*** A hétfői koalíciós egyeztetések során véglegesítették az államtitkári tisztségek nagy többségét. Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki a mai nap folyamán.
– Oktatásügyi minisztérium: Béres András;
– Területrendezési minisztérium: Borbély László;
– Mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium: Kovács Adorján;
– Munkaügyi és népjóléti minisztérium: Bara Gyula.
Béres András, a Szentgyörgyi István Színmővészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babeő-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárheyi színmővészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990–1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök.
Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990–1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990–1996 között Maros megyei képviselő, 1991–1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994–1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992–1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyesbizottságának tagja.
Kovács Adorján 58 éves, nős, a bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Cőlugőreascő-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője.
Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992–1996 között bukaresti városi tanácsos.
*** Január 14-én, kedden tartotta első idei sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése Bukarestben. A sajtóértekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi és Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető.
Miután köszöntötte a megjelenteket az új év alkalmából, rövid bevezetőjében Markó Béla elmondotta, hogy a parlamenti vakáció dacára, az RMDSZ nem vakációzott, mind központi, mind területi, megyei szinten élénk tevékenységet folytatott, hiszen a kormányzásban való részvétel újabb kihívást és több feladatot, felelősséget jelent szövetségünk számára. Az elmúlt hetekben a szövetség képviselői részt vettek a kormánykoalíciós egyeztetéseken, konzultációs tárgyalásokon. Ennek kapcsán Markó Béla megemlítette, hogy a tegnapi koalíciós tárgyalások során az RMDSZ négy jelöltjét véglegesítették az államtitkári tisztségekben, akiket a kormány a mai napon nevez ki. Jelesen: Béres András az Oktatásügyi, Borbély László a Területrendezési, Kovács Adorján a Mezőgazdasági és élelmezésügyi, Bara Gyula pedig a Munkaügyi és népjóléti minisztériumban kap államtitkári kinevezést.
A szövetségi elnök rövid gazdasági helyzetértékelésre Vida Gyulát, a Képviselőház privatizációs bizottságának elnökét kérte fel, aki elmondotta, hogy a költségvetési, pénzügyi és privatizációs bizottságban fokozott ütemő munka folyik, a volt kormánypárt azonban az információszolgáltatás késleltetésével, blokádjával próbálja akadályozni az új kormánykoalíció munkáját, példaként megemlítve, hogy a Képviselőház privatizációs bizottságához csak most jutott el az Állami Vagyon Alap 1995-ös tevékenységéről szóló jelentés, valamint az 1996. évi (!) privatizációs program. A benzin- és energiaárak emelésével kapcsolatban is súlyos mulasztással vádolta a volt kormányt, hiszen az áremelést már tavaly júniusban meg kellett volna ejteni, de a Vőcőroiu-adminisztráció választási érdekekből halogatta, illetve az új kormányra hárította a népszerőtlen, de elkerülhetetlen intézkedést. Hasonlóképpen hamis információkat adott a volt kormány a gazdaság helyzetéről, a kereskedelmi mérleg valós hiányáról. A szociális védelem terén hozandó intézkedésekkel szembeni türelmetlenség természetesen indokolt a közvélemény és a sajtó részéről, mondotta Vida Gyula, de meg kell érteni, hogy a szociális védőháló kidolgozása hosszabb folyamatot igényel, mert összetett programot, inflációmentes, a gazdasági hatékonyságra épülő kompenzációs és szociális segélyrendszert kell kidolgozni, amelyet csak alapos elemzésre lehet építeni.
Verestóy Attila kérdésre válaszolva a Szenátus rendkívüli ülésszakának szükségessége mellett érvelt, amely arra hivatott, hogy a megfelelő előkészítéssel elősegítse a sürgős törvények gyorsabb elfogadását. Ennek kapcsán Markó Béla hozzátette, hogy olyan gazdasági helyzetben vagyunk, amelyben egyáltalán nincs helye a vakációsdinak, változásra van szükség a törvényhozási munkában is, arra, hogy a törvényhozási munka jelentős részét a szakbizottságokban folytassák le, ott egyeztessék a különböző módosító javaslatokat és a nyelvi, stiláris finomítások se maradjanak a plénumra.
