1997

1997. április 22., kedd V. évfolyam, 1013. szám

***      Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ezúttal kedden, április 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett a sajtóértekezleten részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető és Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke.

Markó Béla beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitőzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a Tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a Helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően  értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a „16-ok” csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelmően amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell – és fogják is – Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország – Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának – fogalmazott a szövetségi elnök – lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése.

Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten rendszeresek, ám szükség van arra, hogy a kormányzó pártok vezetői között is intézményesítsék, rendszeresítsék a konzultációt, és rámutatott arra, hogy különösen helyi szinten ellenállásba ütközik a kisebbségeket érintő kérdések megoldása, a meghozott döntések keresztülvitele.

Szabó Károly szenátor a lakiteleki Közép-Európai Demokrata Fórumról adott tájékoztatást, kiemelve, hogy az MDF által kezdeményezett tanácskozáson létrehozott jobb-közép, keresztény-konzervatív erőket összefogó Fórum célja elősegíteni a résztvevő kelet- és közép-európai  jobb-közép, konzervatív pártok közötti együttmőködést és kölcsönös támogatást az egyes országokban elvesztett pozícióik visszaszerzése érdekében. A KDF tiszteletbeli elnökévé Lech Walesa volt lengyel államelnököt választották meg, soros ügyvezető elnökévé pedig Lezsák Sándort, az MDF elnökét.