1993. augusztus 27., péntek I. évfolyam, 107. szám

***      Markó Béla, az RMDSZ elnöke levelet intézett Gunnar Jansson úrhoz, az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlése Jogi és Emberjogi Bizottságának tagjához. A levél teljes szövegét alább közöljük:

 

Tisztelt Jansson Úr!

 

Néhány hónappal ezelőtt személyesen is volt alkalmam közvetíteni Önnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontját Románia Európa Tanács-i tagságával kapcsolatosan. Nagy elégtételt jelentett nekünk, hogy a jogállamiság kiépítésére, a demokratikus intézmények mőködésére és a magyar kisebbség helyzetére vonatkozó, általunk jelzett problémák többsége szerepel az Ön jelentésében is.

Fontosnak tartom, hogy akkori álláspontunkat megismételve és az azóta eltelt időszakot elemezve, közvetlenül a Románia felvételi kérelmét véleményező jogi bizottsági ülés előtt konklúzióimat Ön elé tárjam.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy Románia európai integrációja az itt élő magyar kisebbségnek is alapvető érdeke, mind a jogállamiság általános alapelveinek, mind a sajátos kisebbségi jogoknak a tiszteletben tartása szempontjából. Ugyanakkor viszont egyértelmően úgy nyilatkoztunk, hogy amíg Románia jogrendjében a törvényhozás és a jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások be nem következnek, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az Európa Tanácsba való felvétel előtt kell megtörténniük.

Mivel a jelenlegi román hatalom jelentős legitimizációs mozzanatnak tekinti az Európa Tanácsba való felvételt, felelős politikusok hajlandók voltak bizonyos ígéreteket megtenni az Ön által és König úr által ajánlott intézkedésekre. Bár az azóta eltelt időszak elegendő volna arra, hogy egyes sürgős problémák megoldódjanak, azt tapasztaljuk, hogy ezek az ígéretek nem valósulnak meg, és a kormány egyre halogatja beváltásukat. Ilyen körülmények között alapos okunk van továbbra is azt kérni, hogy még a felvétel előtt történjenek meg bizonyos változások, mert csak azok jelenthetik a tényleges garanciát arra, hogy elindult a megoldásoknak egy olyan folyamata, ami visszafordíthatatlan.

Az általunk jelzett, még a felvétel előtt megoldható, de mostanáig meg nem oldott problémák közül szeretnék néhányat ismételten kiemelni, többek között azokat, amelyek a magyar kisebbség helyzetét közvetlenül is érintik.

 

  1. Igazságszolgáltatás

 

A politikai és etnikai okokból elítélt zetelaki, oroszhegyi (Hargita megye) és marosvásárhelyi személyek most is börtönben vannak, esetükben amnesztiára nem került sor.

 

            2.Sajtószabadság

 

Az elektronikus médiát ellenőrző Országos Audiovizuális Tanács a politikai többség akaratát képviseli.

A televízió elnöke most is ugyanaz a szélsőséges, nacionalista nézeteiről ismert személy.

A sajtóban megjelent uszító, fasiszta jellegő szövegek ellen az ügyészség nem indít eljárást.

 

  1. Tulajdonviszonyok

 

Sem az egyházak, sem a magánszemélyek jogtalanul elállamosított vagyonának helyzetét nem rendezték.

 

  1. Kisebbségvédelem

 

A tavasszal megalakult a Nemzeti Kisebbségi Tanács, amelyről a Kormány azt nyilatkozta, hogy ennek az intézménynek a segítségével többek között a kisebbségjogi törvények elfogadását kívánja felgyorsítani. Hónapok múltán meg kell mondanunk, hogy ez is csak ígéret maradt, a parlament vagy a kormány egyetlen kisebbségjogi intézkedést sem tett meg, és okunk van feltételezni, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács kirakat-jellegő intézmény, amely a külföldi propagandát szolgálja.

Nincs Kisebbségi törvény.