A Kolozsváron újra megnyitandó magyar konzulátus ügyében a kolozsvári városi tanács ellenzéki tanácsosai által közzétett állásfoglalással kapcsolatban Takács Csaba leszögezte, hogy a kérdésben semmiképpen nem illetékes a városi tanács, a döntés kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, és nyilvánvaló, hogy az RNEP-tanácsosok csupán Funar pártjának legitimizálására és újabb politikai feszültségkeltésre törekednek. Egyébként Kolozsvárt gazdasági és kulturális jelentősége és földrajzi fekvése is alkalmassá teszi arra, hogy otthont adjon egy olyan magyar konzulátusnak, amely a debreceni román konzulátussal együtt egyformán hasznára lesz mindkét ország állampolgárainak, és hatékony szerepet tölthet be a kétoldalú gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatok bővítésében.
Egy kérdésre válaszolva Markó Béla cáfolta, hogy Ion Caramitru mővelődési miniszter arra kérte az RMDSZ-t, jelölje Szőcs Gézát az államtitkári tisztségre – mint ahogy azt Szőcs Géza egy, a mővelődésügyi miniszterhez intézett nyílt köszönőlevélben állítja –, és leszögezte, hogy ilyen javaslatot az RMDSZ sem terjesztett elő, egyébként a hétfői egyeztető tárgyalásokon a mővelődésügyi miniszter nem is volt jelen.
Eg másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy teljes mértékben egyetért Adrian Severinnel az ET 1201-es ajánlásának a román-ukrán alapszerződésbe való bevételét illetően.
*** Az RMDSZ kolozsvári tanácsosai január 14-én Közleményt tettek közzé a városi tanács 1997. január 13-i rendkívüli ülésével kapcsolatban, amelyben leszögezik, hogy a kolozsvári magyar konzulátus kérdése nem tartozik a városi tanács hatáskörébe, ezért javasolták a napirendről való törlését. Minthogy a 28 jelenlevő tanácsosból 15-en, 13 ellenében megszavazták a napirendre tőzést, az RDK (6), az RMDSZ (5), a Polgári Szövetség Pártja (1) és a 93-as Liberális Párt (1) képviselője elhagyta a termet. Ettől kezdve az ülés szabályzat- és törvényellenessé vált, mivel a beiktatott 31 tanácstag közül csak 15-en voltak jelen a törvényességet szavatoló fele plusz 1 (azaz 16) tanácsos helyett. Ennek megfelelően úgy értékelik, hogy a kérdésben bármilyen állásfoglalás, felhívás és megbízás nem a Tanács nevében történt. Ugyanakkor az RMDSZ tanácsosai felhívják a figyelmet arra, hogy érvényes tanácsi döntés hiányában Gheorghe Funar mint polgármester a Tanács nevében és az adófizetők pénzén nem szervezhet semmiféle akciót, így aláírásgyőjtést sem a kolozsvári magyar konzulátus újraindítása ellen – legfeljebb pártelnökként, pártja pénzén.
A továbbiakban sajnálattal állapítják meg, hogy „az érvényben lévő román-magyar alapszerződés szövegével és szellemével ellentétben a kolozsvári polgármester és párthívei ismét a magyarellenes uszítás és győlöletszítás eszközéhez folyamodnak, értelmetlen és alaptalan rágalomhalmazt zudítva a mindenkori magyar kormány, a magyarországi diplomaták és általában a magyarok fejére”.
Végezetül a Közlemény leszögezi: „ezzel a kezdeményezésével Gheorghe Funar és pártja arra törekszik, hogy megakadályozzák a Románia és Magyarország között beindult enyhülési és közeledési folyamat kibontakozását, valamint Románia beilleszkedését az általános európai integrációs folyamatba”.