1993. augusztus 30., hétfő I. évfolyam, 108. szám

***                                                           KÖZLEMÉNY

 

A neptuni találkozó nyomán kialakult nyilvános vita előtt nem került sor megfelelő konzultációra az RMDSZ minden tisztségviselője és testülete között. Az elvi és taktikai kérdések tisztázatlansága, valamint a kellő tájékoztatás hiánya megzavarta a közvéleményt, rontotta szövetségünk tekintélyét.

Megengedhetetlen, hogy akkor, amikor a romániai és nemzetközi helyzet is teljes egyetértést és egységes föllépést követel tôlünk, súlyos nézeteltérések bénítsák a szervezet mőködését.

Megengedhetetlen, hogy akkor, amikor a brassói kongresszuson elfogadott új alapszabályzat szerint építkezünk nap mint nap és programunk számos elemét külföldön ismertté és elismertté tettük, megrendüljön a mögöttünk álló tagság bizalma a szövetség erejében.

Szociális és gazdasági válsággal küszködő, de szellemi energiáját lassan visszanyerő közösségünket bőn lenne most megosztani és politikai krízisbe sodorni. A véleménymondásra és véleménycserére, a higgadt elvi vitára eddig is szükségünk volt, ezután is szükségünk lesz, de a politikai érveket erkölcsiekkel helyettesíteni, és a vitát így a kölcsönös vádaskodás és megbélyegzés felé terelni nem szabad. Meggyőződésem, hogy az RMDSZ-ben mindenki tudatában van felelősségének, amikor nyilatkozik. Mégis nyomatékosan fölszólítok minden tisztségviselőt, minden megyei, területi, vagy helyi szervezetet, minden platformot, hogy tartózkodjanak a polémiától mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa a kérdést le nem tárgyalja. A türelmetlenség és a meggondolatlan vádaskodás éppen akkora kárt okozhat, mint a problémák elhallgatása vagy halogatása.

Éppen ezért:

  1. Fölkérem a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét, hogy sürgősen hívja össze az Állandó Bizottságot, állapítsák meg a szeptemberi ülésszak napirendjét, készítsék elő a dokumentumokat és haladéktalanul tegyenek javaslatot a szövetségi elnöknek az ülésszak időpontjára.
  2. Javaslatom az Állandó Bizottságnak, hogy az SZKT ülésszaka előtti napon hívja össze a Kerekasztalt.
  3. Kérem a legutóbbi marosvásárhelyi ülésszakon létrehozott kivizsgáló bizottságot, hogy az SZKT következő ülésszakáig mindenképpen végezze el a rábízott feladatot.
  4. Javasolom az ügyvezető elnöknek, hogy rendkívüli ügyvezető elnökségi ülésen, az érintettek bevonásával vitassák meg a kérdést.
  5. Fölkérem az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióját, hogy 1993. szeptember 6-án, hétfőn este 8 órakor üljünk össze a fölmerült problémák tisztázására.
  6. A külpolitikai tevékenység hatékonyabb összehangolása érdekében a Szövetségi Elnöki Hivatal mellett létrehozom a Külpolitikai Tanácsadó Testületet, amelyben jelen lesznek a szövetség különböző vezető testületeinek képviselői. Egy ilyen konzultatív jellegő testület mőködésével kiküszöbölhető, hogy egymásnak ellentmondó külpolitikai vélemények vagy állásfoglalások lássanak napvilágot. Ily módon biztosítható egyúttal a különböző tisztségviselők és testületek rendszeres tájékoztatása.

 

Marosvásárhely, 1993. augusztus 30.

 

                                                                                                Markó Béla

                                                                                                szövetségi elnök

 

***      A múlt hét végén, augusztus 27–28-án Catherine Lalumière asszony, az Európa Tanács főtitkára ellátogatott Brassóba. Pénteken délután Brassó-Pojánán Ion Iliescu elnökkel folytatott tanácskozást Romániának az Európa Tanácsba való fölvételéről. Szombaton a kora reggeli órákban Adrian Moruzi, Brassó polgármestere fogadta a magas rangú vendéget, majd ezt követően került sor a főtitkár asszony és a Brassó megyei hatóságok, illetve kisebbségi szervezetek képviselőinek találkozójára. Az RMDSZ Brassó megyei szervezete nevében Madaras Lázár parlamenti képviselő vett részt a találkozón.

Catherine Lalumière asszony már a tanácskozás elején kihangsúlyozta, hogy a megye kisebbségeinek helyzetéről, valamint a helyi autonómia pénzügyi vonatkozásairól óhajt tájékozódni, minthogy ezek kapcsán merültek fel kételyek Románia Európa Tanács-beli tagságát illetően.

