1995. május 2., kedd III. évfolyam, 522. szám

*** Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa 1995. április 28-án, Kolozsváron megtartotta soros ülését.
A napirendnek megfelelően a résztvevők vitát folytattak a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács közötti kapcsolatrendszerről és a szakbizottságok feladatát képező alapkérdésekről. Az SZET véleményezte és javaslatokat tett az RMDSZ Program- és Alapszabályzat-tervezeteket illetően, elemezte a belső választásokkal kapcsolatos, a csíkszeredai SZKT által a kongresszusnak javasolt alapelveket, és munkacsoportot hozott létre, amely kidolgozza és előterjeszti az SZET ülésén megfogalmazott véleményeket.
Az Egyeztető Tanács munkálatain részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Somai József ügyvezető szervezési alelnök és Pillich László, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke.

*** KÖZLEMÉNY

1995. április 29-ére előzetes egyeztetések után a Moldovai Csángómagyarok Szövetsége tisztújító közgyűlést hívott össze Klézsére. Mivel az MCSMSZ felvállalja a Bákó megyei, tizenöt csángómagyar település kulturális önszerveződésének koordinálását, a klézsei közgyűlés célja az volt, hogy megválassza az MCSMSZ új vezetőségét és elfogadja a Szövetség tevékenységi programját, intézkedjék a Szövetség moldovai központjának létrehozásáról, a helyi fiókok megszervezéséről. Dönteni kívántak arról is, hogy kérjék-e felvételüket az RMDSZ társszervezeteinek sorába.
A kitűzött időpont előtt szélsőséges nacionalista erők megkezdték uszító hadjáratukat. A Parlamentben interpelláció hangzott el a csángómagyar önszerveződés ellen, országos lapokban történelemhamisító írások jelentek meg. A helyszínen felelőtlen politikai erők magyarellenes hangulatot szítottak, álhíreket terjesztettek, etnikai és vallási-felekezeti színezetet adva az uszításnak.
Mindezek következtében a közgyűlésre megjelenőket Klézsén, április 29-én reggel félretájékoztatott, feltüzelt húsz-harminc fős csoport fogadta, amely magyarellenes kirohanásokkal, jelszavakkal igyekezett megakadályozni a közgyűlés megtartását. A küldöttek, elkerülendő a fizikai atrocitásokat, elhagyták a falut, de incidensekre így is sor került. Az RMDSZ jelenlévő országos tisztségviselői azonnal felvették a kapcsolatot a kormányt képviselő prefektussal, kérvén a hathatós közbeavatkozást a rend helyreállításáért a meghirdetett rendezvény megtartásának érdekében. Az időközben kialakult helyzet azonban lehetetlenné tette a közgyőlés megtartását.
Megállapítjuk, hogy Klézsén alapvető emberi jogok gyakorlását akadályozták meg, mivel az identitás megőrzése és kinyilvánítása, valamint az egyesülési és gyülekezési szabadság a román alkotmány által szavatolt jog. A rendezvény megakadályozásáért, az azon részt venni szándékozók bántalmazásáért, a kisebbségben élő, identitásukat megőrizni akarók megfélemlítéséért a közönyös, be nem avatkozó rendfenntartó erők is felelősek.
A klézsei események világosan mutatják a demokratikus joggyakorlat hiányát, az uszító, nacionalista, xenofób irányzatok térhódítását, amely összefügg ezeknek az erőknek kormányerővé válásával és azzal a szándékukkal, hogy interetnikai ellentétek szításával erőteljesebben manipulálják a közvéleményt.
Feltett szándékunk továbbra is határozottan támogatni magyar közösségünk valamennyi tagjának azt a kinyilvánított törekvését, hogy nemzeti identitását megőrizze, és ennek érdekében az RMDSZ politikai érdekképviseletén keresztül érvényt kívánunk szerezni a csángómagyarok alkotmányos jogainak is.

Kolozsvár, 1995. május 2.

