*** Július 20-án délután Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában találkozott Kovács Lászó magyar külügyminiszterrel és a kíséretében lévő hivatalos személyekkel. A találkozón az RMDSZ részéről jelen volt dr. Bárányi Ferenc, a képviselőházi frakció elnöke, Borbély László és Vida Gyula képviselő, valamint Bíró Anna-Mária, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa és K. Bodor András, a SZEH sajtóirodájának vezetője. Jelen volt Rudas Ernő, Magyarország romániai nagykövete, a magyar nagykövetség több munkatársa.
A közel egyórás megbeszélésen Kovács László tájékoztatta az RMDSZ vezetőit bukaresti tárgyalásainak eddigi tapasztalatairól – egy külügyminisztériumi megbeszélés román partnerével, Teodor Meleőcanuval, még hátra volt – arról, hogy a román-magyar alapszerződés tekintetében a kisebbségi kérdés szerepeltetését illetően a két fél álláspontjában továbbra is elvi különbségek mutatkoznak. Így például, bár Teodor Meleőcanu a magyar külügyminiszterhez közvetlenül Bukarestbe utazása előtt eljuttatott levelében a román fél teljes nyitottságáról biztosította az alapszerződés ügyében, a mellékelt szövegjavaslatban és a tárgyalások során a román delegáció határozottan ellenezte, hogy az ET három jelentős, a kisebbségi kérdést érintő dokumentuma – a koppenhágai nyilatkozat, a genfi ENSZ-dokumentum és az ET 1201-es ajánlása – jogi normaként szerepeljen az alapszerződésben, míg a magyar fél e dokumentumok szerepeltetését fontosnak tekinti.
Markó Béla rövid helyzetelemzésében tájékoztatta a magas rangú vendéget az utóbbi napok romániai belpolitikai fejleményeiről, arról, hogy tovább erősödik a nacionalista nyomás, felelős román politikai tényezők ismét súlyos vádakkal illetik az RMDSZ-t – legutóbb a vezető kormánypárt nyilatkozatában szövetségünket az európai biztonságot veszélyeztető szervezetként bélyegezte meg.
Szóba került a beszélgetés során a vízumkényszer bevezetésének kérdése is. Kovács László elmondotta, a kérdésben még nincs döntés, ő személy szerint nem hiszi, hogy a feketekereskedelem, bőnözés és feketemunka visszaszorításának ez lenne a hatékony módszere. Markó Béla kifejtette, hogy amint azt a kérdésben Horn Gyulához intézett levelében is hangsúlyozta, az erdélyi magyarság egyértelmően ellenzi ezt a megoldást. Kérte ugyanakkor a magyar külügyminisztert, hogy tolmácsolja az RMDSZ, az erdélyi magyarság kérését a magyar kormány felé: a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentése igen súlyosan érintené a romániai magyarságot, nagyon fontos információs és kulturális forrástól fosztaná meg az erdélyi magyarokat, találjanak tehát valami módot a kérdés kedvező megoldására.
A találkozó után Kovács László nyilatkozott a Román Televízió magyar nyelvő adásának.
*** Jelentős mezőgazdasági tanácskozás zajlott le július 12-én Nagyváradon a partiumi (Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros) megyék szakembereinek részvételével, a Királyhágómelléki Református Püspökség, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, az RMGE és a négy megye RMDSZ-szervezeteinek kezdeményezésére. A tanácskozáson felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Csávossy György, az RMGE elnöke, dr. Csapó József Bihar megyei szenátor, Vida Gyula Szilágy megyei képviselő, akik ismertették azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a magyarlakta területek mezőgazdaságában megoldásra várnak, és javaslatot tettek egy operatív szakértői bizottság megalakítására, amely szeptember elejéig dolgozzon ki konkrét koncepciókat a felvetett kérdések megoldására.
Az értekezleten felszólalók kiemelték támogatási készségüket és hasznosnak ítélték a kezdeményezést, kiemelve, hogy a térség magyarságának több mint fele falun él, s megélhetésük fő forrását a mezőgazdasági termelés biztosítja. Ezért a kivándorlási kedv visszaszorítása szempontjából döntő fontosságú egzisztenciális feltétel, hogy megoldást találjanak a mezőgazdaság fellendítésére. A résztvevők szükségesnek ítélték egy területfejlesztési mezőgazdasági tanulmány elkészítése mellett a gazdakörök, gépkörök megszervezését, mintagazdaságok létesítését és mezőgazdasági, valamint élelmiszeripari vállalkozások támogatását. Elvi határozat született arról, hogy szeptember elején tanácskozást hívnak össze Érmihályfalván vagy Székelyhídon azzal a céllal, hogy a kidolgozott koncepciókat szakmai vitára bocsássák.
*** Lapzártakor az RMDSZ bukaresti székházában sajtóértekezlet zajlott, amelyről holnapi számunkban részletesen beszámolunk.