentéstevőhöz 1993. szeptemberében intézett levelét, amely Iliescu elnök arra vonatkozó hajlandóságáról tesz említést, hogy még az idén megvizsgálja az 1989. decemberi és 1990. márciusi elítéltek ügyében a személyes kegyelem gyakorlásának lehetőségét, most pedig teljesen megfeledkeznek erről.

Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ minden oldalról támadásnak van kitéve, mert a Memorandumban kijelentettük, hogy a hatalomnak nincs politikai akarata a kisebbségi kérdés megoldására. A Tanügyi törvény fontosságát hangsúlyozva a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzésében és ápolásában, az ügyvezető elnök aggasztónak minősítette a hatalom, a Kormány hajthatatlanságát, amellyel ezt az alapvető kérdést kezeli és amellyel visszautasítja szövetségünk javaslatait. Ennek kapcsán Takács Csaba megemlítette a Kisebbségi Tanács eredménytelenségét, és hozzátette, hogy sajnos képviselőink visszahívása jogosnak minősült, mert pusztán propagandisztikus hatáson kívül a Tanácsnak semmilyen eredménye nincs. A Kovászna megyei privatizációnak is etnikai jellege van akkor, ha egy magyar többségő megyében az állami vagyonkezelő alap 62 megbízottja között egyetlen magyar nemzetiségő szakembert sem találunk. Felelőtlenség azt hinni, hogy a kisebbségek törekvéseit, jogos igényeit a végtelenségig figyelmen kívül lehet hagyni – mondotta az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Szabó Károly a törvényhozói munkáról szólva a Vãcãroiu-kormány nagyfokú cinizmusára hívta fel a figyelmet, amely azt állítja, hogy a Parlament nem “termelt” törvényeket, szemérmesen elhallgatva, hogy ebben a Parlamentben azok a pártok bírják a döntéshozatalhoz elegendő többséget, amelyek a kormányt támogatják. Felhívta a figyelmet arra a veszélyes jelenségre, amely abban rejlik, hogy a kormány most, a téli parlamenti szünetben, ismét rendeletek útján kormányozhat, hozhat döntéseket olyan kérdésekben, amelyeket csakis a törvények szabályozhatnak. Így megvan az a lehetősége, hogy keresztülvigyen olyan rendelkezéseket, amelyek a Parlamentben nem kaptak volna szavazattöbbséget, vagy amelyeket nem így szavazott volna meg a törvényhozás. Ez a kormánydiktatúra kezdetét jelenti – figyelmeztetett Szabó Károly szenátor. A hatalomnak van kormánya, a kormánynak pedig parlamentje, amellyel azt csinál, amit akar. Ennek ellenére a bizalmatlansági indítvány nem szenvedett kudarcot – jelentette ki Szabó Károly –, a Kormány ugyanis nem kapott meg 224 szavazatot.

Bárányi Ferenc a decemberi eseményekre való hivatalos megemlékezések kapcsán a történelem meghamisítására hívta fel a jelenlevők figyelmét. Temesváron már december 15-én százak vonultak ki a református templom és Tőkés László védelmére, akinek már a nevét sem említik, pedig, tetszik vagy nem tetszik egyeseknek, ô lobbantotta lángra a forradalom szikráját. Bárányi Ferenc el szerette volna mondani ezt ma a Parlamentben, és azt is, hogy Temesvár 119 halottja közül 110-nek ismerjük a nevét (kilenc áldozatot nem lehetett azonosítani), de egyetlen gyilkos nevét sem ismerjük. Iliescu elnök vagy nem tudja és nem is akarja tudni, vagy tudja és nem akarja, hogy megtudjuk a gyilkosok nevét, ám bárhogy lenne is, nincs joga többé, hogy vezesse ezt az országot – fejezte be mondandóját a decemberi temesvári események aktív résztvevője, akinek nincs – mint ahogy Tőkés Lászlónak sincs! – erről semmilyen igazolása …

Tokay György a bizalmatlansági indítvány fontosságát emelte ki, ami abban állt, hogy végre színt kellett vallani, ki kivel szavaz. Hozzásegített bennünket, az egész társadalmat a tisztánlátáshoz. Az RMDSZ lojális volt és marad szövetségeseihez. Bírálták az RMDSZ-t mindenfelôl, hogy nem mondtuk ki világosan, mit akarunk. A december 20-án a Parlament asztalára letett Törvénytervezetünk ezt megteszi. Ez az RMDSZ politikai ajánlata, és nyíltságunk, párbeszédre való készségünk bizonyítéka. A legsúlyosabb támadásokat az tette lehetővé, hogy nem értették meg vagy eltorzították, meghamisították törekvéseinket – mondotta Tokay György és kijelentette, hogy az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmén túl az egész román társadalom érdekeit szem előtt tartó program mellett száll síkra.

Az Adevãrul munkatársának egy kérdésére válaszolva – mi a véleménye arról, hogy egy honatya elmarasztalta a kormányfőt, amiért nem vett részt Antall József temetésén? –, Markó Béla elmondotta, hogy Antall Józseffel egy nagy politikus távozott, és sok európai ország magas, kormányfője vagy államfője szintén képviseltette magát, rótta le tiszteletét az elhunyt emléke előtt. Az interpellálóval egyetértek – jelentette ki a szövetségi elnök.

Egy a Nemzetiségi törvénytervezet elfogadási esélyeivel kapcsolatos kérdésre Markó Béla elmondotta, hogy sajnos, a Tanügyi törvénytervezet sorsa alapján ítélve, az esélyek nem nagyok. Ugyanakkor arra alapozunk, hogy a hatalom ígéreteket tett az Európa Tanácsnak az ajánlások betartására. Ha ezek a vállalások komolyak, talán van esély arra, hogy a tervezetet megvitatják.

Befejezésül, a közeli ünnepekre emlékeztetve, Markó Béla szövetségi elnök kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánt a sajtó képviselőinek.