1995. október 13., péntek III. évfolyam, 639. szám

*** Az Interparlamentáris Unió Bukarestben zajló közgy_lésének általános vitájában, csütörtökön, október 12-én felszólalt Márton Árpád képviselô, aki beszédében a térség stabilitását veszélyeztetô kérdéseket elemezte. Rámutatva, hogy a kisebbségek jogaival foglalkozó nemzetközi egyezmények rugalmasak, mivel minden helyzetet figyelembe kell venniük, kifejtette, hogy a nemzetközi normák alkalmazásában elsôbbséget kellene élvezniük az érintettek óhajainak. Természetesnek nevezte, hogy a romániai magyarok, akik olyan közösség tagjai, amelynek évszázadokon át az adott kor minden szintjét felölelô oktatási rendszere volt, akik használták anyanyelvüket a soraikból eredô közigazgatási szervek elôtt, nincsenek elragadtatva, amikor korlátozzák vagy nem adják meg az olyan jogokat, amelyekkel már rendelkeztek – még akkor sem, ha ami maradt, felülmúlja azokat, amelyekkel egyes gazdagabb országokban megtelepedett újkelet_ bevándorlók rendelkeznek.

*** Az RMDSZ Csíkszéki Területi Szervezetének kezdeményezésére október 12-én privatizációs tanácskozásra került sor a csíkszéki régióhoz tartozó privatizálandó vállalatok igazgatóival, fômérnökeivel, illetve fôkönyvelôivel. A Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal tanácstermében lezajlott megbeszélésen részt vett Antal István képviselô, Zolya László és Veres Csaba, az RMDSZ Gazdasági Fôosztályának munkatársai, valamint Borbély Ernô és Buzás László, a csíkszéki RMDSZ elnöke, illetve alelnöke.

A tanácskozás tartalmas volt, kiderült, hogy a vállalatok vezetôit is alapvetôen foglalkoztatja a privatizáció kérdése, és hajlandóak együttm_ködni az RMDSZ vezetôségével e kérdésben, kezdve az információcserétôl a közös lépések kidolgozásáig és megvalósításáig.

*** A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak

ÁLLÁSFOGLALÁSA

A mai napon, 1995. október 12-én, Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a romániai felekezeti és anyanyelvû oktatással valamint az erôvel elkobzott egyházi javakkal kapcsolatban a következô állásfoglalást teszik közzé és ajánlja a fôvárosunkban ülésezô Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe:

1. Egyházaink mélységes aggodalmuknak adnak kifejezést az új romániai Tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket és híveiket sújtó, egyházi autonómiájukat sértô rendelkezései miatt, mely autonómiát mind az egyes egyházak törvényei, mind Románia Alkotmánya elôírja.

Meggyôzôdésünk, hogy az anyanyelvhez, az anyanyelven való tanuláshoz való jog Istentôl kapott – demokratikus – szabadság, mely semmilyen körülmények között és senki által nem korlátozható. Egyetlen parlamentnek sem áll jogában jogfosztó törvényeket hozni. A Tanügyi törvény olyan jogokat sért, melyek egyházainkat, híveinket és híveink nemzeti közösségét alapvetô demokratikus emberi és kisebbségi jogaik alapján illetnek meg.

A romániai magyar nemzeti közösség számára a teljes esélyegyenlôséget, az anyanyelvhez és a tanuláshoz való jog maradéktalan érvényesülését csupán a teljes körû kulturális autonómia szavatolhatja.

Elutasítjuk a Tanügyi törvényben tetten érhetô, a romániai kisebbségekkel szemben évtizedek óta érvényesített hatalmi asszimilációs törekvéseket, és követeljük a törvény azonnali felfüggesztését, illetve megváltoztatását az Európa Parlament legutóbbi vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelôen.

