*** KÖZLEMÉNY
A magyar nemzet összetartozásának és szabadságszeretetének ünnepén, március 15–én közösségünk Erdély–szerte nagy tömegrendezvényeken nyilvánította ki egyöntető akaratát, hogy mindent meg kell tennünk a minket megillető méltó, szabad élet megteremtéséért, és összefogva, teljes egységben kell küzdenünk jogaink érvényesítéséért.
Helységenként ezrek és ezrek vagy tíz– és tízezrek, az egész országban pedig sok százezren adtak hangot nyilvánosan szolidaritásuknak, és kötelezték el magukat ismételten az RMDSZ által meghirdetett nemzeti célkitőzések mellett.
Ez az egyöntető akarat minket is kötelez, az RMDSZ minden szervezetének, testületének és tisztségviselőjének a lehető legegységesebben, a lehető legnagyobb összefogással kell felkészülnie az elkövetkező időszak nehéz politikai kihívásaira, köztük a helyhatósági, majd a parlamenti választásokra. Személyesen is felelősséggel tartozunk mindannyian ezeknek a választásoknak a lebonyolításáért, közösségünk mozgósításáért, az általunk vállalt célok megvalósításáért.
Az utóbbi időben a közvéleményt elbizonytalanították a szervezeten belüli személyi viták, és ennek továbbgyőrőzését nem szabad megengednünk, a szövetség felelős testületei és felelős tisztségviselői képesek arra, hogy a vitás kérdéseket szervezett keretben megoldják, úgy ahogy eddig is tettük. A szövetség elnökeként ezt az utat kívánom a továbbiakban is követni, és erre a felelősségre hívom fel mindannyiunk figyelmét. Tisztázó vitákra szükség van, ezeknek helyét és keretét meg kell és meg tudjuk keresni.
Az elmúlt több mint hat esztendő bebizonyította , hogy jól döntöttünk, amikor egy közös cél érdekében szövetkeztünk, szövetséget alapítottunk, és ez az akarat ma is töretlen, hiszen amint egyik választási jelszavunk mondja: „nem vagyunk egyformák, de összetartozunk”!
Március 15–e üzenete, az idei rendezvények üzenete: az összetartozás, a szolidaritás, az összefogás.
Köszönettel tartozom, köszönettel tartozunk a nyilvánosan ünneplő százezreknek és a lélekben, érzésben velük levő teljes kétmilliós magyarságunknak ezért az ismét megfogalmazott üzenetért.
Marosvásárhely, 1996. március 17.
Markó Béla
az RMDSZ szövetségi elnöke
*** Erdély-szerte méltósággal, a márciusi ifjak emlékét és a negyvennyolcas szabadságharc mának szóló tanulságait felidézve ünnepelt a romániai magyarság.
Az ünnepségsorozat Brassóban, március 14-én, csütörtökön kezdődött, ahol a Drámai Színházban rendezett megemlékezésen Markó Béla szövetségi elnök mondott ünnepi beszédet.
Sepsiszentgyörgyön, a háromszéki RMDSZ szervezésében került sor a legjelentősebb ünnepségre, amelyet a Duna TV élő adásban közvetített. A szabadságharc hőseinek emlékmőveinél és a Bőlcescu szobornál tartott koszorúzás után a Színház előtti téren mintegy húszezer résztvevő jelenlétében Markó Béla szövetségi elnök mondott nagyhatású beszédet. Többek között szólt arról, hogy nincs igazuk azoknak, akik nem a reményt, hanem a rákövetkező csalódást hallják ki a történelemből, és nem tudják, hogy a szabadságért minden nemzedéknek ismét meg kell küzdenie. Ideje volna megbékélni – mondotta –, ideje volna testvéri egyetértésben élni a szomszéd nemzetekkel, többségnek a kisebbséggel, de ehhez jogok kellenek, ehhez valóban szabadság kell, hogy saját nyelvünkkel, saját kultúránkkal szabadon élhessünk, mi, erdélyi magyarok is, sorsunkról ne mások döntsenek. A sepsiszentgyörgyi ünnepségen jelen volt és szólt az egybegyőltekhez Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, Fedor Vilmos MSZP országgyőlési képviselő, Boross Péter képviselő, volt magyar miniszterelnök, az MDF alelnöke. A helybeliek részéről beszédet mondott Nemes Antal, a sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei szervezet elnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, továbbá Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök. Márton Árpád színész, háromszéki képviselő felolvasta Bem tábornok Erdély népeihez intézett üzenetét, amelyben minden nép számára szabad anyanyelvhasználatot ígért saját ügyei intézésére a „magyar álladalom” nevében – majd a mának szólóan hozzátette: ugyanezt elvárhatja a mai erdélyi magyarság „a román álladalomtól”. A sepsiszentgyörgyi rendezvény vendégei között volt Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete is.