Az Oktatási törvénytervezetet a parlament a mai napig sem vitatta meg.

Az 1959-ben Kolozsváron jogtalanul beszüntetett magyar Bolyai Egyetem visszaállítására semmilyen intézkedés nem történt.

A helyi közigazgatásban, feliratokban, az igazságszolgáltatásban továbbra sem lehet a magyar nyelvet használni.

A kolozsvári polgármester magyarellenes intézkedései és visszaélései ellen nem lépett fel az igazságszolgáltatás.

Nem tudunk pozítiv példát idézni arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésének 1201-es ajánlását, amint azt ígérték, tiszteletben tartják.

 

Mindezeket a problémákat, beleértve a kért törvényhozási aktusokat is, meggyőződésünk szerint még Románia felvétele előtt meg kellene oldani.

Ugyanakkor olyan általános kifogásaink vannak Románia jogrendjével kapcsolatban, amelyeknek megoldása a továbbiakban alkotmánymódósítást és újabb törvények elfogadását teszi szükségessé.

Országunkban olyan jelentős számú kisebbség él, hogy az Alkotmánynak a kitétele, amelyben Romániát nemzetállamként definiálja, számunkra elfogadhatatlan.

Szükség van szerintünk a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerésére, ami az eddigiektől lényegesen különböző jogi lehetőségeket teremtene számunkra.

Igényeljük, hogy Románia aláírja az Emberi Jogok és Szabadságjogok Európai Egységokmányát, az önkormányzatokról szóló európai Chartát és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartaját.

 

Összegezésül: az a véleményünk, hogy a felvétel előtt még bizonyos kritériumok teljesítésére mindenképpen sor kellene, hogy kerüljön, a felvétel után pedig szükséges lenne a Hallogen-indítvány alkalmazása.

Kérem, nézze el nekem, hogy az egyszerő tényközlésen túl a lehetőségeket is próbáltam, de higgye el, számunkra Európa egyik legnagyobb lélekszámú kisebbsége számára elsősorban fontos, hogy helyzetünk, eddigi jogfosztottságunk az Európa Tanács normái szerint megoldódjék.

Annak reményében, hogy munkájában bizonyos kérdések tisztázásában segítségére lehettem, kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.

 

Bukarest, 1993. augusztus 24.

 

                                                                                                Markó Béla

a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke

 

 

***      Augusztus 27-én, pénteken, Markó Béla szövetségi elnök az ellenpártok vezetőivel együtt találkozott Catherine Lalumière asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, aki háromnapos látogatáson hazánkban tartózkodik. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor képviselte szövetségünket a találkozón is, amely a magasrangú külföldi vendég és a parlamenti pártok frakcióvezetői között jött létre a délelőtt folyamán. Ez utóbbi találkozón az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, Borbély László is részt vett.

Markó Béla átnyújtotta Lalumiére asszonynak az RMDSZ memorandumát Jansson úrhoz, az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlése Jogi és Emberjogi Bizottsága tagjához intézett levelének másolatát.

A megbeszéléseken szinte kizárólag a nemzeti kisebbségek kérdése került szóba. Lalumiére asszony kifejtette, hogy az Európa Tanács számára különleges jelentősséggel bír ez a probléma, mivel ennek emberjogi és stabilitási vetületei is vannak a régióban.

Az RMDSZ elnöke kifejtette a szövetség álláspontját, fölsorolva mindazokat a jogsérelmeket, amelyeket még Románia ET-felvétele előtt orvosolni kell, mivel ezekkel kapcsolatban eddig a román kormány részéről csak ígéretek hangzottak el. Bár az európai integráció a romániai magyar kisebbségnek is érdeke, nem bízhatunk abban, hogy a fölvétel után az igényeinket teljesítik, ha már azelőtt nem indul be a megoldási folyamat. Szóba került a Kisebbségi törvény, az Oktatásügyi törvény, a Bolyai Egyetem kérdése, az igazságtalanul elítéltek ügye, valamint több más kérdés is.