2. A kommunista diktatúra a romániai történelmi – köztük a magyar anyanyelvû – egyházakat több évszázados múltra visszatekintô oktatási intézményeiktôl fosztotta meg. Az 1948-as vonatkozó kormányhatározat egyházaink 1.300, túlnyomó többségében magyar tannyelvû iskoláját államosította és szüntette meg – a következôk szerint: 531 református, 468 római katolikus, 266 német, magyar és szlovák evangélikus valamint 35 unitárius felekezeti tanintézetet. Az új tanügyi jogszabály, azáltal hogy a törvény hatályával rendeli el a volt egyházi iskolák épületeinek az újraállamosítását, nem csupán egy kommunista visszaélésbôl fakadó, teljességgel jogszerûtlen, kisebbség- és egyházellenes intézkedést legitimizál, de egyben annak a lehetôségét is eleve ki zárja, hogy a volt iskolai ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaiknak és újra helyreálljon a teljes jogú egyházi-felekezeti iskolarendszer (elemi-, közép-, szakiskola és felsôoktatás).

Az új Tanügyi törvény következésképpen szögesen ellentmond az Európa Tanács azon meghagyásainak, melyeket Romániának a Tanácsba történt teljes jogú tagként való felvételekor írt elô, az egyházi oktatás és ingatlanok tárgyában.

Míg Nyugat-Európában, a demokratikus országokban a teljes oktatási hálózatnak jelentékeny részét teszik ki a felekezeti iskolák, ezzel szemben Romániában a mégis létrehozott magyar egyházi iskolai intézmények öt év után is többnyire hajléktalanok és jogfosztottak.

3. Az oktatási intézményeken túlmenôen – a zsidó közösségi tulajdonok visszajuttatását elkezdô folyamat mintájára – Egyházaink is nyomatékosan kérik és már megelôzôleg, 1990-nel kezdôdôen folyamatosan kérték, hogy a román állam juttassa vissza birtokukba mindazokat az ingó és ingatlan javakat, melyeket az elmúlt ötven esztendôben, önkényesen elkoboztak tôlük.

Jelen pillanatban, öt évvel az 1989-es változások után, a volt kommunista országok közül Románia az egyetlen, amely törvényes úton még nem rendezte a volt egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a kérdését.

Annak ellenére, hogy Egyházaink, jogos igényeik érvényesítése végett, 1990 óta mintegy 14 alkalommal fordultak a román állami hatóságokhoz, folyamodványaikra mind a mai napig mégcsak választ sem kaptak – sem az államelnöktôl, sem a kormánytól.

Idôközben a román kormány különálló módon, részlegesen kártalanította a román görög-katolikus egyházat. Ezen túlmenôleg az Román Ortodox Egyháznak 1990 óta folyamatosan nagy értékû pénzösszegeket és állami ingatlanokat juttat – beleértve még ipari létesítményt is. Egyes esetekben az adományozás egyházaink elvett tulajdonából történik. Megkísérlik a Román Ortodox Egyházat nemzeti egyházzá nyilvánítani.

A mintegy kétmilliós romániai magyarságot magukba foglaló keresztény egyházaink 1989 óta megszakítás nélkül vívják közös küzdelmüket, és hagyományaiknak megfelelôen valamint az ökuménia szellemében továbbra is hivatásuknak tekintik annak vállalását.

Ennek értelmében jogosnak és indokoltnak tartjuk, hogy hazai és nemzetközi szinten valamennyi demokratikus utat felhasználjunk jogharcunk érvényesítésére és ugyanakkor felhívjuk az egyetértô és együttérzô közvéleményt, hogy jogos törekvéseinket támogassa.

Meggyôzôdésünk, hogy küzdelmünk és céljaink teljes mértékben beilleszkednek Románia demokratikus átalakításának folyamatába, hozzájárulnak a román jogállamiság kialakításához és elôsegítik az állam és az egyházak viszonyának rendezôdését valamint a román-magyar történelmi megbékélést.

Bukarest, 1995. október 12.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nevében:

Dr. Jakubinyi György

érsek

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség nevében:

Tempfli József

megyéspüspök

A Szatmári Római Katolikus Püspökség nevében:

Reizer Pál

püspök

A Temesvári Róai Katolikus Püspökség nevében:

Sebastian Krauter

püspök

A Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház nevében:

Mózes Árpád Dr. Podhrádszky László

püspök fôgondnok

A Erdélyi Református Egyházkerület nevében:

Dr. Csiha Kálmán Dr. Mártha Ivor

püspök fôgondnok

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében

D. Tôkés László Szilágyi Aladár

püspök fôgondnok

Az Unitárius Egyház nevében:

Dr. Erdô János Jenô Dezsô

püspök fôgondnok

*** SAJTÓKÖZLEMÉNY

Október 12-én Bukarestben, a Calvineum épületében rendkívüli ülést tartott a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete, dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, dr. Czirják Árpád érseki helynök, Tempfli József és Reizer Pál római katolikus, Tôkés László református, dr. Erdô János unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspökök, valamint dr. Bustya Dezsô református püspökhelyettes és Szilágyi Aladár református egyházkerületi fôgondnok részvételével.

