1997. március 19., szerda V. évfolyam, 990. szám

***      Március 19-én, szerdán került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés soros sajtóértekezletére, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és  privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Mővelődésügyi Minisztérium államtitkára.

Markó Béla bevezetőjében a törvényhozás előtt álló feladatokról szólva elmondotta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. Ebben az összefüggésben, akkor, amikor el kell fogadni az Állami költségvetésről szóló törvényt, az ellenzék obstrukciós kísérlete – “a parlamenti sztrájk” – nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. A március 15-i ünnepségek kapcsán a szövetségi elnök hangoztatta, hogy a rendezvények mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények résztvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról – hangoztatta Markó Béla.

Kovács Csaba képviselőházi frakcióalelnök az ún. parlamenti válság kapcsán a mentelmi jog kérdésének jogi vonatkozásait világította meg az európai gyakorlat tükrében, míg Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ellenzéki párt nem talált komolyabb ürügyet a törvényhozási munka megakadályozására, késleltetésére, és teljesen esélytelennek nevezte az SZDRP kísérletét az előrehozott választások kiprovokálására. A dolognak – mondotta – pozitív vetülete, hogy a kormánykoalíciónak ebben a helyzetben bizalmi szavazást kell kérnie, azaz vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vida Gyula a Képviselőházban legutóbb elfogadott, a külföldi beruházók jogait bővítő törvénycikkelyt határozott előrelépésnek nevezte, amely vonzóvá teszi a romániai beruházásokat a külföldi tőke számára, bátorítja a külföldi befektetőket egy olyan helyzetben, amikor Romániának nincsenek pénzügyi erőforrásai a beruházásokra, a gazdaság korszerősítésére.

Egy, a kolozsvári utcanév-változtatásokra vonatkozó kérdésre válaszolva Takács Csaba elmondotta, hogy tulajdonképpen csak a városi tanács egységpárti tanácsosainak javaslatáról van szó, és nem határozatról, mint azt a sajtó egy része (többek között az Evenimentul Zilei) közölte, a javaslat határozattá válásához a megyei tanács jóváhagyása kell, amire nincs esély, Funarnak ugyanis már nincs elegendő hatalma az utcanevek megváltoztatására, bárhogyan is csomagolná magyarellenes mesterkedéseit. Nem az RMDSZ-t sérti ezzel, hanem a demokratikus államrendet, olyan állampolgárok kultúráját, történelmi hagyományait, akik évszázadok óta élnek a térségben. Takács Csaba hozzátette, hogy az RMDSZ kérni fogja a jeles magyar személyiségek nevét viselő egykori utcanevek visszaállítását. Markó Béla Funar újabb magyarellenes mesterkedéseiről szólva megállapította: puszta politikai ambíciókról van itt szó, amelyek nem az RMDSZ-t érintik, hanem az RNEP meggyengült helyzetére vetnek fényt. Akkor, amikor a román kormányzat az európai dokumentumokkal összhangban az anyanyelvhasználat, a többnyelvő feliratok kérdésének megoldására törekszik, ezek a kísérletek nemcsak anakronikusak, hanem rövidesen nevetségesekké is válnak – mondotta Markó Béla. A kolozsvári állítólagos zászlókitőzés és -bevonás kapcsán egyes lapokban közzétett híradásokat illetően a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy ezek a március 15-i ünnepségek megzavarását célozták. Arra a kérdésre, történt-e előrelépés, vagy ellenkezőleg, visszalépés a Babeő-Bolyai Egyetem kérdésében, Markó Béla elmondotta, az önálló magyar egyetem kérdésében sem előre, sem hátra nem történt elmozdulás az utóbbi hetekben, ezután kell majd előre lépni. Még a tavasz folyamán intézkedéseket kell tenni, hogy az ősztől bővüljön a magyar nyelvő egyetemi oktatás köre, és ebben a tekintetben nincs semmiféle ellentét, nézetkülönbség a szövetség és kormánykoalíciós partnerei között, mint ahogy abban sincs, hogy magyar nyelvő egyetem – vagy egyetemek – létesüljenek, csupán a Babeő-Bolyai Egyetem jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények.