1993. április 30., péntek I. évfolyam, 23. szám

***      Az EMKE Temes megyei égisze alatt, a temesvári Franyó Zoltán Irodalmi Kör és az Ormos Zsigmond Közm_vel_dési Társaság együttes rendezésében nagy siker_ Endre Károly centenáriumi ünnepség volt Temesváron. Az író életútjának tartalmas ismertetése után szemelvények hangzottak el a költ_ míves alkotásaiból.

***      Az RMDSZ Maros megyei szervezete május 8-án, szombaton, délel_tt 11 órai kezdettel Politikai Fórumot rendez a marosvásárhelyi Sportcsarnokban. A szervez_k immár harmadszor hívják meg nyilvános vitára, véleménycserére, kölcsönös eligazításra az érdekl_d_ket, az egész tagságot, a szövetség támogatóit, a megye és a város lakosságát, akik az RMDSZ-re szavaztak, mindazokat, akik tájékozódni akarnak az RMDSZ politikájának alakulása fel_l.

            A Fórumon a következ_ kérdésekkel nyílik alkalom a vitára, eligazításra:

            – Mi az igaz az RMDSZ szétdarabolásáról költött mendemondákból?

            – Mit teljesített az RMDSZ a választási programjából, és mit nem?

            – Milyen országos és helyi tervei vannak az RMDSZ-nek?

            – Hogyan értékeli egyéves tevékenységét Marosvásárhely polgármestere és a Városi Tanács?

            – Az egy év késéssel megalakult Megyei Tanács munkájának értékelése.

            Az RMDSZ Politikai Fórumának meghívottja: Markó Béla szenátor, szövetségi elnök, Borbély László képvisel_, megyei elnök, Frunda György szenátor, Elek Barna, Kerekes Károly és Németh János képvisel_k, valamint Nagy Gy_z_ polgármester.

            A belépés díjtalan, de a rendezvényen adományokat gy_jtenek a városban elhelyezend_ Bernády György szoborra.

***      Markó Béla szövetségi elnök a következ_ Helyesbítés közlésére kérte fel a Romániai Magyar Szó szerkeszt_ségét:

            A Romániai Magyar Szó április 30-i, pénteki számában az Európa Tanács bukaresti látogatásáról megjelent egy MTI-tudósítás, amely az RMDSZ vezet_inek állásfoglalását is ismerteti. Nyomatékosan ki kell jelentenem, hogy ez az ismertetés nem felel meg a valóságnak, és megengedhetetlen módon félretájékoztatja a közvéleményt. 1993. április 27-i, keddi Tájékoztatójában az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala a következ_ hírt adta le a sajtónak a szóbanforgó találkozásról: “/…/ Az RMDSZ vezet_i kifejtették, hogy bár a román kormány ígéretet tett a magyar kisebbség problémáinak sürg_s megoldására, semmilyen konkrét lépés nem történt ebben az irányban. Éppen ellenkez_leg: a hargitai és kovásznai prefektusok kinevezése újabb diszkriminatív intézkedés. Az RMDSZ véleménye szerint a szövetség képvisel_i által felvázolt kérdéseket (oktatás, anyanyelvhasználat, a marosvásárhelyi és Hargita megyei elítéltek, prefektusok ügye, nacionalista úszítás stb.) még Románia Európa Tanácsban való felvétele el_tt meg kell oldani. /…/”

            Tehát egyértelm_en kifejtettük a jogi bizottság tagjainak:

            1. Akkor támogathatjuk Románia felvételét, ha a jelzett problémák még azel_tt megoldódnak.

            2. A prefektusok kinevezése alkotmányellenes, mivel nem tartották tiszteletben az Alkotmány 101. cikkelyének második bekezdését.

            3. Ragaszkodunk ahhoz, hogy magyar többség_ megyékben magyar prefektusokat nevezzenek ki, mivel a prefektus az egyik reális vezet_je az illet_ közösségnek, amelynek joga van ahhoz, hogy saját kebeléb_l származó személyek vezessék.

            Ezzel a világos, félre nem érthet_ állásponttal szemben teljesen hamisak az MTI-tudósítás állításai, mint pl.: “Az RMDSZ hangoztatja: nem törvénytelen ugyan a kinevezés, de…”, vagy: “Az igazi kifogás nem az, hogy román nemzetiség_ prefektusokat neveztek ki…” stb.

