*** A Közép- és Kelet-Európából Európába címet viselô Bálványosi Nyári Egyetem negyedik napjának délutánján a kisebbségvédelem volt a téma. A meghívott elôadók között volt Komlóssy József az Európai Kisebbségek Federatív Uniójának (FUEV) alelnöke, valamint Bartunek István és Markó Attila a romániai Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatói. Bartunek István ismertette a hivatal felépítését, mûködési területét, illetve az elmúlt évben elért eredményeit. Elmondta, hogy a hivatalnak vannak kihelyezett irodái Kolozsváron, Suceavan, Konstancán, sôt van egy képviselôjük Bákóban is, aki a csángókkal is foglalkozik. Markó Attila igazgató fôként a törvényalkotás terén kifejtettett tevékenységet ismertette. Mint mondta, sokféle, a kisebbségeket érintô jogszabálytervezetet készít elô igazgatósága, amelyek sajnos, hosszú bürökratikus útat kell bejárjanak a tárcaközi egyeztetés közben. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal most készíti elô egy átfogó kisebbségi kerettörvény-tervezetet, amely minden kisebbségekkel kapcsolatos kérdést igyekszik rendezni. Markó Attila szerint ha a Parlament elfogadná ezt a kerettörvényt, akkor minden speciális jogszabályt – például a Tanügyi törvény idevágó rendelkezéseit is – ennek megfelelôen kellene módosítani. A Svájcból érkezett FUEV alelnök kiemelte annak fontosságát, hogy a nemzetközi gyakorlatban megjelenô, kisebbségekre vonatkozó jogok beépüljenek a romániai jogrendbe. Mint mondta, ezek a jogok csak így válhatnak ellenôrizhetôkké és számonkérhetôkké, mert a nemzetközi cikkelyek eléggé tágan vannak megfogalmazva.
A Nyári Egyetem ötödik napjának délelôttjén Nemzetállam, politikai nemzet, nemzetpolitika címmel folyt vita Németh Zsolt külügyi államtitkár, Zoe Petre elnöki tanácsos, Tôkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnökének részvételével. Németh Zsolt a nemzetállam és a kultúrnemzet közötti különbségrôl szólt és kiemelte, hogy a FIDESZ szerint a nacionalizmust az ”európaiság mély megélésével lehet ellensúlyozni”. ”Romániában mélyrôl fakadó, egzisztenciális európaiságra van szükség és ugyanakkor nyitni kell a gazdaság terén is” – zárta elôadását az államtitkár. Tôkés László tiszteletbeli elnök szerint kétségek merülnek fel, ha a hazai kormánypártok másfél éves tevékenységét tekintjük. Tôkés László szerint eddig egyikük sem adta fel a nemzetállamban gondolkodást, s ezért pont ennek az elvnek a csapdájába estek. Zoe Petre inkább történészként közelítette meg a kérdést, elôadásának kulcsszava a mítosz volt. ”A történelemben léteznek bizonyos mítoszok, melyek nagyban befolyásolják a gondolkodást. Számos ilyen mítosz van a román történeti tudatban. Visszaemlékezve 1990-re kijelentette, másfél hónapig azt hitte, lehetséges ilyenfajta mítoszok nélkül élni, de aztán belátta, a helyzet nem ideéális, váratlan ellenállásokba ütközik az, aki át akarja alakítani a társadalomban a jelenlegi helyzetet. De próbálkozni tovább kell, nem szabad feladni ezt a tevékenységet – mondta. A román-magyar alapszerzôdésrôl kijelentette, szükséges a léte. Az egyensúly törékeny a két ország között, de jobb barátot látni a másik szerzôdô félben, mint közömbös partnert, vagy netán ellenfelet – fejezte be elôadását a román elnök tanácsosa.