1998

1998. március 24., kedd VI. évfolyam, 1233. szám

***                                                    ÁLLÁSFOGLALÁS

 

1996 novemberében Romániában létrejöttek a feltételei egy valós és mélyreható rendszerváltásnak, a romániai társadalom politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi reformjának.

A választások nyomán olyan koalíció alkotott többséget a Parlamentben, amely egyidejűleg célul tűzte ki a totalitárius, kommunista rendszer által lerombolt értékek újraépítését és országunk európai és euroatlanti integrációjának megvalósítását.

A koalíció pártjai megfelelô garanciát kínáltak arra is, hogy ennek az általános reformnak a keretében megkezdôdik a kisebbségek helyzetének a rendezése, beleértve a romániai magyar nemzeti közösség jogsérelmeinek orvoslását és jogegyenlôségének megteremtését.

Ennek a rendezési szándéknak az ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalta a részvételt az új koalícióban, és ezáltal egy történelmileg is elôzménytelen helyzetet alakítottunk ki, létrehoztuk a többségi románság és a kisebbségben élô magyarság újfajta együttélésének és együttműködésének feltételeit.

Koalícióra lépve, nem csupán a nemzeti kérdés rendezéséhez, hanem a romániai társadalom egészének reformjához kívántunk minél hatékonyabban hozzájárulni, programunkban megoldásokat kínáltunk a gazdasági és szociális válság megszüntetésére.

A közösen kidolgozott kormányprogram, a több mint hatvan százalékos parlamenti többség, a koalíció által megalakított új kormány szavatolni látszott, hogy a tervezett reformot valóban végre tudjuk hajtani minden fontos területen. Ezt igazolták az elsô hónapok határozott intézkedései is, beleértve a kisebbségi kérdés újfajta megközelítését.

Most viszont, másfél esztendô múltán egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy a rendszerváltást sürgetô választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi idôben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig megtettünk.

Nem történt meg a teljes és mélyreható szerkezetváltás a gazdaságban.

Ennek következtében nem lehetett megteremteni az eszközöket a megfelelô szociális védôháló kialakításához, illetve nem lehetett megállítani az életszínvonal zuhanását.

Továbbra is késik a közigazgatás decentralizációjához szükséges törvények elfogadása.

A kommunista rendszer által elállamosított szántóföldek, erdôk, ingatlanok, egyházi és közösségi javak visszajuttatása, illetve ahol ez nem lehetséges, a jóvátétel továbbra is várat  magára.

Csak részben történt meg az 1989 elôtti elnyomó intézmények üldözötteinek erkölcsi kárpótlása, az említett intézmények átvilágítása.

A parlamenti többség egy része, saját kötelezettségvállalását megszegve, megpróbálja megsemmisíteni a kormánynak a kisebbségi kérdés rendezésére, az anyanyelvű oktatásra és a közigazgatásban az anyanyelv használatára vonatkozó intézkedéseit.

Egyes kormánytisztviselôk és prefektusok is reformellenes és kisebbségellenes álláspontot képviselnek.

Mindezen mulasztások, késlekedések és működési zavarok ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy az 1996 novemberében létrejött koalíciót fenn lehet és fenn kell tartani, de ez csak akkor megvalósítható, ha sikerül megteremteni a jó együttműködés feltételeit a reform végrehajtása érdekében.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csak olyan szövetségben vállalhatja az együttműködést, amely képes belsô problémáit megoldani és a reformot végrehajtani a gazdaságban, a közigazgatásban és a számunkra kiemelten fontos nemzeti kérdésben is.

Csak olyan szövetségben vállalhatjuk az együttműködést, amely gátat tud vetni az antiszemita, rasszista, sovén, magyar- és általában minden kisebbségellenes uszításnak, nem szolgáltatja ki magát és az egész romániai társadalmat a reformellenes, integrációellenes, nyugatellenes, intoleráns erôknek.

Nem lehetünk csendestársak abban, hogy a választásokon bizalmat kapott koalíció fokozatosan eljátssza ezt a bizalmat, és ezáltal veszélybe sodorja azt az integrációs esélyt, amelyet Románia ismételten megkapott nyugati partnereitôl.

Ugyanakkor érdekünk, hogy a jelenlegi koalíció fennmaradjon, és hogy a közösen kidolgozott kormányprogram érvényesüljön.

Csak ez az együttműködés, csak ezek a közös célok jelenthetnek biztonságot és stabilitást Románia számára akkor, amikor térségünkben továbbra is nyílt etnikai és szociális konfliktusok vannak.

Továbbra is az a véleményünk, hogy románoknak és magyaroknak közösen kell cselekedniük azért, hogy országunkat felemeljük és minél elôbb az euroatlanti és európai integrációs intézmények teljes jogú tagjává tegyük.

Éppen ezért a következô felhívással fordulunk koalíciós partnereinkhez:

  1. Vállaljon szolidárisan felelôsséget minden párt az elmúlt másfél év mulasztásaiért, a reform lelassulásáért, a be nem váltott választási ígéretekért.

