1995. június 6., kedd III. évfolyam, 546. szám

*** KÖZLEMÉNY

A IV. Kongresszuson elfogadott Alapszabályzat 78. és 79. cikkelyének értelmében 1995. június 30-ára, péntek reggel 9 órára, Marosvásárhelyre összehívom a Szövetségi Képviselők Tanácsának alakuló ülését. Az ülés kétnapos lesz, a pontos napirendet idejében közöljük a küldöttekkel.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának megalakulása érdekében a következő intézkedéseket kérem:
1. A területi szervezetek legkésőbb június 25-ig hívják össze a Területi Önkormányzati Tanácsot, amelynek ki kell jelölnie az SZKT-ban résztvevő képviselőket. Ajánlom, hogy az Országos Önkormányzati Tanáccsal egyeztetve, ezeken a konferenciákon tőzzék napirendre a jövő évben sorra kerülő helyhatósági választásokkal kapcsolatos előzetes konzultációt is, hiszen az ősz elején már meg kell kezdenünk a felkészülést a választásokra.
(Megjegyzés: ott, ahol objektív okok miatt a Területi Önkormányzati Tanács összehívása nem lehetséges, a Területi Önkormányzati Tanács vezetősége megerősítheti az SZKT-ban eddig résztvevő képviselők madátumát, illetve a póttagokból – ha vannak ilyenek – kiegészítheti a listát. Ebben az esetben a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Tanács össze nem hívásának alapos indoklását is.) Az önkormányzati képviselők mandátumainak száma ugyanaz, mint a brassói kongresszus utáni SZKT-ban.
2. Amennyiben valamely területi szervezet elnöke más testület képviselőjeként már tagja az SZKT-nak (kongresszuson megválasztva, illetve párt, platform, önkormányzat képviseletében), a területi szervezet legkésőbb június 25-ig jelölje ki a helyettesét.
3. Felkérem a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot és a Romániai Magyar Kisgazdapártot, hogy június 25-ig jelöljék ki 2–2 képviselőjüket a Szövetségi Képviselők Tanácsába.
4. Felkérem az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, a Reform Tömörülést, a Szabadelvű Kört és a Szociáldemokrata Tömörülést, hogy szintén június 25-ig jelöljék ki 1–1 képviselőjüket a Szövetségi Képviselők Tanácsába.
5. Felkérem a Magyar Ifjúsági Tanácsot, hogy június 25-ig jelölje ki 20 képviselőjét a Szövetségi Képviselők Tanácsába.
6. Felkérem a fent jelzett szervezeteket, illetve testületeket, hogy az Ügyvezető Elnökség Szervezési Főosztályának a képviselők listája mellett adják le a megválasztást (kijelölést, megerősítést) igazoló jegyzőkönyvet is.

Bukarest, 1995. június 5.

Markó Béla szövetségi elnök

*** Napirend előtti felszólalásában, 1995. június 6-án Asztalos Ferenc az RMDSZ képviselőházi frakciójának nevében, a IV. Kongresszus után szövetségünket ért példátlan támadásra utalva rámutatott arra, hogy az RMDSZ bírálói úgy mondanak ítéletet a kongresszusról, hogy nem ismerik annak két legfontosabb dokumentumát, a Programot és az Alapszabályzatot, de két másik, immár román fordításban is közzétett dokumentumot is figyelmen kívül hagynak. Mégpedig tudatosan, hiszen ezek cáfolhatatlan tényeket tárnak a nyilvánosság elé. Az egyik az RMDSZ nyolc hónapja benyújtott, közel 500 ezer aláírással megtámogatott Tanügyi törvénytervezetének cinikus ide-oda tologatása ellen tiltakozó kongresszusi nyilatkozat – s ennek kapcsán Asztalos Ferenc hangsúlyozta, hogy az 1992. évi elnökválasztások alkalmával az Alkotmánybíróságnak néhány nap alatt sikerült ellenőriznie 700 ezer aláírást! –, a másik pedig az RMDSZ parlamenti csoportjának a Tanügyi törvénytervezetről szóló szenátusi jelentéssel kapcsolatos állásfoglalása, amelyet a kongresszus szintén magáévá tett.
Miután idézi eme utóbbi dokumentum lényeges részét, Asztalos Ferenc megállapítja, nem véletlen, hogy e két dokumentumra senki sem hivatkozott az RMDSZ támadói közül, hiszen a bennük foglaltak kifogásolása óhatatlanul a hatalom egyes köreinek ama rejtett törekvésére vetne fényt, amely a romániai kisebbségek anyanyelvi oktatásának, kultúrájának elsorvasztására, nemzeti identitástudatának megfojtására irányul.

*** A Képviselőház június 5-én megtárgyalta az RMDSZ nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetének benyújtása után létrehozott parlamenti bizottság mandátumának a meghosszabbítását.
Ez a bizottság 15 hónapig csak általános vitában tárgyalta a benyújtott törvénytervezeteket, majd úgy döntött, hogy minden beérkezett tervezetet visszautasít, azzal az indoklással, hogy nincs szükség kisebbségi törvénytervezetre. Most, miután a kormány kisebbségi törvénytervezetét kellene elbírálnia, megváltoztatta ezt a döntését, és kérte május 15-én lejárt mandátumának meghosszabbítását. Mivel az RMDSZ tisztában van azzal, hogy ez a bizottság csak az időt húzta, és halasztgatta a benyújtott törvénytervezetek véleményezését, a Képviselőházi frakció nevében Borbély László a mandátum meghosszabbítása ellen foglalt állást, akárcsak Varujan Vosganian a többi nemzeti kisebbség parlamenti csoportja nevében.
A Képviselőház ennek ellenére megszavazta a bizottság mandátumának meghosszabbítását 1995. október 30-ig.

*** Ugyancsak június 5-én Márton Árpád Kovászna megyei képviselő írásban ismételte meg a korábban Doru Ioan Tărăcilă belügyminiszterhez intézett és kielégítő válasz nélkül maradt kérdését a Sepsiszentgyörgyön állomásozó csendőrzászlóalj létszámát és ennek növelését illetően. Az RMDSZ képviselője írásbeli választ kért.

*** Május 24–28-a között St. Moritzban (Svájc) 40. kongresszusát tartotta az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV). Az RMDSZ-t Pillich László, a Szövetség FUEV-megbízottja képviselte a kongresszuson, de ellátogattak St. Moritzba Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök és Somai József szervezési alelnök is, akik a szervezéssel kapcsolatos kérdésekben tájékozódtak.
Az idei FUEV-kongresszus központi témája a népcsoportok védelme jogi alapjainak a különböző országokban való biztosítása volt. Erről a kérdésről készített részletes beszámolót a Politikai Alelnökség, s ezzel foglalkozott 15 perces felszólalásában Pillich László is, aki a kisebbségi jogok biztosításával kapcsolatban mindenekelőtt a megoldáshoz, a tényleges állami garanciákhoz szükséges belső politikai akarat hiányát hangsúlyozta kisebbség-, főleg magyarellenes romániai megnyilvánulásokra utalva.
A kongresszus 203 résztvevője lelkes tapssal fogadta Pillich László bejelentését, hogy az RMDSZ – a Német Demokrata Fórummal együtt – házigazdája-szervezője lesz az 1996. évi FUEV-kongresszusnak, amely Temesváron kerül megrendezésre. Ez megerősítése annak a nemzetközi érdeklődésnek, amely szövetségünk kisebbségjogi küzdelmét övezi.