*** HATÁROZAT
Egy évvel ezelőtt, az 1996. novemberi választások után az RMDSZ cselekvő hozzájárulását kínálta fel az ország mélyreható gazdasági, szociális és politikai reformjának megvalósításához, felelősséget vállalva
– egy súlyos társadalmi feszültségeket kiváltó, de elengedhetetlen gazdasági reformért;
– a társadalom minden területét átfogó, sok szempontból fájdalmas átalakításért;
– Románia euroatlanti integrációjáért, ennek gyorsításáért.
Amikor a kormánykoalícióban való részvételről döntöttünk, arról határoztunk, hogy partnereinkkel szolidárisan, velük szoros szövetségben, a közös érdekek és értékek jegyében mindent megteszünk a romániai társadalom válságból való kivezetéséért.
Felelősséget vállaltunk, és elvárjuk ugyanezt a felelősséget szövetségeseinktől is a közös kormányprogram azon célkitőzéseinek végrehajtásáért, amelyek a politikai és szociális reform szerves részeként a kisebbségek jogegyenlőségét ígérik az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat, a vallásgyakorlás, a közélet minden területén.
A kisebbségi kérdés megoldása terén értékeljük az eltelt egy évben beindult folyamatot – elsősorban a két, kisebbségi rendelkezéseket is tartalmazó kormányrendeletet – de rendkívül aggasztónak tartjuk, hogy az utóbbi időben ez a folyamat megtorpant, sőt, a Tanügyi törvény módosítása – a koalíciós megállapodások ellenére – a Szenátusi szavazás során kedvezőtlen irányba fordult, újabb jogfosztással fenyegetve a kisebbségeket.
Éppen ezért, a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács a következő határozatot hozza:
Felhívjuk a koalíciós pártokat, ezek képviselőit és a koalíciós kormányt a kormányprogram szellemének és betőjének, valamint az általuk vállalt kötelezettségek betartására. Csak ebben az esetben teszik lehetővé szövetségünk további koalíciós szerepvállalását.
Nem engedhetjük meg, hogy Románia letérjen az euroatlanti integráció, a kormányprogramban megjelölt gazdasági és társadalmi fejlődés útjáról. Az RMDSZ nem kívánja elfogadni azt a jelenlegi helyzetet, amely egyértelmően előnytelen irányba sodorhatja Romániát a demokrácia és az integráció szempontjából.
Az elkövetkező időszakban a román politikai erők számára fontos, hogy egyértelmő álláspontot alakítsanak ki az integrációs politikát iletően, és álláspontjuk értelmében hasonló prioritással kezeljék mindazokat a megoldandó kérdéseket, amelyek rendezése előfeltétele az euro-atlanti integrációnak és a reformprogram sikerének.
Az elmúlt egy évben a román politikum a kisebbségi kérdések megoldását nem kezelte egyenértékő prioritásként a reform és az európai integráció más feltételeivel, mint amilyen az ország gazdasági és szociális helyzetének javítása. Az SZKT kinyilvánítja, hogy
– hatékony fellépésre van szükség a Romániát és állampolgárait Európától elszigetelni akaró politikai erők ellen;
– a kisebbségek nyelvén történő oktatás területén csak a kormányprogram szellemének és betőjének, csak a koalíciós pártok és a koalíciós kormány által vállalt kötelezettségeknek a betartása esetén fogadható el Szövetségünk további koalíciós együttmőködése;
– szolidaritást vállal a Székelyudvarhely lakosainak akaratát képviselő helyi önkormányzattal, hitet téve amellett, hogy a felmerült problémákat a jogállam eszközeivel és az önkormányzat elvének tiszteletben tartásával kell rendezni.
Hangsúlyozzuk, hogy az említett kérdésekben ugyanolyan fontosságot kell tulajdonítani minden olyan területnek, amelyet az Európai Unió Integrációs Bizottsága prioritásként jelölt meg Románia számára. Ezek között a gazdasági és közigazgatási reform, a szociális rendszer reformja, illetve a nemzetiségi kérdések rendezése egyforma fontossággal szerepel.
