1993

1993. augusztus 5., csütörtök I. évfolyam, 91. szám

***      Markó Béla 1993. augusztus 9-e és 16-a között külföldön, Franciaországban tartózkodik. Erre az időszakra a szövetségi elnöki teendők ellátásával Takács Csaba ügyvezető elnököt bízza meg.

 

***                                                         TÁJÉKOZTATÓ

a Cseresznyés Pál elleni jogerős, végleges ítélet nyomán elrendelt kifizetésekről:

 

Még tavaly ősszel, az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult mindenkihez, az egész romániai magyarsághoz, hogy segítsenek összegyőjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét. Cseresznyés Pált és társait az 1990. márciusi események következtében ítélték el; a romániai magyarság kezdettől fogva tisztán látta, hogy ebben az esetben nem igazságszolgáltatásról van szó, törvényes jogi eljárásról, hanem közönséges politikai bosszúról. Mindnyájan tudjuk, hogy a márciusi események után csak cigányok és magyarok kerültek börtönbe.

A múlt hónapban Bukarestben a Legfelsőbb Törvényszék Cseresznyés Pál fellebbezését elutasította, jogerőre emelve ezzel a Maros megyei törvényszék első fokú ítéletét, amely gyilkossági kísérletért és csendháborításért tíz év börtönre és súlyos pénzbüntetésre ítélte a vádlottat. A Legfelsőbb Törvényszék döntése nyomán elrendelték a kiszabott kifizetéseket.

Az RMDSZ azért vállalta fel a jogi védelmen túl a pénzbüntetés összegyőjtését adományokból, hogy Cseresznyés Pált mentesítse legalább az ítélet anyagi következményei alól és megmentse egyetlen ingatlanát, a lakását. Még tavaly ősszel, rövid két hónap alatt több mint ötmillió lej győlt össze. A Székelyföld, Maros és Hunyad megyék lakossága adományozta a legtöbbet, megértve a kisebbségi helyzet parancsát: a közteher vállalását. Hiszen Cseresznyés Pált és társait egyszerően azért ítélték el, mert magyarok.

A Maros megyei Törvényszék 40/1992-es számú ítélete elleni fellebbezést a Legfelsőbb Törvényszék a 976/1993. június 7-i döntésével utasította el, ezzel jóváhagyva az elsőfokú ítéletet, amelynek rendelkezése a következő tételek kifizetésére kötelezi az elítéltet:

19.000 lej perköltség, 9.997 lej és 55 bani kórházi kezelési költség Marosvásárhelyen, 20.027 lej klinikai kezelési költség Bukarestben, 270.879 lej külföldi kezelési költség, amelyeket az Egészségügyi Minisztérium előlegezett, l.500 lej Cofar Mihãilã ügyvédi költsége, 731.000 lej kártérítés Cofar Mihãilã számára (Libánfalva, Gropii utca 380 szám, Maros megye).

Mindezek az összegek 1.052.403 lejt és 55 banit tesznek ki, ezt az egész összeget a múlt héten Cseresznyés Pál jogi képviselői kifizették elismervények ellenében. A Cofar Mihãilának készpénzben kifizetett 732.500 lejt, a libánfalvi Polgármesteri Hivatal által kiállított érvényes felhatalmazás bemutatásakor, nevezett felesége vette át.

Az ítélet rendelkezése szerint 15.000 lej életjáradékot kell fizetni Cofar Mihãilã I. fokú rokkantnak, amíg újra munkaképes lesz. Az életjáradék folyósítását ugyancsak elkezdték.

A Cseresznyés Pál javára győjtött és megmaradt négymilliós alapból az elítélt és a rászoruló  családtagok segélyezését biztosítjuk. Ugyancsak ebből az alapból folyósítunk méltányos összegeket Szabadi Ferenc elítéltnek, valamint a többi márciusi elítélt családtagjainak.

 

Marosvásárhely, 1993. augusztus 2.

 

                                                                        Az RMDSZ Maros megyei elnöksége,

                                                                        a Cseresznyés Pál Alap kuratóriuma

 

***      Július 30-a és augusztus 1-e között került sor Apáca község, a Bartalis János Alapítvány és Emlékbizottság, az RMDSZ Brassó megyei szervezete, az Apáczai Csere János Közmővelődési Egyesület rendezésében, a száz éve született költő, Bartalis János emlékünnepségére. A háromnapos rendezvény Brassóban és Apácán zajlott. Az ünnepség tudományos ülésszakkal kezdődött, amelyen dr. Czine Mihály magyarországi professzor, kétszeres József Attila díjas író, Tóbiás Áron, a Magyar Nemzet és a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum munkatársa, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője emlékezett Bartalis Jánosra, az emberre, a költőre. Az ülésszak házigazdája Lendvay Éva volt. Ezt követően pódiumelőadásra került sor Házayné Bakó Eszter és Márk Attila fellépésével. Az előadást Nemes Levente rendezte. A centenárium első napjának a Reménység Háza, az új református templom nyújtott hajlékot. Csak köszönetet mondhatunk lelkipásztorának, Ménessy Miklósnak.

Szombaton ugyancsak Brassóban, az Áprily Líceumban került sor egy képzőmővészeti tárlat megnyítására, amelyen brassói képzőmővészek mutatkoztak be a külföldi és hazai ünneplő közönségnek. Délután a vendéglátók már az apácaiak voltak. Dr. Czine Mihály és Tóbiás Áron, szép számú közönség előtt, hangképes előadással emlékezett meg a falu szülőttéről, Bartalis János költőről. Az előadást Domokos László szavalata színesítette.

Vasárnap délelőtt került sor az Apáczai Csere János szobra mellett felállított kopjafa megkoszorúzására és az iskola falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. Itt valamennyi kultúrintézményünk, az evangélikus egyház és az RMDSZ képviseltette magát. Ezt követően megemlékező, tisztelgő istentiszteletre került sor az apácai evangélikus templomban. Ennek folytatásaként az apácai diákok szavalókórusának előadásában Bartalis-versek szólaltak meg.

A délután folyamán került sor arra az ünnepi előadásra a Kultúrházban, amelyet Reiff István, nyugalmazott tanár, volt szenátor és Papp János rendezett. Apácai, ürmösi, brassói, feketehalmi diákok, fiatalok, továbbá holland diákok táncai, dalai zárták az igen szép, emlékezetes centenáriumi ünnepséget.