1995. március 22., szerda III. évfolyam, 497. szám

*** Az RMDSZ bukaresti székházában ezúttal szerdán, március 22-én került sor a szokásos kéthetenkénti sajtóértekezletre, amelyen részt vettek Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila és dr. Bárányi Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi frakcióvezető, Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője, Szabó Károly szenátor és Birtalan Ákos képviselő.
A sajtóértekezlet témája természetesen a román-magyar alapszerződés helyzete, illetve az ezzel kapcsolatos RMDSZ álláspont volt. Markó Béla bevezetőjében egyfajta fura amnéziára hívta fel a sajtó figyelmét. A román politikai pártok vezetői, politikusai, a sajtó nagy része megfeledkeznek arról, hogy az elmúlt években is, az idén pedig különösen durva támadások, fenyegetések érték a magyarságot, az RMDSZ-t a március 15-i megemlékezések kapcsán, pedig a korábbi tapasztalat és az idei rendezvények is azt mutatják, hogy a 48-as szabadságharc nemcsak a magyarsághoz, hanem a románsághoz is szóló üzenetén túl, a rendezvények mindenütt fegyelmezett módon, méltóságteljesen zajlottak le, semmilyen zavaró incidens, rendbontás nem történt. Vajon jövő ilyenkor megfeledkeznek-e erről ismét azok, akik fenyegetőztek vagy nem létező veszélyről szónokoltak – kérdezte Markó Béla s egyben arra kérte a sajtó jelenlevő képviselőit, emlékezzenek erre a szónoki kérdésre jövő ilyenkor.
A legaktuálisabb kérdésre térve, Markó Béla kifejtette, hogy a román-magyar alapszerződés kidolgozását és aláírását az RMDSZ azért is fontosnak tartotta, mert úgy véli, ezzel is közelebb lehet kerülni a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Éppen ezért sajnálatos, hogy a magyar-szlovák alapszerződéssel ellentétben a román-magyar szerződést nem írták alá a román kormánynak az 1201-es ET-Ajánlással szembeni elutasító álláspontja miatt. Ezt az ET-dokumentumot az RMDSZ minimális alapnak tekinti, kiindulási pontnak, amely alkalmas lehet a romániai magyarság helyzetének megnyugtató rendezésére. Sajnálatos, hogy a kormány, annak ellenére, hogy ezelőtt két évvel, Románia ET-felvétele előtt, minden parlamenti párt, a Képviselőház, a külügyminiszter, minden felelős politikai tényező maradéktalanul elfogadta az Ajánlást és írásban vállalt kötelezettséget teljesítésére, most ellenzi a ma is érvényes dokumentum hivatkozási alapul való felvételét az alapszerződésbe. Itt is ugyanazt a politikai amnéziát érhetjük tetten, hiszen nem egyszerű ígéret, hanem fenntartás nélküli kötelezettségvállalásról volt szó akkor, amiről ma megfeledkeznek a politikai pártok. Sajnos, az ellenzékiek is, kivéve a DP-t és az ’93-as LP-t. A súlyos diplomáciai kudarc oka a négypárti koalíciós kormány, olyan pártok részvétele a kormányban, amelyek nemhogy a kisebbségi kérdés megoldását nem akarják, de az ország európai integrációjának sem hívei. Az ország érdekeit károsan befolyásoló döntés nagy veszélyeket rejt magában, éppen ezért érthetetlen és elfogadhatatlan számunkra az ellenzéki pártok kormányt támogató álláspontja a kérdésben.
Frunda György az utóbbi öt év román diplomáciájának legnagyobb kudarcaként értékelte azt, hogy az alapszerződés nem került tető alá. Az 1201-es Ajánlásra való hivatkozás csak kibúvó, politikai mentségkeresés. Románia külpolitikájának három prioritása van, kell hogy legyen: az európai integráció, a szomszédos országokkal való viszony rendezése és a nemzeti kisebbségek kérdésének rendezése. Az alapszerződés megkötésének elmulasztásával a román kormány mindhárom prioritástól eltávolodott. Románia kétszeresen is hibázott: egyrészt mivel Magyarország Szlovákiával aláírta a szerződést, világossá vált, hogy a román kormány az, amelyben nem volt meg a politikai akarat a szerződés megkötésére, másrészt Románia többi szomszédjával sem kötött alapszerződést. Ilyeténképpen az európai politikai megfigyelőknek kézenfekvő a megállapítás, hogy Romániának fenntartásai vannak és valójában nem akarja az integrációt. Arról az Ajánlásról, amelyet két évvel ezelőtt elfogadott és amelynek teljesítésére fenntartás nélkül kötelezettséget vállalt minden politikai párt, a Parlament, a ma is hivatalban lévő külügyminiszter, most azt mondják: ez nem jogi dokumentum. Csakhogy ezt senki nem is állította, kivéve a román kormányt, most. Az 1201-es Ajánlás politikai elkötelezettség, olyan alapvető politikai dokumentum, amelynek alapján monitorizálják Románia ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Ez világosan kitűnik mind az ET 176-os Véleményezéséből, mind pedig a felvételt követő két raportőri memorandumból, amelyeket az ET Parlamenti Gyűlésének szakbizottságai elfogadtak. Nagy kár, hogy az ellenzéki pártok – a DP és a ’93-as LP kivételével – besétáltak a kormány csapdájába, nem ismervén fel, hogy a kormányzat csak politikai kibúvót keresett, s ezzel saját politikai érdekeiket veszélyeztetvén.
Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi reformról, Birtalan Ákos pedig a tegnap elfogadott két törvényről, a privatizáció meggyorsítására vonatkozó törvényről és a csődtörvényről mondta el az RMDSZ álláspontját.
A kérdések kizárólag a román-magyar alapszerződésre, az 1201-es Ajánlás és a Kisebbségi keretegyezmény közötti különbségre, az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontjára vonatkoztak.
Markó Béla kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a kormány a korábban vállalt, most megtagadott 1201-es Ajánlással kapcsolatos álláspontjával arra törekszik, hogy kétséget keltsen a társadalomban az egyezmények iránt, hiszen azok csak papírdarabok.
A román-magyar megbékélés esélyeiről szólva Frunda György kifejtette, hogy 75 év után első ízben kedvezőek a nemzetközi viszonyok, megvannak a kellő körülmények (a határok sérthetetlenségét mindenki elismeri), de hiányzik a politikai akarat hozzá a román kormányzat, a politikai pártok, vezető politikusok részéről. A mentalitás megváltoztatására van szükség, ne higgyék és terjesszék mindegyre a romániai magyarságról, hogy revízióra törekszik, hogy el akarja szakítani Erdélyt Romániától, értsék meg végre, hogy a magyar kisebbség igényei nem sértik sem az állam szuverenitását, sem az ország oszthatatlanságát, sem a többségi nemzet jogait. Megvan a példa: a német-francia megbékélés a háború után – csak politikai szándék hiányzik. Románia nagyon súlyos hibát követ el, ha nem Nyugat felé orientálódik – emlékezetett rá Frunda György a nagy keleti szomszéd érdekeire utalva.