Kolozsvár, 1997. december 13.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
A Szövetségi Egyeztető Tanács
***
ÁLLÁSFOGLALÁS
az anyanyelvő oktatás helyzetével kapcsolatban
Egy közösség önazonossága megőrzésének letéteményese: mőveltsége. A romániai magyar nemzeti közösség is kulturális értékteremtő képessége következtében tudott megmaradni. Az értékteremtő képesség újratermelésének eszköze a teljeskörő, önálló oktatási rendszer. Apafi fejedelem alapítványi népiskoláitól a nagyhírő egyházi kollégiumokon át az Európa első felsőfokú intézményei közé számító, Báthory-alapította kolozsvári jezsuita egyetemig, a Bethlen Gábor academium collegiumáig, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemig tartó iskolaalapítások biztosították ennek a képességnek az újratermelését. Az első világháború után megkezdődött az évszázados hagyománynak az elsorvasztása, aminek következtében nagy méreteket öltött nemzeti közösségünk asszimilálódása.
A rendszerváltást akaró, demokratizálódást és európai integrációt hirdető erők 1996-os őszi választási győzelme után az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, programjához hően, azt is célozta, hogy megteremtse az asszimilációmentes lét alapfeltételeként szolgáló teljeskorő önálló anyanyelvő oktatási rendszert. Koalíciós partnereink az anyanyelvő oktatás korlátainak kiküszöbölését és intézményrendszerének törvénybe foglalt szavatolását egyik belépési feltételünkként elfogadták és a Parlament által szentesített kormányprogramba iktatták. Ilyen körülmények között került sor a 36-os Sürgősségi kormányrendelet meghozatalára, amely a 85/1995-ös Tanügyi törvényt módosította, hogy alkalmazására sor kerülhessen még a folyó iskolai évben. Ebbe belefoglalták az RMDSZ oktatási programjának minimális követelményrendszerét.
A Sürgősségi kormányrendelet alkalmazásában, a kisebbségi oktatásért felelős megyei tisztségviselők kinevezésében, a szakminisztériumban az illetékes államtitkárság hivatali struktúrájának kialakításában folyamatos nehézségekbe ütköztünk, miközben beindult a kormányprogram valóraváltásáért elfogadott jogszabály elleni kampány.
Ennek eredményeképpen a Szenátusban a kormánykoalíciós megállapodások, a nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségek megsértésével; a közel 500.000 aláírással támogatott Kisebbségi tanügyi törvénytervezet követelményeinek nagy többségét tartalmazó kormányrendeletet a testület olyan formában szavazta meg, amely továbbra is súlyosan korlátozza az anyanyelven történő oktatás jogát és az RMDSZ-t a kormányzati szerepvállalás felülvizsgálatára kényszeríti.
Ismételten hangsúlyozzuk a román nyelv elsajátításának fontosságát, de ezt pedagógiai és nem politikai szempontoknak kell megszabniok. Ugyanakkor fenntartjuk, hogy minden más tantárgy elsajátításában, beleértve Románia történelmét és földrajzát is, a legcélravezetőbb az anyanyelv használata.
Megerősítjük azon álláspontunkat, hogy az identitás megőrzésében és fejlesztésében alapvető szükségszerőség az anyanyelven folyó oktatás rendszerként való mőködtetése, az oktatási szintek egymásra épülésének elve alapján. Az alsó- és középfokú anyanyelvő oktatás értelmetlenné válik, ha nem épül rá felsőoktatás, és hasonlóképpen a felsőoktatás sem mőködhet megfelelő minőségő alsó fokú oktatási hálózat nélkül. Ugyancsak elképzelhetetlen oktatási hálózatunk az anyanyelven folyó szakoktatás biztosítása nélkül.
A romániai magyar anyanyelvő oktatás teljes körő felmérése, az ennek alapján készült átfogó tanulmány igazolja az RMDSZ politikai álláspontjának szakmai megalapozottságát is, mely szerint a megreformált romániai oktatási rendszer keretében jogunk van kiépíteni és mőködtetni oktatási intézményrendszerünket a Sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően.
Senki sem vitathatja el állampolgári jogunkat arra vonatkozóan, hogy Kolozsváron és az ország bármely városában egyetemet vagy más típusú felsőfokú intézményt mőködtethessünk.
Mindezek szellemében az SZKT és a SZET együttes ülésének résztvevői elhatározzák, hogy a kisebbségek nyelvén történő oktatás területén csak a kormányprogram szellemének és betőjének, csak a koalíciós pártok és a koalíciós kormány által vállalt kötelezettségeknek a betartása esetén fogadható el a Szövetségünk további koalíciós együttmőködése.