Gheorghe Fulga prefektusnak a megyében élő kisebbségek helyzetére vonatkozó tájékoztatója után Madaras Lázár kért szót. Kifejtette, hogy a 89-es forduló után Brassó megye kisebbségének helyzete ellentmondásosan alakult. A határozott előrelépések mellett számos téren történt visszalépés. Pozitívumként értékelte, hogy most magyarokként szabadon szervezkedhetünk, hogy két önálló magyar líceumot is sikerült a megyében újjászervezni, továbbá, hogy a helyi TV és rádió magyar adást is sugároz. Ezzel szemben mind a helyhatósági, mind a gazdasági egységekben csökken a kinevezett magyar vezető beosztásúak száma, nem kevésbé a szakképzett tanároké, elégtelen a magyar tannyelvő óvodai csoportok száma, az Áprily Lajos Gimnázium épületét három év elteltével sem birtokolja még teljes egészében, a Nagyrománia Párt és az RNEP helyi politikusai pedig a meglévő kis számú magyar vezető beosztásúakat is ki akarják szorítani állásukból.

Madaras Lázár külön kiemelte, hogy Brassó megyében a hatalom és a kisebbségek vezetői között rendszeres a dialógus, ami számos kisebbségi kérdés megoldásához járult hozzá. Ugyanakkor nincs okunk túlzott derőlátásra a jövőt illetően, mivelhogy Brassó megyével ellentétben, országos szinten, Románia kormánya és a hatalom többi szerve következetesen visszautasítják a hivatalos tárgyalásokat az RMDSZ-szel. Ehelyett továbbra is a kormánykoalíció nacionalista pártjainak magyarellenes, kisebbségellenes nyomása érvényesül. Ezért megtörténhet, hogy a Kisebbségi Tanács nemrég kormány elé terjesztett javaslatait meg sem tárgyalják, aminek óhatatlanul negatív hatása lesz Brassó megyében is.

Hans Schuller, a Karpaten Rundschau főszerkesztő h4elyettese a Német Demokrata Fórum nevében a szász lakosság kitelepedésének folytatódásáról, valamint a német nyelvő oktatás sajátos kérdéseiről számolt be. A tanácskozás többi részvevője – Ion Gonøea, a megyei tanács elnöke, Dospinescu, a megyei tanács alelnöke, Sergiu Chiriacescu, a Brassói Egyetem rektora – a kisebbségekkel szembeni jóindulatáról, toleranciájáról biztosította Lalumière asszonyt, s  kisebbségek máris megvalósult egyenjogúságát próbálta bizonyítani.

A tanácskozás mintegy tanulságaként az ET főtitkára elmondotta, hogy nagyra értékeli a hatalom és a kisebbségek közötti dialógus létét Brassó megyében, de rámutatott, hogy ez egymagában elégtelen, ha nem követik eredmények, s kifejtette reményét, hogy a dialógus országos szinten hamarosan megvalósul.

 

***      Az RMDSZ szövetségi elnöke és ügyvezető elnöke szakértői tanácskozást hívott össze – 1993. augusztus 27–28-ra, Kolozsvárra – a szövetség Kisebbségi törvénytervezetének megvitatására és egy olyan munkacsoport létrehozására, mely kivitelezi a törvénytervezetet.

A tanácskozás résztvevői: Bakk Miklós, Balázs Sándor, Csapó József, Eckstein-Kovács Péter, Magyari Nándor László, Markó Béla, Sinkó István, Takács Csaba, Varga Attila; a meghívottak listáján Szőcs Géza és Fábián Ernő is szerepeltek, de ismeretlen okból nem jelentek meg a találkozón.

A megbeszélés nyomán közös elképzelés alakult ki a következő témakörben:

– az RMDSZ meghirdette a belső önrendelkezés fogalmának jogi értelmezést kell adni; ezt egy saját Kisebbségi törvénytervezetbe kell foglalni;

– a résztvevők elfogadták az alábbi fejezet-, alfejezet- cikkelybesorolási listát:

 

TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEKRőL ÉS KÖZÖSSÉGEKRőL

 

  1. Általános rendelkezések
  2. Nemzeti kisebbségek és nemzeti közösségek általános jogai
  3. Egyéni jogok
  4. Közösségi jogok

III. Nemzeti közösségek sajátos jogai

  1. Közösségek személyi autonómiája
  2. Közösségek helyi autonómiája
  3. Területi alapon mőködő autonómia
  4. Záró rendelkezések

 

A résztvevők megegyeztek abban, hogy – miután mindenki kézhez kapta a megfelelő alapdokumentációt – folyó év szeptember 12-ig dr. Csapó József vezetésével elkészül egy részletes, cikkelyekre bontott és megszövegezett tervezet, mely három részből áll: általános elvek, törvénytervezet, részletes indoklás és a forrásanyagok jegyzéke.

A tanácskozás kolozsvári résztvevői elsősorban az alapelv megszövegezésében vesznek részt ebben a szakaszban.

  1. szeptember 12–én, vasárnap délelőtt 11 órától újabb egyeztető megbeszélésre kerül sor a tanácskozók mindenikének részvételével, amelyen véglegesítik a tervezetet.

Az Ügyvezető Elnökség vállalta, hogy szeptember 18–ig technikailag kivitelezi a tervezetcsomagot, és sokszorosítja, valamint kiosztja az SZKT minden képviselőjének.

Ajánlás született arra vonatkozóan, hogy az SZKT Állandó Bizottsága és a szövetségi elnök október folyamán hívjon össze egy rendkívüli SZKT–ülést, egyetlen napirenddel: az RMDSZ Kisebbségi törvénytervezetének megtárgyalása és elfogadása.