*** Az RMDSZ szövetségi elnöke és az Ügyvezető Elnökség megbízásából az Oktatási és Ifjúsági Főosztály szervezésében zajlott le Kolozsváron, 1993. július 16-án a Főiskolai és Egyetemi Oktatók Fóruma, amely részletesen megtárgyalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, a létező különféle koncepciókat és esélyeket.
A vázolt helyzettel, illetve az egyes felmerült fejlesztési tervekkel kapcsolatban három vitaindító hangzott el (Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztatás a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása).
A résztvevők központi célkitűzésként jelölték meg egy önálló, teljes struktúrájú magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, a Bolyai Egyetem jogfolytonosságára alapozva, azt továbbfejlesztve. A központi egyetem, természetesen, decentralizálható, azaz kihelyezett karokkal működhet.
E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és fórumok, valamint az anyaország támogatását – állapították meg –, hiszen a magyar nyelvű egyetem nemcsak a szakemberpótlást és -kiképzést biztosítja, hanem hozzájárul a romániai magyar társadalom megtartó erejének növeléséhez, a kivándorlás mérsékléséhez, távlatot nyújt a továbbtanuláshoz és érvényesüléshez. Szükséges továbbá az is, hogy olyan infrastruktúrát teremtsünk a helyi szinteken, mely fogadó környezetet bíztosít végzőseink számára.
Az önálló magyar nyelvű egyetem mellett föltétlenül támogatni kell önálló magyar nyelvű főiskolai hálózat létrehozását a Székelyföldön és a Partiumban, természetesen úgy, hogy ez ne csökkentse a teljes struktúrájú egyetem megteremtésének az esélyeit.
A őôiskolai hálózat kiépítésének folyamán szerepet kell hogy kapjanak a nagy hagyományú egyházi főiskolák, a civil társadalmi kezdeményezésű távoktatási programok, valamint minden más magyar nyelven folyó felsőoktatási forma.
Amíg áttörő sikerre nem számíthatunk az önálló egyetem ügyének rendezésében, addig a meglevő keretek bővítésével és főként a magyar nyelvű oktatás minőségének emelésével kell törődnünk, közelítve annak színvonalát az európai mércékhez. A felsőfokú oktatás minőségi javításának lehetőségeiről Cs. Gyímesi Éva tartott színvonalas előadást, melynek következtetéseit a fórum megvitatta, majd nagyrészt elfogadta. Olyan javaslatcsomagot fogadtak el a jelenlevők, melynek legfontosabb pontjai a magyar diákok számbavételét, a diákönkormányzatok kialakításának támogatását, tanszéki közösségek létrehozását, pályázati rendszerek kiépítését szorgalmazzák.
Egyetértés alakult ki abban is, hogy a jövőben a külföldi ösztöndíjak felhasználása járuljon hozzá középszint_ oktatási intézményeink hírnevének növeléséhez, legjobb diákjainak támogató rendszer jöjjön létre, közvetlenül a gimnáziumokon keresztül megvalósítva a preszelekciót. Ugyanakkor erősíteni kell a főiskolák és a gimnáziumok közötti kapcsolatokat minden tekintetben.
A Fórumon felvázolták a hatáskörök szétválasztásának módozatait az oktatási módozatok kialakításának és a magyar nyelvű felsőoktatás kérdései gyakorlati rendezésének terén: az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés kivitelezője és következetes képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógustársadalom, annak kialakult szervezetei vállalják. Állandósítani kell a folyamatos és kölcsönös konzultációt minden szinten, és ezt a hasonló jellegű fórumok megtartása szavatolhatja. A folyamatos munka érdekében, a szervezők szükségesnek találták egy szűkebb körű szakmai tanács megalakítását, mely záros határidőn belül kidolgozza az általános oktatáspolitikai koncepciót a magyar nyelvű felsőoktatás terén. Az RMDSZ pedig, elfogadva az ajánlott stratégiát, határozottan kiáll a parlamentben és a nyilvánosság minden fórumán, bel- és külföldön egyaránt, az egységes koncepció kivitelezésének érdekében. A tanácskozó testület összehívására a szövetség Oktatási és Ifjúsági Főosztályát kérték fel.
*** Az RMDSZ Maros megyei székházában tartotta nemrég alakuló ülését a Volt Szovjet Hadifoglyok Országos Szövetsége. A kezdeményezést a kezdetektől fogva Kerekes Károly Maros megyei képviselő patronálta, és az ideiglenes szervező bizottság tagjai is főleg Marosvásárhelyen élő volt hadifoglyok.
Az alakuló ülésen felolvasták és megvitatták a szervezet szabályzattervezetét, majd az elfogadott dokumentum előírásainak megfelelően megválasztották a szövetség elnökségét. Az új hadifogoly-szövetség fő célkitűzése, hogy minden volt hadifogoly számára kiharcolja a jogos kárpotlást, függetlenül attól, hogy milyen hadsereg egyenruháját viselte fogságba esésének pillanatában.