Kolozsvár, 1997. december 13–14.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
A Szövetségi Egyeztető Tanács
*** ÁLLÁSFOGLALÁS
az utóbbi időkben tapasztalt egyes magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulások kérdésében
Az 1996 novemberi parlamenti választásokat követően hatalomra jutott román demokratikus pártok által kinyilvánított célkitőzések, az általános reform és ennek keretén belül a kisebbségi kérdés reformjának meghirdetésével, előrevetítették a valós rendszerváltást, az európai értékek elfogadásának szándékát.
Az RMDSZ ennek a felelős politizálásnak sikere érdekében lépett be a kormányba, vállalva az elkerülhetetlen nehézségek és népszerőtlen intézkedések politikai következményeit is. Annak ellenére, hogy nem voltunk és nem vagyunk megelégedve a gazdasági élet reformja és a korrupció felszámolása érdekében hozott eddigi intézkedések eredményeivel, meggyőződésünk, hogy a kormányprogramban is meghatározott cselekvési irányvonal helyes.
Bár a júliusi madridi csúcs során a NATO tagországok nem biztosították Romániának első körben a NATO-felvételt, az összefogás politikájának eredményeképpen – melyben az RMDSZ is, felelős tényezőként, részt vállalt – az addig esélytelen Romániát a csatlakozás második körébe nevesítették. Számunkra és más országok számára is rendkívül fontos döntésnek számít az, hogy az első kör után nem zárul le a bővítés lehetősége, Szlovénia mellett Romániát is a második kör biztos várományosának tekintik, s ezzel bizalomban részesítik a jelenlegi kormány politikáját.
Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a madridi csúcs után a szélsőséges, nacionalista politikai erők a román politikai élet központjába újból a korábbi hét évben tapasztalt – esetenként ennél is nagyobb intenzitású – magyarellenes politikát helyezték. A koalíciós partnerek vezetői, felelős politikusokként, nem ítélték el ezeket a megnyilvánulásokat, sőt, egyesek nyilatkozataikkal, állásfoglalásaikkal bátorították a kibontakozó demokratikus értékekre nézve káros, a kormányprogramban foglaltaknak ellentmondó, alkotmányellenes és törvénysértő megnyilvánulásokat, magyarellenes támadásokat.
A magyar- és RMDSZ-ellenes hangulatkeltés nem véletlen, ezzel egyidőben stagnálnak a korrupció felszámolására hozott intézkedések, megtorpannak a gazdasági reformok, a koalíción belül felerősödnek a viták. Ez, meggyőződésünk szerint, egyértelmően arra a veszélyre figyelmeztet, hogy Romániában előre törhetnek az ország elszigetelődésében, az instabilitás és a politikai káosz fenntartásában érdekelt politikai erők.
A Tanügyi törvény vitájában is tapasztalható volt egyes koalíciós politikusok merev álláspontja, melynek kialakulását befolyásolta a Hargita és Kovászna megyékben élő román nemzetiségő állampolgárok állítólagos hátrányos helyzetének kérdése. Ezen álláspont érvényesítéséért felelős politikai erők a szélsőséges, kisebbségellenes hangulatkeltés eszközével próbálták megbontani a kormánykoalíció egységét.
Az RMDSZ továbbra is elkötelezettje Románia euroatlanti integrációjának és mindazon értékeknek, amelyeket ez magába foglal, ugyanakkor össztársadalmi érdeknek tartja az emberi és kisebbségi jogoknak a kormányprogramban megfogalmazott és a koalíciós tárgyalások során leszögezett megállapodások szerinti alkalmazását. Ezek betartása nagy mértékben minősíti a román társadalom demokratikus jellegét, a politikai pártok hitelét, és ezen túl meghatározza az RMDSZ-nek a koalícióhoz való viszonyát.
Kolozsvár, 1997. december 13–14.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
A Szövetségi Egyeztető Tanács
*** ÁLLÁSFOGLALÁS
az egyházainkat ért támadások és jogsérelmek ügyében
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltétele az alapvető emberi jogokat, a lelkiismereti szabadságot tiszteletben tartó jogállamiság kiépítése volt, a kormányprogramba foglalt elvek szerint. A romániai magyar közösség önazonosságának szavatolásában döntő szerepet vállaló történelmi magyar egyházainkat ért jogsérelmek orvoslása sürgős kormányzati feladat.
