1996. március 12., kedd IV. évfolyam, 737. szám

*** KÖZLEMÉNY

1996. március 21-én, csütörtökön reggel 9 órára, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki irodájába (Köcsög utca 4. sz.) összehívom az RMDSZ Operatív Tanácsát.

Bukarest, 1996. március 12.

Markó Béla

szövetségi elnök

*** A Szenátus március 11-i, hétfői ülésén Seres Dénes és Szabó Károly élt az interpelláció jogával. Seres Dénes a kormányhoz és a Pénzügyminisztériumhoz intézett interpellációjában azt tette szóvá hogy miután az állam csupán bizonyos egyházak papjainak biztosít részleges fizetést, másrészt az egyház javak visszaszolgáltatására sincs politikai akarat, s ilyenformán a papság megélhetését és az egyház rendezvények költségeit javarészt a hívek hozzájárulásai és adományai fedezik, semmiképpen sem indokolható a pénzügyi hatóságoknak az egyházak pénzügyi és vagyongazdálkodását célba vevő – és eleve alkotmányellenes –, az utóbbi időben fokozódó ellenőrző tevékenysége. Magyarázatot kért erre nézve Pénzügyminisztériumtól, és kérte, hogy határolják körül pontosan és nyilvánosan a pénzügyi ellenőrzés illetékességét ebben a tekintetben. A kormánytól pedig azt tudakolta, hogy miért szabotálják a több mint négy éve szorgalmazott Kultusztörvény benyújtását a Parlamenthez. A teremben jelen lévő pénzügyminiszter kifejtette, hogy a Profitadót szabályozó törvény értelmében a hatósági pénzügyi ellenőrzés kiterjed a nonprofit alapítványok és más civil társadalmi szervezetek, így az egyházak által is létesített, jövedelmet termelő vállalkozásokra, a pénzügyi hatóságok illetékessége azonban az adózás ellenőrzésére korlátozódik, a további belső elszámolásra a felülvizsgálat nem terjedhet ki.

Szabó Károly a turisztikai fogadóhelyeken megforduló turisták nyilvántartására és biztonságának szavatolására vonatkozó normákat tartalmazó 41/1996. számú, a Hivatalos Közlönyben 1996. február 13-án közzétett Kormányhatározatot összeegyeztethetetlennek nevezte a kormány alkotmányos hatáskörével. Elfogadhatatlannak és minősíthetetlennek nyilvánította magát a tényt, hogy ilymódon akarnak szabályozni egy messzemenő társadalmi kihatással bíró, közrendet, az állampolgárok biztonságát érintő problémát. Ahelyett, hogy a neki alárendelt intézmények tevékenységének megszervezésével foglalkozna, a kormány felettes hatóságként viselkedik, amikor a gazdálkodási egységekhez és természetes személyekhez címzett utasításokat bocsát ki – mondotta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Megcsúfolja ugyanakkor az Alkotmányt, az emberi jogokat szavatoló jogszabályokat, a demokratikus társadalmakat és a piacgazdaságot igazgató alapelveket – tette hozzá, majd feszólította a kormányt, hogy tekintettel a jogalap hiányára nyilvánítsa azonnal semmisnek a szóban forgó Határozatot.

*** Március 12-én, kedden, a politikai nyilatkozatok során a Képviselőházban Vida Gyula frakcióelnök az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 148. évfordulója alkalmából felidézte a magyar, román, német, szlovák, lengyel és más nemzetiségőek közös harcát a szabadság és társadalmi igazságosság zászlaja alatt. Az Európában végigsöpört forradalmak legfőbb üzenetét abban nevezte meg, hogy az európai integráció, a népek és nemzeti közösségek szabad fejlődése, boldogulása csak együtt, a történelmi megbékélés és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartása útján érhető el.

*** Kónya-Hamar Sándor és Borbély László kezdeményezésére a Képviselőház Állandó Bürója házszabálymódosítási javaslatot fogadott el a kérdések és interpellációk rendszerét illetően. A módosított változat bevezeti a miniszterelnök interpellálásának intézményét. Ennek értelmében a miniszterelnök kéthetenként köteles a Képviselőház előtt válaszolni a képviselők kérdéseire. Ugyancsak változott a napirend előtti hozzászólások fejezete a kormánykoalíció és az ellenzéki pártok közötti jobb időelosztást illetően. A Képviselőház egyhangúlag elfogadta az RMDSZ-képviselők által benyújtott javaslatot.