A rendhagyó összejövetelre az Interparlamentáris Unió Bukarestben folyó tanácskozásai szolgáltattak alkalmat. Egyházaink a nagy jelentôségû nemzetközi rendezvény biztosította széles nyilvánosságot kívánják felhasználni a magyar felekezeti és anyanyelvi oktatással, valamint a kommunista hatalom által elkobzott egyházi javakkal kapcsolatos romániai helyzet megismertetésére és híveik, illetve a romániai magyar nemzeti közösség jogos követeléseinek az elôterjesztésére.

A résztvevô egyházak elöljárói közös Állásfoglalást fogadtak el a napirenden szereplô nagy horderejû kérdések tárgyában.

Rendkívüli tanácskozások keretében vendégül látták Heiner Klebes urat, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének fôjegyzôjét, akivel ismertették a négy magyar történelmi egyház tanügyi és vagyonjogi kérdésekkel kapcsolatos álláspontját.

Jakubinyi György érsek elmondta, hogy mintegy kétmillió magyar keresztény érdekeit képviseli a nyolc egyházvezetôt magába foglaló Állandó Értekezlet.

Tôkés László püspök rámutatott, hogy a volt szovjet tömb országai között Románia az egyetlen, ahol a jogellenesen kisajátított egyházi ingatlanok ügyében még semmilyen törvényes és méltányos rendezés nem történt.

Erdô János püspök kihangsúlyozta, hogy az egyházvezetôk Állandó Értekezletének ezideig benyújtott 14 folyamodványára az elmúlt öt év alatt az állami hatóságok egyetlen sor választ sem adtak.

Mózes Árpád püspök egyházaink híveinek vallási és nemzeti identitása védelmében emelte fel szavát az új Tanügyi törvénnyel szemben.

Tempfli József püspök az ortodoxiával kivételezô és a kisebbségi egyházakat sújtó vallási diszkriminációt bírálta.

Szilágyi Aladár ismertette a romániai egyházak által már öt évvel ezelôtt benyújtott Vallásügyi törvény viszontagságos sorsát és elfogadása szándékos halogatásának súlyos következményeit.

Heiner Klebes európa-tanácsi fôjegyzô kritikusan szólt a román Tanügyi törvényrôl. Kihangsúlyozta, hogy az Európa Tanács tagországainak kötelességük teljesíteni a tagsággal járó európai normákat, követelményeket és meghagyásokat, valamint saját maguk által vállalt kötelezettségeiket. A Tanács jelentéstevôi tüzetesen meg fogják vizsgálni az egyházvezetôk által elôadottakat, és novemberi látogatásuk nyomán újból jelentést tesznek a romániai kisebbségi és egyházi helyzetrôl. Amennyiben Románia nem teljesíti tagsággal járó kötelezettségeit – az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése fog foglalkozni a jelentéstevôk által megállapított hiányosságokkal.

Klebes úrra mély benyomást tett a magyar keresztény egyházi vezetôkkel való találkozás. Amint maga mondotta: a személyes kapcsolatfelvétel sokkalta többet ér a tanulmányozásra váró rengeteg papírnál.

Végül az egyházvezetôk kiterjedt dokumentációt nyújtottak át az elhangzottak tárgyában. Igéretet kaptak arra nézve, hogy az Európa Tanács jelentéstevôi novemberi látogatásukkor alkalmat fognak biztosítani a velük való találkozásra. Klebes úr megígérte továbbá, hogy az Európa Tanács elnökével és fôtitkárával való strasbourgi találkozásunk érdekében is közben fog járni.

Bukarest, 1995. október 12.