*** Hozz egy szál virágot Petôfiért jelszó alatt szervezte meg 1998. július 23-án a helyi RMDSZ-szervezet Kézdivásárhelyen a Petôfi emléktábla avató ünnepségét, amelynek meghívott díszvendégei Markó Béla szövetségi elnök, Tôkés László tiszteletbeli elnök, Németh Zsolt államtitkár, a FIDESZ–MPP alelnöke, Kötô József oktatásügyi és Kelemen Hunor mûvelôdésügyi államtitkárok voltak.
”Minden nemzetnek vannak olyan értékei, amelyek kizárólagosan az övéi, amelyeket mások esetleg csodálnak, de nem éreznek magukénak – kezdte beszédét Markó Béla, és kiemelte, ”hogy akkor lesz ezeken a tájakon igazi megértés és igazi megbékélés románok és magyarok között, amikor mindenki el tudja fogadni, hogy nem csak közös értékeink vannak, hanem vannak történelmünknek olyan pillanatai, amelyeket külön-külön megbecsülünk, de együtt nem tudjuk ugyanazt gondolni róluk. Ma egy olyan személyiségre emlékezünk, aki (…) minden nemzet szabadságának költôje volt, ô tudta azt, hogy a szabadság egy és oszthatatlan – mondta az RMDSZ elnöke.
Az avató ünnepség után a díszvendégek részt vettek A magyarság jövôje a Kárpát-medencében címû polgári fórumon.
*** A Közép- és Kelet-Európából Európába címet viselô Bálványosi Nyári Egyetem harmadik napján Multikulturalitás és nemzeti jelleg az oktatásban címmel folyt vita a Bolyai Egyetem jövôjérôl Pálinkás József magyarországi és Kötô József romániai oktatásügyi államtitkár, valamint Gabriel Andreescu, az APADOR-CH vezetôjének részvételével. Kötô József elôadásában nem csak a Bolyai Egyetem tervét mutatta be, hanem érvekkel próbálta alátámasztani a romániai magyar nemzetiség egyetemhez való jogát. Mivel a jövô század Európája a régióké lesz, elavultnak lehet tekinteni a 19. századból megmaradt nemzetállami felfogást egy olyan országban, ahol a lakosság több mint 10%-a valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozik. Mint mondta, egy nyelv csak akkor maradhat fenn, ha használják a közéletben, ehhez pedig szükség van az önálló intézményrendszerre. A oktatásügyi államtitkár adatokkal bizonyította az egyetem szükségességét, hiszen a magyarul tanuló diákok aránya sokkal kisebb a magyarság részarányához képest. Pálinkás József magyarországi oktatásügyi államtitkár kiemelte, hogy önálló intézményrendszer nélkül nem lehet beszélni multikulturalitásról sem, majd elmondta, hogy az új magyar kormány az önálló állami romániai magyar egyetem alapítását nemzetstratégiai kérdésként kezeli és a román állammal közös projektként képzeli el. Politikai téren a magyar kormány támogatja ennek az egyetemnek a megalapítását, ami az államtitkár szerint ésszerû idôhatáron belül meg kell történjen. Gabriel Andreescu politológus (APADOR-CH) az egyetemalapítás jogforrásait vizsgálta. A Romániai által is elfogadott nemzetközi dokumentumok kimondják a kisebbségek jogát a teljes önálló intézményrendszerre, a gyakorlat viszont bonyolultabb, hiszen figyelembe kell venni az oktatási kritériumokat, az anyagi, intézményi és humán erôforrásokat. Andreescu bemutatta a két létezô tervet (a Szilágyi Pál prorektorét és a Štefan Agaghi professzorét) és a saját javaslatait. A Helsinki Bizottság vezetôje szerint radikális reformra van szükség az oktatásban, fel kell számolni a klasszikus karokra épülô rendszert és helyette széleskörû opcionális tantárgystruktúrát kell kiépíteni, és ezen reform keretén belül kell végrehajtani azokat a változtatásokat, melyek lehetetlenné teszik az etnikai diszkriminációt. Hallgatói kérdésre elmondta, hogy a nemzetiségi kérdések megoldásának elodázásáért a merev, demagóg, irracionális román politikusok a hibásak.