1993. augusztus 4., szerda I. évfolyam, 90. szám

***                                                         NYILATKOZAT

 

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület július 29-i tájékoztatásával kapcsolatosan a következőket kívánjuk közölni:

  1. A Project on Ethnic Relations – Carnegie Foundation az egyesült államokbeli nem kormányszintő szervezet, amely az interetnikus kapcsolatokkal foglalkozik. Célja “többek között” a kisebbségi jogok érvényesítése és a konfliktuális helyzetek elkerülése. A PER ezen célok elérése végett Romániában is – négy alkalommal – magánjellegő megbeszéléseket szervezett, ahová mind a többség, mind a kisebbségek képviselőit meghívta.
  2. A megbeszélések nem voltak titkosak. Minden egyes megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, melyet mind a hazai (magyar és román), mind a külföldi sajtónak eljuttattunk. Ugyanakkor ezekről a megbeszélésekről beszámoltunk az RMDSZ vezetőségének.
  3. A megbeszéléseken mint kisebbségi politikusok vettünk részt, elfogadva a PER személyre szóló meghívását. A megbeszélésen részt vett Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum képviselője is és a román civil társadalom képviselői, mint például Dinu Giurescu, egyetemi tanár.
  4. A megbeszélések nem voltak “egyezkedések”. Megpróbáltuk felleltározni a kisebbségeket érintő legfontosabb és legsürgősebben megoldandó kérdéseket, anélkül, hogy bárkivel egyezséget kötöttünk volna. Pozitív eredménynek ítéljük meg a megbeszélések során, hogy talán először, a jelenlevők elismerték egy külföldi szervezet képviselői előtt, hogy Romániában létezik kisebbségi probléma. Ugyanígy pozitívnak ítéljük meg, hogy ezeknek a megbeszéléseknek az alapján és az RMDSZ javaslatára, a Nemzeti Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet, felvételizők számára, a kolozsvári tanárképző fakultáson, anélkül, hogy lemondtunk volna a Bolyai egyetem újraindításának igényéről.

A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy hatályos időn belül, a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatára, a kormány remélhetőleg állást kell foglaljon a Kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű feliratokkal kapcsolatosan.

  1. Úgy érezzük, hogy ezeken a megbeszéléseken is becsületesen és nyíltan képviseltük választóink érdekeit és álláspontunk megfelel az RMDSZ III. Kongresszusán elfogadott Programnak. Véleményünk szerint a jogállam felépítése és kisebbségi jogaink elismerése és gyakorlása egy folyamat, melynek során a dialógus, a kerekasztal-megbeszélések előrevihetik ezt a folyamatot pozitív irányban.

Meglepetéssel és szomorúsággal vettünk tudomást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatójáról, mely egyrészt olyan pontatlanságot állít, melyeket egy személyes beszélgetés tisztázott volna, másrészt mert bizalmatlanságot próbál kelteni irántunk választóink körében. Mi továbbra is a nyílt párbeszéd hívei vagyunk és nem a “folyamodványoké”.

Véleményünk szerint minden megválasztott RMDSZ-politikusnak nemcsak joga, de kötelessége is megbeszéléseket folytatni egyéni és kollektív jogainak eléréséért.

 

Marosvásárhely, 1993. augusztus 3.

 

                                                                                    Frunda György szenátor

                                                                                    Tokay György képviselő

                                                                                    Borbély László képviselő

 

***                                                   MISZSZ-KÖZLEMÉNY

 

A MISZSZ-frakció tagjai figyelemmel és aggodalommal követték az RMDSZ -Tájékoztatóban (1993. július 20., I. évfolyam, 80. szám), valamint a sajtóban (RMSZ – 1993. július 21, New York Times International – 1993. július 20., International Herald Tribune – 1993. július 21.) megjelent, az amerikai PER közvetítésével július 15–16-án Neptunon megrendezett tanácskozással kapcsolatos híreket és úgy ítélték meg, hogy az események esetleges negatív kihatásai szövetségünk politikájára és ezáltal nemzeti közösségünk sorsának alakulására olyan mérvőek lehetnek, hogy megfelelő kezelés hiányában a romániai magyar érdekképviselet újabb, talán eddig legsúlyosabb válságához vezethetnek.

A MISZSZ közösségünk, önkormányzati intézményeink képviseletét alapvető fontosságúnak tekinti, éppen ezért az RMDSZ ilyen szellemő szerkezeti reformjának sikeréért aggódó MISZSZ-frakció a PER-folyamat alapos elemzését és kiértékelését, valamint a megfelelő következtetések levonását várja az RMDSZ illetékes szerveitől, a Szövetségi Elnöki Hivataltól, az Ügyvezető Elnökségtől (főleg annak Politikai Főosztályától), valamint a Szövetségi Képviselők Tanácsától.

A MISZSZ-frakció szerint az elemzésnek – többek között – választ kell adnia a következőkre:

  1. Hasznos-e politikailag és erkölcsileg egyaránt tárgyalni, akár magánszemélyként is, egy szándékaiban és tetteiben bizonyítottan az általunk vallott értékek és érdekek körétől oly távol álló, politikailag és erkölcsileg válságban lévő hatalom legkorruptabbnak tartott képviselőjével?
  2. Függetleníthető-e egymástól a magánszemélyi minőségben lefolytatott tárgyalás a hivatalostól, ilyen fontos tisztségeket (parlamenti frakcióvezető, helyettese vagy ET Parlamenti Közgyőlési küldötte) viselő politikusok esetében?
  3. Kihez lojális inkább az a vezérpolitikus, aki ilyen fontos és már két éve zajló tárgyalássorozatról nem tájékoztatja szervezetének legmagasabb szintő döntéshozó szerveit sem?
  4. Etikus-e és megengedhető-e visszaélni a pozicióból és információbirtoklásból eredő helyzeti előnnyel, és szabad-e magánszemélyként lefolytatott tárgyalásokon meghozott titkos egyezményeknek megfelelő döntések irányában befolyásolni közösségünk legitim döntéshozó szerveit?
  5. Szabad-e a “kiegyensúlyozott reálpolitika” és “pragmatikus”, “apró lépések” politikai filozófiájának szellemében a tárgyalásokon a mércét ilyen alacsonyra leengedni és ezáltal a számunkra kedvező tárgyalási poziciót biztosító nemzetközi konjunktúra tényezőit (legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadása, ET-tagság stb.) figyelmen kívül hagyva veszélyeztetni a szövetségi és a romániai magyarság alapvető célkitőzéseinek megvalósítását”?
  6. Szabad-e munkadokumentumokat, egy olyan kisebbségi törvénytervezetet elfogadni – még magántárgyaláson is – amelynek szelleme teljesen eltér a kolozsvári Nyilatkozatban elfogadott és a III. Kongresszuson elfogadott vezérlőelvtől a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia alapgondolatától”?
  7. Képviselheti-e hitelesen az RMDSZ-t különböző nemzetközi fórumokon olyan személy, aki a fenti elveket nem érzi sajátjának és csak a kulturális autonómiának bizonyos elemeiben hajlandó gondolkodni?

Ezen számunkra fontosnak tőnő kérdéscsomag figyelembe vételével a MISZSZ-frakció kéri a szövetségi elnököt, hogy kezdeményezze jelen ügyben a tisztázást hozó vizsgálat megindítását, valamint az Ügyvezető Elnökséget és az SZKT Állandó Bizottságát, hogy tûzze azt tárgyalásainak napirendjére.

 

                                    A MISZSZ-frakció nevében

                                    Toró T. Tibor frakcióvezetô