Mindaddig, amíg egymást hibáztatják a koalíciós partnerek, illetve a különbözô politikai testületek és intézmények – parlamenti csoportok, kormány stb. – képviselôi, nem lehetséges a válsághelyzet megoldása.

Az RMDSZ kormányzati tisztségviselôi és parlamenti csoportjai vállalják a felelôsség rájuk esô részét, és erre szólítják fel partnereiket is.

  1. Az elmúlt idôszak mulasztásaiért vállalt közös felelôsségbôl kiindulva, kezdjük el azonnal a parlamenti többség helyreállításáról szóló tárgyalásokat.

Valós, szolidáris, cselekvôképes parlamenti többségre van szükségünk ahhoz, hogy az ígért reformot végrehajthassuk.

  1. A parlamenti többség helyreállításának két alapvetô feltétele van:
  2. a) A közös kormányprogramhoz kapcsolódó intézkedési terv elkészítése. Ehhez minden koalíciós partnernek sürgôsen el kellene végeznie a maga elemzését, és elô kellene terjesztenie a saját prioritási listáját.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek van ilyen prioritási listája.

  1. b) Szükség van a kormánystruktúra újragondolására és leegyszerűsítésére, beleértve a kihelyezett kormányzati intézmények átalakítását és hatáskörük behatárolását is.
  2. Az euroatlanti és európai integráció feltételrendszerének teljesítését legfontosabb belpolitikai prioritássá kell tenni, a gazdasági, szociális és politikai reformot az eddiginél is határozottabban erre a kritériumrendszerre kell ráépíteni.
  3. Ugyancsak prioritásként kell kezelni a diktatúra visszaéléseinek jóvátételét, a restitúció, illetve az anyagi és erkölcsi kárpótlás kérdését. Záros határidôn belül meg kell oldani ezt a problémát, amelyet a régió országainak többsége már megoldott.
  4. A koalíciónak határozottan vissza kell utasítania minden kisebbségellenes, sovén, szélsôséges megnyilatkozást, amelyek Romániát idôlegesen vagy véglegesen letéríthetik az integráció útjáról. Szövetségeseinknek fel kell ismerniük, hogy a közéletünkben elharapózott magyarellenes demagógia, a nap mint nap tapasztalható sovinizmus veszélybe sodorhatja az egész romániai társadalmat, ha nem lépnek fel kellô súllyal ellene.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelôsnek érzi magát az általa képviselt romániai magyar közösség sorsáért, és egyúttal közvetlen felelôsséget érzünk az egész romániai társadalom jövôjéért. Ennek a kettôs felelôsségnek a jegyében szólítjuk fel koalíciós szövetségeseinket a jelenlegi válságból való kiútnak, majd a felemelkedés eszközeinek a mielôbbi megkeresésére.

 

Csíkszereda, 1998. március 21.

                                                                                    A Szövetségi Képviselôk Tanácsa

 

 

***                                                       NYILATKOZAT

 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a jugoszláviai háború kitörésekor, a késôbbi kedvezô fejleményeket megelôlegezve, elsôk között szállt síkra a volt Jugoszláviát alkotó nemzetek önrendelkezési joga mellett.

A daytoni egyezmény által megteremtett viszonylagos béke felborításával fenyegetô koszovói helyzet ismételten állásfoglalásra készteti szövetségünk képviseleti testületét.

A jugoszláviai albán kisebbség helyzetének méltányos rendezése és a balkáni, illetve a kelet- és közép-európai térség stabilitásának megôrzése céljából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elengedhetetlenül fontosnak tartja a koszovói albán többségű kisebbség egyoldalúan felszámolt területi autonómiájának helyreállítását.

Szövetségünk 1992. évi kolozsvári Nyilatkozatának, a belsô önrendelkezés elvének a szellemében, valamint a Lord Carrington brit külügyminiszter nevéhez fűzôdô balkáni rendezési terv egyenes folytatásaképpen, nem utolsósorban pedig az Egyesült Államok erre vonatkozó álláspontjának megfelelôen szorgalmazzuk a megingott kis-jugoszláviai helyzetnek a már úgyis meglévô autonómiahagyományok felelevenítésével történô rendezését.

Meggyôzôdésünk, hogy az autonómia biztosítása mind a kisebbségi kérdések megoldásának, mind a társadalmi-politikai stabilitás garantálhatóságának és Jugoszlávia területi épsége megôrzésének a legmegfelelôbb, legeurópaibb eszköze.

 

Csíkszereda, 1998. március 21.

                                                                                              A Szövetségi Képviselôk Tanácsa

 

***                                                    ÁLLÁSFOGLALÁS

 

Az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa meglepetéssel értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére.

Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielôbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.

 

Csíkszereda, 1998. március 21.

                                                                                              A Szövetségi Képviselôk Tanácsa