*** Mint már jelentettük, július 20-án, csütörtökön késő délután, a magyar külügyminiszternek az RMDSZ vezető politikusaival lezajlott találkozója után mintegy másfél órával került sor az RMDSZ – a parlamenti vakációban első – sajtóértekezletére, amelyen Markó Béla szövetségi elnökön kívül csak Borbély László, a Képviselőház titkára, az Európai Unió és Románia parlamenti vegyesbizottságának tagja vett részt.
Az érdeklődés középpontjában természetesen az Európa Parlament határozatának romániai visszhangja, az RMDSZ Operatív Tanácsának Közleményében meghirdetett, a Tanügyi törvény diszkriminatív rendelkezései elleni tiltakozó akciósorozat és az RMDSZ vezetőinek Kovács László magyar külügyminiszterrel alig véget ért találkozója, illetve a román-magyar alapszerződés kérdése, az ezzel kapcsolatos RMDSZ-álláspont állott.
Markó Béla szokásos bevezetőjében is ezekre a politikai fejleményekre és eseményekre hívta fel a sajtó figyelmét. Röviden ismertette a magyar külügyminiszterrel lezajlott találkozó tapasztalatait, amelynek során Kovács László tájékoztatást adott az alapszerződés helyzetéről, arról, hogy továbbra is elvi különbségek léteznek a két fél álláspontjában a kisebbségek, jelesen a magyar kisebbség helyzetének rendezésével kapcsolatban, illetve a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek az alapszerződésben való szerepeltetését illetően. Az RMDSZ képviselői a maguk során tájékoztatták a magyar külügyminisztert a romániai magyarság helyzetéről, a Tanügyi törvény alkalmazásának várható, különösen hosszú távon súlyos következményeiről. A vízum-kérdésre vonatkozóan Kovács László kijelentette, hogy ebben a kérdésben még nincs döntés. Az Európa Parlament július 13-i Határozatának romániai visszhangjára térve, Markó Béla elmondotta, hogy ez a határozat igazolja az RMDSZ álláspontját a romániai kisebbségeket és elsősorban a magyarságot sújtó, elfogadhatatlan Tanügyi törvénnyel kapcsolatban, és rendkívül aggasztónak nevezte a fölerősödött nacionalista hangulatkeltést, az RMDSZ ellen újból, minden eddiginél hevesebben kibontakozó nacionalista támadásokat immár a vezető kormánypárt részéről, amelynek megdöbbentő példája a sajtóban közzétett, Oliviu Gherman pártelnök által aláírt SZDRP-nyilatkozat. Elképesztő, hogy a vezető kormánypárt, a kormány és az azt támogató parlamenti többség, ahelyett, hogy az Európa Parlament által bírált jelenségek kiváltó okát vizsgálná, és próbálna megoldást keresni a létező problémákra, az RMDSZ-t támadja és okolja minden bajért, és azzal a képtelen váddal illeti, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete veszélyezteti az ország stabilitását és az európai békét. „Nem értjük, hogyan lehetett közzétenni egy ilyen meggondolatlan nyilatkozatot – mondotta Markó Béla – és az RMDSZ nevében erélyesen visszautasítjuk a benne foglalt súlyos rágalmakat, amelyek célja magyarellenes hangulatkeltés és az Európa Parlament határozatát kiváltó reális okok elleplezése.” Ami az Operatív Tanács Közleményét illeti, Markó Béla egyetlen konklúzióként nyomatékosította, hogy az RMDSZ nem tudja és nem fogadja el a kisebbségeket súlyosan diszkrimináló Tanügyi törvényt.
Borbély László mint az EU-Románia parlamenti vegyesbizottság tagja kiemelte, hogy az EP határozata egy folyamat része, ugyanis a bírálatokat kiváltó kérdésekben az EP még 1992-ben elfogadott egy határozatot, amelyre a román kormánynak válaszolnia kellett volna, s a benne fölvetett kérdések között volt a szabad nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás kérdése. A válasz azonban negatív formában jött a mostani Tanügyi törvény elfogadásával, s ez a törvény nemcsak a nemzeti kisebbségek szempontjából hátrányosan megkülönböztető, hanem túlzottan centralizáló is.
Kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette az RMDSZ ismert álláspontját a román-magyar alapszerződés kérdésében, miszerint a kisebbségek helyzetének rendezése nélkül, e rendezés jogi garanciáinak megfogalmazása nélkül a szerződés nem érheti el célját. E garanciáknak az oktatásra, a szabad nyelvhasználatra és más kérdésekre kellene vonatkozniuk, és betartásukat egy megalakítandó vegyes bizottság időnként ellenőrizné.
A Tanügyi törvénnyel kapcsolatos kifogásainkra vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy míg az Alkotmány szavatolja az anyanyelvi képzés jogát minden szinten, a most elfogadott törvény e jog gyakorlásának módozatait kellene hogy törvénybe foglalja, ezzel szemben az új törvény e jog gyakorlásának lehetőségeit korlátozó rendelkezéseket tartalmaz a szakoktatás, a felsőoktatás és a felvételi vizsga nyelve vonatkozásában – ez utóbbi igen súlyos diszkrimináció, és eddigi törvényes lehetőségekhez, létező gyakorlathoz képest is visszalépést jelent.
Egy másik kérdés kapcsán Borbély László kifejtette, hogy bár az EP határozatában a törvénycikkelyek egy előbbi számozás szerint szerepelnek, a megszavazott végleges szövegben tartalmuk nem változott, nem lehet tehát arról beszélni, hogy az EP a dokumentum ismeretének hiányában határozott, hiszen a lényeg nem az egyes cikkelyek számozása, hanem azok tartalma, illetve várható súlyos következménye a kisebbségi oktatás jövője szempontjából. Arra a Traian Chebeleu elnöki szóvivő által hangoztatott vádra, hogy Habsburg Ottó az RMDSZ vezetőinek információira alapozta kezdeményezését, Markó Béla kifejtette, hogy Chebeleu úrnak jogában áll kinyomozni, ki juttatott információkat az Európa Parlament képviselőihez, egyébként az RMDSZ sohasem csinált titkot abból, hogy álláspontját, véleményét, tiltakozását a nemzetközi fórumokhoz is eljuttatja, és nagyon furcsa, hogy ezt a jogát valaki is megkérdőjelezi akkor, amikor az RMDSZ számtalan párbeszédre, a vitás kérdésekben való konzultációra vonatkozó javaslatára – és ez a Tanügyi törvényre különösen érvényes – soha, semmilyen választ, egyetlen visszajelzést, dialógusra való készséget nem észlelt a hatalom, a román politikai élet felelős tényezői részéről. Így, bár híve annak, hogy a problémákat itthon kellene megoldani, az RMDSZ a jövőben is a nemzetközi fórumok elé viszi itthon figyelemre sem méltatott panaszait, kifogásait, jogos követeléseit. Egyébként – tette hozzá – a határozatot nemcsak Habsburg Ottó, hanem az Európa Parlamentben jelentős befolyással és népes küldöttséggel bíró kereszténydemokrata csoport más képviselői is kezdeményezte. Arra a kérdésre, mit szándékszik elérni az RMDSZ tiltakozó akcióinak sorával, a szövetség elnöke frappánsan válaszolt: a Tanügyi törvény módosítását. S bár arra nem tudott felelni, hányan vesznek majd részt Romániából a debreceni ökumenikus nagygyőlésen, azt bejelentette, hogy személy szerint a meghívásnak eleget tesz, és ott lesz július 27-én a debreceni Nagytemplomban a kárpát-medencei magyarság jogainak védelmére szervezett rendezvényen.