Aggodalommal tapasztaljuk, hogy ennek a szándéknak és a kormányprogramba foglaltaknak ellene szól egyes kormánystruktúrák mőködése, törvényhozási eljárások késlekedése, bizonyos politikusok és a sajtó egy részének hangulatkeltése. A helyzet orvoslása érdekében az SZKT és a SZET együttes ülése a következő ajánlásokat teszi:
– Sürgősen terjesszék a Parlament elé a Vallásügyi Államtitkárságban 1997-ben egyeztetett Vallásügyi törvénytervezetet, amely intézkedik az egyházi autonómia tiszteletben tartásáról, az elkobzott és államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a felekezeti oktatáshoz való jogról és ennek állami költségvetésből történő fedezéséről. Kérjük a Koalíciós Tanácsban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket, parlamenti képviseletünket, hogy tegyék meg a szükséges törvénykezési kezdeményezéseket. Javasoljuk, hogy az RMDSZ képviselőházi csoportja terjessze be a törvénytervezetet.
– Képviseletünk javasolja a Koalíciós Tanácsban a Vallásügyi Államtitkárság átszervezését. A jelenlegi struktúra, a kormányprogramnak ellentmondva, az egyetlen egyház hegemóniájára irányuló törekvést képviseli. Nem biztosítják a történelmi magyar egyházak hatékony képviseleti jogát; a kormányzati szervek diszkriminatív intézkedéseket, határozatokat hoztak (csak az ortodox egyháznak biztosítanak milliárdos nagyságrendő külön költségvetési támogatást); a lelkiismereti szabadságot szavatolni hivatott testület vezetője felekezeti és etnikai győlöletet szító indítványt terjeszt a Parlament elé, megszegi az Alkotmány 29. szakaszának 4. bekezdését.
– Kérjük a Kormányt, lépjen fel határozottan, mind a hivatalos szervek visszaélései, mind a közvéleményt félrevezető híresztelések ellen. Sürgős cáfolatot követelünk a Vallásügyi Államtitkárság részéről a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetéről közölt rágalmakról. A sajtó közöljön az igazságnak megfelelő anyagokat az egyházi vagyon valós helyzetéről és egyházi vezetőink alaptalan meghurcolásáról – történelmi egyházaink követeléseinek jogosságáról. Ezt az Európa Tanács 176-os ajánlásának 8. pontja is szentesíti, és kéri az államosított és elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását.
– A Vallásügyi Államtitkárság szavatolja, hogy az egyházak támogatására fordított jövő évi költségvetésből lehetővé tegyék, hogy azok azonos feltételek között mőködhessenek.
Kolozsvár, 1997. december 13–14.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
A Szövetségi Egyeztető Tanács
*** HATÁROZAT
Az RMDSZ V. Kongresszusa, 1. számú határozatának 3. pontjában a tiszteletbeli elnök – magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását célzó – indítványának alapelvét magáévá téve, annak kidolgozásával és végrehajtásával a Szövetségi Képviselők Tanácsát bízta meg.
Az SZKT – a megváltozott és változható körülményeket is figyelembe véve – ebben az ügyben a következő döntést hozza:
- Az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa aktuálisnak és fontosnak tartja.
- Az európai integrációban közvetlenül érintett és érdekelt országok – így Románia és Magyarország – feladatainak felvállalásában és továbbvitelében az RMDSZ politikai szerepet és felelősséget vállalt. Ezért – szerepének és felelősségének kiteljesítéséért – az RMDSZ mielőbb folytatni kívánja azokat a tárgyalásokat, melyekre a magyar-magyar csúcstalálkozó keretében kerülhet sor. Hiszen a közép-kelet-európai országokban élő kisebbségek jogai gyakorlásának biztosítása és sorsuk méltó kezelése az európai integráció meghatározó feltétele is.
- Az SZKT – az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének korábbi, ilyen irányú tapasztalataira hivatkozva – a testületet bízza meg a magyar-magyar csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételére.
Kolozsvár, 1997. december 14.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** HATÁROZAT
Az SZKT megbízza az Ügyvezető Elnökséget, hogy az 1998-as év első üléséig az elvégzett monitorizálás alapján készítsen jelentést a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetésének stádiumáról, az előfordult jogsérelmekről, valamint a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatallal való együttmőködéséről.
Ugyanezen az ülésen a miniszterelnök mellé rendelt kisebbségvédelmi miniszter beszámol a Hivatal mőködéséről.
Kolozsvár, 1997. december 14.
A Szövetségi Képvisel