***      1993. április 30-án Sepsiszentgyörgyön összeült a Háromszéki RMDSZ Önkormányzati Konferenciája és a következ_ Határozatot fogadta el:

            A háromszéki RMDSZ 1993. ápr. 30-án összeült Önkormányzati Konferenciája meger_síti az április 6-án elfogadott nyilatkozatát, mely szerint a kormány 101/1993. március 24-i rendelete, melynek értelmében román nemzetiség_ prefektust nevezett ki Hargita és Kovászna megyékbe, diszkriminatív, kisebbséget sért_, általunk elfogadhatatlan intézkedés.

            A prefektus a 69/1991-es helyi közigazgatási törvény értelmében a közrend területi felügyel_jeként olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását.

            A prefektus személyének kiválasztásával a kormány a Gyulafehérvári Határozat elveit elutasítva, azok szellemével ellentétesen cselekedett. A prefektusok kijelölésekor a román Alkotmány 101. szakasza 2. bekezdése értelmében a kormánynak együtt kell m_ködnie az érdekelt két megye lakosságát legitim módon képvisel_ társadalmi szervezetekel, amit ez esetben jogsért_ módon elmulasztott.

            Döntésével a kormány figyelmen kívül hagyta a két megyében él_ hagyományos szokásjogot, azt az elvet, amelyet az Európai Önkormányzati Charta joggyakorlatként fogad el.

            Ugyanakkor a prefektus személyének kiválasztása és kinevezése elengedhetetlenül feltételezi a helyi közösség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak, joggyakorlásának és lelki életének alapos ismeretét és elfogadását.

            A fentiek értelmében egyértelm_ a következtetés: a prefektusok kinevezésekor a kormány nem egyszer_ közigazgatási, hanem a kisebbségi közösségek érdekei ellen ható, hangsúlyozottan politikai döntést hozott.

            A kormány mind a mai napig nem változtatta meg a 104/1993-as számú prefektusi kinevezést tartalmazó határozatát.

            Tekintetbe véve a feszült politikai helyzetet, valamint azt a tényt, hogy a parlament a vártnál kés_bb fogadta el a központi állami költségvetést és hogy a szubvenciók május 1-t_l kezd_d_ megvonása országos társadalmi konfliktusveszélyt hozott létre, az RMDSZ Háromszéki Önkormányzati Konferenciája elhatározza:

            1. Az április 6-i határozat érvénybe léptetését a helyi költségvetés elfogadásáig felfüggeszti.

            2. Amennyiben a költségvetés elfogadásának pillanatáig sem vonja vissza a kormány eredeti határozatát, a helyi tanácsok a kialakult helyzetr_l a lakosság véleményét a 69-es törvény 10., illetve a 43. cikkelyének c. pontja alapján helyi referendumon kéri. A referendum eredményének függvényében döntenek a következ_ lépésekr_l.

            3. Mindaddig pedig a polgári engedetlenség különb_z_ formáit fogjuk alkalmazni.

            4. Felhatalmazzuk az Ügyvezet_ Elnökséget, a parlamenti és a hatósági képviseletünket, a szervezet megyei vezet_ségét, hogy  tárgyalást folytasson a kormánnyal.

***      T_kés László, a királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke május 1-e és 5-e között Franciaországban tartózkodik, miután elôz_leg Hollandiába látogatott. Mindkét országban egyházi és politikai jelleg_ megbeszélésekre került sor, és a Romániának nyújtandó segélyadományokról is tárgyalt T_kés László, Párizsban meglátogatta a Fédération Protestante-ot Jean-Marie Lustiger, Franciaország bíboros-érseke is fogadta az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki tájékoztatást adott a romániai helyzetr_l és a magyar kisebbség követeléseir_l. A katolikus egyházf_ kifejtette, hogy sajnos, mostanig Franciaország nem fordított kell_ figyelmet a kisebbségi kérdésre és a kelet-európai problémákat túl általánosan kezelte. Jean-Marie Lustiger hangsúlyozta a társadalmi érzékenység és az ökumenikus szemlélet fontosságát és elmondta, hogy a versailles-i békerendszer nyomain olyan feszültségek alakultak ki, amelyeknek feloldásában a nyugat-európai államoknak felel_sséget kell vállalniuk.

***      A Romániai Magyar Szó pénteki számában megjelent MTI anyagra Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke által kiadott helyesbítéssel kapcsolatban az MTI bukaresti irodája közli: a szóban forgó helyesbítés egy, a központi szerkeszt_ségben készült interjúra vonatkozik, amelynek tartalmát tehát nem az MTI határozza meg, hanem a nyilatkozó közlése.