*** 1996. március 12–13-a között került sor Párizsban az Európai Demokrata Unió (EDU) 17. Pártvezetői Konferenciájára. Az európai centrum- és jobbközép pártok csúcstalálkozóján az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök képviselte. A nagyobb európai testvérpártok részéről jelen voltak: Alain Juppé francia miniszterelnök, a Tömörülés a Köztársaságért Párt elnöke, dr. Alois Mock volt osztrák külügyminiszter, az EDU jelenlegi elnöke, dr. Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár, külügyminiszter, az Osztrák Néppárt elnöke, dr. Vaclav Klaus cseh miniszterelnök, a Demokrata Polgári Párt elnöke, dr. Bernhard Vogel, Türingia tartomány miniszterelnöke, a Keresztény Demokrata Unió magas rangú tisztségviselője, Sauli Niinistö finn miniszterelnök-helyettes, a Nemzeti Koalíció Párt elnöke, dr. Theo Waigel német szövetségi pénzügyminiszter, a Keresztény Szociális Unió elnöke, dr. Wolfgang Bötsch posta- és távközlési szövetségi miniszter, David Oddsson izlandi miniszterelnök, a Függetlenségi Párt elnöke, dr. Mesut Yilmaz török miniszterelnök, a Szülőföld Párt elnöke.
A pártvezetők megbeszélésének középpontjában olyan kérdések álltak, mint: az Európai Unió (EU) szerepe a jövő Európájában, az EU kiszélesítése a közép-kelet-európai országok integrálásával, az európai stabilitás és biztonság fenntartása a Nyugat-Európai Unió megerősítésével, közös kül- és biztonságpolitika szükségességének a kialakítása az EU országain belül, valamint Oroszország és a NATO szerepe az új európai biztonsági rendszer kialakításában.
A pártvezetők által elfogadott Párizsi Nyilatkozatba, az RMDSZ kezdeményezésére a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban egy külön szakasz került a következő megfogalmazásban: „Tudomásul vettük, hogy az EDU 1-es számú Bizottsága elkezdi munkáját a volt kommunista országokban élő nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozóan. Ezen nemzeti kisebbségek jogainak a védelme elválaszthatatlanul kapcsolódik Európa hosszú távú stabilitásához. Hisszük, hogy a kisebbségi kérdés megoldásának elősegítése legitim nemzetközi ügy, és az erre való törekvés fokozza a nemzetközi szervezetek hatékonyságát a válságmegelőzésben.”
A kétnapos értekezlet számunkra több találkozóra és véleménycserére adott alkalmat, Markó Béla szövetségi elnöknek lehetősége volt Alain Juppé francia miniszterelnököt is röviden tájékoztatni a romániai magyarság helyzetéről, a román-magyar viszonyról.
Az RMDSZ-küldöttségnek további tagjai voltak: Bodó Barna EDU-megbízott, Frunda György szenátor és Nemes Árpád, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. Romániából meghívottként voltak jelen Ion Diaconescu, a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, valamint Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke.
A konferencián dr. Alois Mockot újraválasztották az EDU elnöki tisztségébe. Az alelnöki tisztséget Alain Juppé, José Maria Aznar, Kaci Kullmann-Five, dr. Bernhard Vogel, dr. Mesut Yilmaz és dr. Vaclav Klaus töltik be.
*** Borbély László Maros megyei képviselő 1996. március 13-án írásban intézett kérdést Teodor Meleőcanu államminiszterhez, Románia külügyminiszteréhez a kétnyelvő helységnévtáblák több megyében prefektusi rendeletre történt eltávolítására vonatkozóan. Borbély László a Románia által is ratifikált Kisebbségi Keretegyezményre, az Alkotmánynak a nemzetközi egyezmények hazai törvényekkel szembeni elsődlegességére vonatkozó kitételére hivatkozva kérte a külügyminisztert, közölje álláspontját a prefektusok eljárásával kapcsolatban, különös tekintettel arra is, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács is határozatban foglalt állást amellett, hogy ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 10%-ot, ott a helységnévtáblákat, utcaneveket, közintézmények nevét az illető kisebbségek nyelvén is ki kell írni.
*** Az RMDSZ parlamenti csoportjai nevében március 14-én, csütörtökön Szabó Károly szenátusi frakcióvezető, illetve Szilágyi Zsolt képviselőházi frakcióalelnök Sajtónyilatkozatot tettek közzé az RNEP vezetői és Virgil Mőgureanu RHSZ-igazgató találkozójával kapcsolatban, amely megállapítja, hogy a március 15-e küszöbén létrejött ún. konzultáció nyílt diverziókeltést szolgál, hiszen azzal, hogy kapcsolatba hozzák az állam biztonsági szolgálatának törekvéseit a mindig is törvényes keretek között zajlott 48-as megemlékezésekkel, nyilvánvalóan azt akarják elhitetni a többségi románsággal, hogy az ünnepi rendezvények veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra, és ezért azokat el kell utasítania. A találkozó után a sajtóban számos, az RHSZ igazgatójának tulajdonított kijelentés jelent meg. Az RMDSZ parlamenti csoportjainak Nyilatkozata felszólítja a hírszerző szolgálat igazgatóját, cáfolja, vagy erősítse meg nyilvánosan az RNEP által neki tulajdonított kijelentéseket, és leszögezi, hogy amennyiben ezt nem teszi meg, súlyos felelősséget vállal: nevezetesen, hogy politikailag implikálja a Román Hírszerző Szolgálatot.
*** MÁRCIUS 15 i NYILATKOZAT
Mi, a romániai magyar ifjúsági szervezetek képviselői, a honfoglalás 1100. évfordulójának történelmi évében összefogásra szólítunk fel minden magyar fiatalt. A nemzedékünk jövője iránti felelősség vezérel bennünket.
A közéletben tapasztalható passzivitás, felelőtlen közöny gátolja a demokratizálódás folyamatát és ez elsősorban az olyan sajátos helyzetben élő közösségekre van kihatással, mint a nemzeti kisebbségek.
Meggyőződésünk, hogy a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács, nemzeti közösségünk civil és politikai szerveződéseivel együtt, részese lehet a romániai magyarság rövid- és hosszútávú célkitőzései megvalósításának.
Mit akar a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács?
1. Egyéni és közösségi jogokat.
2. A nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását és betartását.
3. A másság elfogadását.
4. Esélyegyenlőséget.
5. Megbékélést.
6. Európai integrációt.
7. Európai közgondolkodást.
8. Egészséges környezetet.
9. Összefogást, cselekvő egységet.
10. Kiemelt helyet a ifjúsági kérdéseknek.
11. Legitim összmagyar ifjúsági szövetséget.
12. Szavak helyett tetteket.
1996. március 14.
A Romániai Magyar Ifjúsági Tanács