Felső-Háromszék fővárosában, Kézdivásárhelyen a hagyománys felvonulással kezdődtek az ünnepségek, majd a Gábor Áron szobornál Kertész Tamás, magyar katonai attasé, a város polgármestere és a vidék intézményeinek képviselői helyezték el az emlékezés koszorút. Hasonló ünnepi megemlékezésre került sor Kovásznán, ahol Gazda István, a városi RMDSZ elnöke és Magyari Lajos szenátor mondott beszédet. Baróton március 14-én megkoszorúzták dr. Simonffy Sámuelnek, Bem tábornok tábori orvosának sírját, majd pénteken, március 15-én közel 5.000 résztvevő jelenlétében Incze István városi RMDSZ-elnök és Demeter János erdővidéki RMDSZ-elnök mondott beszédet. Este a Mővelődési Házban rendezett ünnepi megemlékezés vendégei között jelen voltak: Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője, Boross Péter MDF-es országgyőlési képviselő, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos képviselő, Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök, György Ervin, a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke.
Méltósággal ünnepelt Csíkszereda és a környék magyarsága is. Az ünnepségre első ízben került sor a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi szervezetének elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt az ünneplő, mintegy tizenötezres tömeghez. Lovas és szekeres felvonulás tette színesebbé az ünnepet, majd a résztvevők a Vártérre vonultak, ahol megkoszorúzták Petőfi és Bőlcescu, a magyar és a román forradalom vezéralakjainak szobrát.
Kolozsváron Funar provokatív emléktábla-avatása ellenére csendben és nyugodt légkörben, zavartalanul zajlott le a koszorúzási ünnepség, a fenyegetés, illetve Funar felhívása ellenére a rendőrség nem avatkozott be, és semmiféle rendbontásra nem került sor.
Marosvásárhely magyarsága a hagyományokhoz méltóan ünnepelt. A Székely Mártírok előtti téren Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott ünnepi beszédet. Az ünneplők soraiban ott voltak Frunda György szenátor, Borbély László és Elek Barna Maros megyei képviselők.
Hasonlóan nyugodt és az ünnephez méltó emelkedett légkörben zajlottak a megemlékező rendezvények Nagyváradon, Nagyszalontán, Érmihályfalván, Székelyhídon, Margittán, Besztercén, Aradon, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Székelykeresztúron, Temesváron (a szabadfalui Petőfi-emlékmő köré 11 hársfacsemetét is elültettek), Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson, valamint sok más erdélyi, magyar lakta településen.
Az ünnepségek közös vonása volt a romániai magyarság együvétartozásának, egységtörekvésének kifejeződése, nyelvünk, kultúránk, történelmi hagyományaink, időtálló értékeink megőrzésének, nemzeti közösségünk megmaradásának igénye, a többségi román nemzettel való békés együttélés, a román-magyar történelmi megbékélés és az európai integráció igenlése.
Sajnálatos incidensre csak Csíkszeredában került sor, immár az ünnep után, ahol is szombatra virradó éjszaka, illetve szombaton délután letépték a Petőfi és Bőlcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, román és magyar zászlókat. Szemtanúk állítása szerint szombaton délután egy ARO típusú, rendőrségi terepjáróból kiszálló két rendőregyenruhás és egy civil személy garázdálkodott a szobroknál. A Polgármesteri Hivatal és a Csíkszéki RMDSZ bejelentésére a megyei rendőrfelügyelőség megkezdte a vizsgálatot, és hamarosan sikerült is azonosítania az egyik tettest, Iuliu Criőan rendőrszázados személyében. Gheorghe Gambrea tábornok, megyei rendőrfőparancsnok közlése szerint kérni fogják a tettes becsületbíróság elé állítását és tartalékállományba helyezését.
*** 1996. március 16-án fejeződött be a bukaresti Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesület (ADIRI) által a Parlament Palotájában szervezett A francia-német megbékélés a Románia és Magyarország közötti történelmi megbékélés távlatában címő kétnapos nemzetközi értekezlet.
A szemináriumot záró felszólalások során, mintegy a tanulságokat összegezve dr. Walther Althammer, a müncheni székhelyő Dél–Kelet–Európa Társaság elnöke, többször aláhúzta: a román-magyar megbékélés egyik fontos feltétele az Európa Tanács által évek óta szorgalmazott romániai Kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása. Niculescu Antalnak, a szövetségi elnök politikai tanácsosának a kisebbségi oktatással kapcsolatos fejtegetéseire reagálva, dr. Walther Althammer hangsúlyozta, hogy – amennyiben ezt a Németországban élő török szülők kérik – a német kormány természetesnek tartja az önálló török nyelvő iskolák létesítését és mőködését. „Ez nem kellene hogy gondot okozzon” – szögezte le Walther Althammer. A Romániában felállított Antonescu-szobrok kapcsán a német szakértő felhívta a résztvevők figyelmét arra a történelmi tényre, hogy Németországban a harmincas években éppen az ilyen gesztusok, hírhedt, kétes személyiségek emlékére állított szobrok jelezték a nacionalista erők előretörését. Az sem szolgálja a román-magyar megbékélést, mondotta dr. Althammer, hogy a román diplomácia Erdély történelméről szóló egyoldalú, kétes hitelő füzetet terjeszt külföldön, mint amilyent ő is kézhez kapott.
Az értekezlet második napján az RMDSZ részéről Niculescu Antalon kívül jelen volt Nemes Árpád külpolitikai tanácsos is.