Takács Csaba
ügyvezető elnök

*** Tartalmas rendezvénysorozaton és sikeres tanácskozáson vettek részt 1995. április 27–28-án az Országos Önkormányzati Tanács tagjai Székelyudvarhelyen. Az önkormányzati konferenciát, melynek témája Helyi közigazgatás és európai integráció volt, a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala közösen rendezte neves hazai és külföldi előadók részvételével, és a párbeszéd, amely az előadások kapcsán kialakult, igen sok tanulsággal szolgálhat az önkormányzati tisztségviselőknek.
Ugyancsak a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal adott otthont, április 28-án az OÖT ülésének, amelyen megnyitó beszédet mondott Takács Csaba ügyvezető elnök, és amelyen Magyari Nándor László ügyvezető alelnök előterjesztése nyomán megvitatták és elfogadták az RMDSZ Program helyi önkormányzatra vonatkozó fejezetét. A vita igen konstruktív és pragmatikus volt, ezért gyorsan konszenzus alakult ki, a módosítások pedig illeszkedtek az eredeti elgondoláshoz. Az elfogadott Program-fejezetet a kongresszus elé terjesztik.

*** Április 26-án Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke udvarhelyszéki RMDSZ-tisztségviselőkkel találkozott Székelyudvarhelyen. A tanácskozáson megtárgyalták a kongresszusi jelölések, valamint a belső választások kérdését.

*** Április 25-én tartotta ez évi harmadik soros ülését az RMDSZ csíkiszéki területi választmánya. Az ülésen megválasztották a területi szervezet etikai, illetve ellenőrző bizottságát, majd bővített választmányi ülésen – amelyen szavazati joggal részt vettek a körzeti elnökök, valamint a területi szervezet elnöksége – kijelölték a szervezet képviseletét az RMDSZ IV. Kongresszusára. 51 jelölt került a listára, akik közül titkos szavazással választották meg a szervezet 19 kongresszusi küldöttét, a többi három hely a csíkszéki parlamenti képviseletnek lévén fenntartva.

*** 1995. április 30-án, vasárnap, a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megalakulásának 110. évfordulója tiszteletére fiatalokból álló együttesek és fiatal előadók részvételével szervezett ünnepi mősort az EMKE, “Ifjúsági gyöngykoszorú” címmel.

*** 1995. május 1-én, az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházában Zonda Attila megyei elnök és Kerekes Károly képviselő, megyei politikai alelnök találkoztak a Czellecz Jenő vezette megyei Csángóbizottság tagjaival, akik beszámoltak az április 29-i, klézsei incidensről. Mint ismeretes a községbe látogató csángómagyarok küldöttségét és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselőit egy 20–30 fős csoport brutális eszközökkel megakadályozta a pékség épületében meghirdetett közgyűlésen való részvételben. Ugyanakkor a “spontánul” összeverődött helybéliek elégették a helyszínre szállított magyar nyelvő meséskönyveket és más pedagógiai célzatú kiadványokat.
A találkozó résztvevői Állásfoglalást fogalmaztak meg a történtekről, amelyet Kerekes Károly politikai alelnök a marosvásárhelyi rádió magyar adásának május elsejei, délutáni mősorában olvasott fel.

*** A klézsei incidenssel kapcsolatban kedden, május 2-án, Márton Árpád Kovászna megyei képviselő, az események szemtanúja szóbeli kérdést intézett Doru Ioan Tărăcilă belügyminiszterhez, amelyben az 1990/60. számú törvény előírásaira hivatkozva arra kért választ, hogy előzetesen be volt-e jelentve szabadtéri gyülekezet, mely deklaráltan egy előzetes bejelentést nem igénylő, teremben megtartandó gyűlés megakadályozására irányult, és kik voltak az erőszakos cselekmény szervezői, továbbá arra, hogy a rendfenntartó szervek miért csak késedelmesen avatkoztak be, miután erre a prefektustól kaptak utasítást, és megkapják-e az idézett törvény 26. szakaszában foglaltak szerint a hasonló cselekményért járó törvényes büntetést az erőszak elkövetői.