1996. május 8., szerda IV. évfolyam, 775. szám

*** Kerekes Károly Maros megyei képviselő 1996. május 6-i interpellációjában visszatért egy 1994. október 31-i, a kormányhoz intézett kérdésére, melyben a Maros megyében létesítendő bíróságok székhelyek helyzetéről érdeklődött. Annak idején az Igazságügyi Minisztérium arról biztosította az RMDSZ-képviselőt, hogy az 92/1992-es számú, a bírósági szervezetrendszerről szóló törvény értelmében megoldják a Maros megyében létesítendő négy bíróság épületének a kérdését. Azóta egyetlen bíróság létesült a megyében, Dicsőszentmártonban.

Kerekes Károly értesülése szerint a szászrégeni, erdőszentgyörgyi és marosludasi bíróságok felállítása elé akadályokat gördítenek az illetékes szervek, elsősorban az Igazságügyi Minisztérium és a helyi közigazgatások.

Válaszában, Adrian Duőő államtitkár kifejtette, hogy a költségvetési keretből elkülönítették a megfelelő összeget a illető bírósági székhelyek biztosítására, az építkezési munka viszont adminisztratív okoknál fogva akadozik. Az államtitkár úr szerint egyedül az erdőszentgyörgyi tanács nem talált még megfelelő épületet a helyi bíróság számára.

*** 1996. május 6–7-én, a román Parlament Integrációs Bizottságának szervezésében nemzetközi szemináriumra került sor Bukarestben. A román delegáció tagjain kívül részt vettek finn, francia és dán parlamenti képviselők. Az RMDSZ részéről jelen volt dr. Bárányi Ferenc Temes megyei és Borbély László Maros megyei képviselő.

A szemináriumon többek között szó esett az európai parlamentek szerepéről az európai integrációs folyamatban, illetve az Európai Unió és a társult országok közötti kapcsolatrendszerről.

Mint ismeretes, az Európa Unió társulási szerződésében szereplő egyik alapvető feltétel a nemzeti kisebbségek kérdésének megfelelő rendezése. Felszólalásában Borbély László kihangsúlyozta, hogy a román kormánynak és a román Parlamentnek minél hamarabb intézkedniük kell azért, hogy ezeket a Románia integrálódásához elengedhetetlen feltételeket teljesítse.

*** 1996. május 7-én, Antal István Hargita megyei képviselő felolvasta az RMDSZ képviselőházi csoportnak a Távközlési törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalását, melyben véleményezi az Ipari és Szolgáltatási Szakbizottságnak erről a tervezetről készített jelentését.

Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázza, hogy a törvénytervezet számos távközlési szolgáltatás liberálizálását, illetve a szolgáltatásoknak az állam monopóliuma alóli kivonását célozza. A törvénytervezet másik pozitív vonása, hogy szétválasztja a távközlési hálózat üzemeltetési tevékenységét a távközlési rendszerek szabályozásától, rendezésétől.

Ami a távközlést felügyelő hatóság alárendeltségét illeti, a nyugati demokratikus rendszerekben ezek a hatóságok függetlenek, nincsenek a kormánynak alárendelve – állapítják meg szövetségünk képviselői. Amennyiben a törvénytervezet értelmében a felügyelő hatóság a kormány alárendeltje marad, félő, hogy a Távközlési Minisztérium hatáskörébe tartozó távközlési engedélyek megadása szubjektív megítélés tárgya lehet.

Ugyanakkor az RMDSZ-képviselők szerint a tervezet számos rendelkezése nem tartozik a Távközlési törvény hatáskörébe: a hangfelvételeknek tárgyi bizonyítékként történő felhasználása a büntetőjog és a büntető eljárási jog szabályozási körébe tartozik; az engedélyek illetékének a megállapítása sem a Távközlési–, hanem az Illetéktörvény hatáskörébe tartozik.