*** 1994. július 1-én, pénteken, folytatódott Kolozsváron az Ügyvezető Elnökség által kezdeményezett megbeszélés-sorozat a belső választások előkészítéséről. Ez alkalommal az ÜE képviselői – Takács Csaba elnök, Bodó Barna, Magyari Nándor László és Somai József alelnökök – a területi szervezetek vezetőivel tanácskoztak a témáról. (Sajnálatos, hogy a három Hargita megyei területi szervezet nem küldte el képviselőit).
Az ÜE Önkormányzat- és Reformügyi Főosztálya által szervezett megbeszélésen megfogalmazódott az az igény, hogy már a következő SZKT hozzon olyan elvi keret-határozatokat – elsősorban a választói névjegyzékkel és a jelölési módozattal kapcsolatban –, amelyek lehetővé teszik a konkrét, szakértői előkészítő munka folyamatosságát. A résztvevők ennek egyik lényeges előfeltételeként jelölték meg az RMDSZ belső politikai alakulatai státusának rendezését. A belső politikai szerveződések státusának szabályozásáról bemutatott két határozat-tervezet az ÜE az SZKT napirendjére ajánlja.
Az eszmecsere központjában a regisztráció és a belső választások gyakorlati vonatkozásai álltak, különös tekintettel a nem tömbben élő magyarság esetében adódó sajátos elvi és szervezési kérdésekre és a belső választások szerepére a szövetség tevékenységének megújításában, a célként kitőzött önkormányzati modell teljes körő megvalósításában. A belső népszámlálás és a belső választás elméleti vonatkozásairól és megvalósításának módozatairól az Önkormányzat- és Reformügyi Főosztály, a Politikai Főosztály, a Reform Tömörülés, a Statisztikai Szakcsoport anyagai alapján folytattak vitát. Madaras Lázár képviselő a Statisztikai Szakcsoport nevében a választás lebonyolításához szükséges adatok begyőjtésére vonatkozó előterjesztést tett.
A Tanügyi törvénnyel kapcsolatos további stratégia kidolgozásában, a lakosság informálásában, a helyi közösségek részéről érkező visszajelzések összesítésében az ÜE számít a megyei és területi RMDSZ-szervezetek együttmőködésére. Az ÜE és a Parlamenti csoport által kidolgozott tervezetet az SZKT elé fogják terjeszteni.
*** 1994. július 2-án, tisztújító közgyőlést tartott a csíki RMDSZ. Az Ügyvezető Elnökséget Magyari Nándor László alelnök képviselte, aki miután üdvözölte a közgyőlést, röviden beszámolt az RMDSZ belső átszervezésének időszerő kérdéseiről.
Székedi Ferenc leköszönő elnök rövid beszámolóját hozzászólások, vélemények, kiegészítések követték.
Ezután a mintegy 90 küldött megvitatta az új alapszabályzattal kapcsolatos kérdéseket, elfogadta a tisztújítási szabályozást, majd rátért a tisztújító választásokra. A csíki RMDSZ döntő többséggel megválasztott új elnöke Borbély Ernő, volt parlamenti képviselő. Az új elnök a választmány legközelebbi ülése elé terjeszti majd annak a csapatnak a névsorát, amely munkájában segíteni fogja.
Az új választmány összetételéről a küldöttek úgy határoztak, hogy az majd a terület két parlamenti képviselője, az önkormányzatok által jelölt képviselő, valamint a közvetlenül megválasztott 18 küldött mellett a civil társadalmi szervezetek által jelölt személyekből fog állni.
Az RMDSZ-t foglalkoztató aktuális kérdések közül a Tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos gondok, valamint a Mátyás-szobor körül kialakult áldatlan helyzet kerültek terítékre.
*** A háromszéki RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozást tett közzé a hatalmon levő politikai erők újból felerősödött magyarellenes tevékenysége ellen, ami legnyilvánvalóbban a Tanügyi törvény képviselőházi elfogadásában, a Maros megyei kétnyelvő helységnévtáblák eltávolításában és a kolozsvári városközpontban tervezett, Mátyás király szobrát és a Főtér történelmi városképét fenyegető ásatások elhatározásában érhető tetten. Ezek az akciók a romániai magyar közösség kultúrájának megmaradását veszélyeztetik, s méltán tekinthetők a Ceauőescu-féle kulturális genocídum folytatásának. „Véleményünk szerint bármely országban a többségi nép képviselői egy tanügyi törvény elfogadásakor figyelembe kell hogy vegyék a nemzeti kisebbségek véleményét; a többségnek tiszteletben kell tartania a kisebbségek nyelvét, kultúráját, valamint azok írásos és tárgyi megvalósulásait is – hangzik a Tiltakozás. Az ezen elveket semmibe vevő gyakorlat ellen fel fogjuk használni az összes bel- és külföldi politikai tiltakozási formákat.”