1995

1995. június 27., kedd III. évfolyam, 561. szám

*** KÖZLEMÉNY

Az 1995. június 5-i Közleménynek megfelelően fölhívom a Szövetségi Képviselők Tanácsa tagjainak figyelmét, hogy az alakuló ülést június 30-ra, péntek reggel 9 órára hívtam össze Marosvásárhelyre. Az ülés kétnapos lesz. Kérem a területi szervezeteket, pártokat, platformokat, ifjúsági szervezeteket, hogy értesítsék a küldötteket az alakuló ülésről.

A következő napirendi pontokat javasolom:

1. A szövetségi elnök beszámolója a kongresszus óta eltelt időszakról;

2. Az SZKT frakcióinak megalakulása;

3. Az Állandó Bizottság megválasztása;

4. Az ügyvezető elnök megerősítése;

5. Az Ügyvezető Elnökség megerősítése;

6. Az SZKT bizottságainak megalakítása;

7. A Szabályzat-felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság és az Ellenőrző Bizottság tagjainak kijelölése;

8. A Tanügyi törvénnyel, illetve az oktatás helyzetével kapcsolatos teendők megvitatása, erre vonatkozó határozat elfogadása.

Bukarest, 1995. június 27.

Markó Béla

szövetségi elnök

*** Az RMDSZ parlamenti csoportjainak, Ügyvezető Elnökségének és területi szervezetei elnökeinek részvételével 1995. június 26-án megtartott együttes tanácskozáson a készülő Tanügyi törvénnyel és a kisebbségi oktatás romániai helyzetével kapcsolatban megfogalmazott konklúziók nyomán Markó Béla szövetségi elnök levelet intézett az Európai Unió tagországai államfőinek június 26-27-én ülésező cannes-i csúcsértekezletéhez. A dokumentum felhívja az Európai Unió tagországainak figyelmét arra, hogy az elfogadás előtt álló Tanügyi törvény súlyosan sérti a nemzeti kisebbségek alkotmányban és Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben rögzített jogát nemzeti, kulturális és felekezeti identitása megőrzéséhez, veszélyezteti az etnikai és vallási közösségek létét, és ugyanakkor ellentétes az ország európai integrációját célzó alapvető érdekeivel. Markó Béla levelében rámutat arra, hogy a szóban forgó törvény alkalmazása az anyanyelvő oktatáshoz való jog drasztikus leszőkítését, végső soron a kisebbségi iskolahálózat felszámolását jelentené. A levél végezetül említést tesz a kilenc hónapja beterjesztett, félmillió román állampolgár aláírásával támogatott törvénykezdeményezésről, amelyet a hatóságok mindmáig cinikusan figyelmen kívül hagytak.

*** Június 27-én, a Tanügyi törvénytervezet nemzeti kisebbségi oktatásra vonatkozó, XII. fejezetének vitáját megelőzően, munkarendjének házszabályokba ütköző, utólagos módosításával a Szenátus napirendre tőzte az Ipp és Ördögkút településeket mártír-helységekké nyilvánító törvénytervezetet, melyet a Képviselőház már korábban elfogadott. Hajdú Gábor Hargita megyei szenátor javasolta, hogy a Kolozs megyei Egeres, a Hargita megyei Csíkszentdomokos, a Kovászna megyei Szárazajta, a Bihar megyei Gyanta és Remete helységek is kapják meg egyidejőleg ugyanezt a státust, és ekképpen az 1940. évi attrocitások román áldozatai mellett a hasonló sorsra jutott magyar áldozatok emlékezetét is illesse törvényes megtiszteltetés. A további felszólalók ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy teljesen különböző és összehasonlíthatatlan helyzetről van szó: csak a román hadsereg lépett fel jogos önvédelemből, csak a román áldozatok voltak ártatlanok, magyar részről pedig kizárólag a gyilkos bosszúvágy érvényesült. Bár Hajdú szenátor dokumentumokat idézve bizonyította, hogy a magyarság elleni represszióknak kétéves, tízenéves és aggastyánkorú áldozatai is voltak, módosító javaslatát az RMDSZ tíz szenátorának szavazatával, 7 tartózkodással és 82 ellenszavazattal elvetették.

*** Június 27-én, napirend előtti felszólalásában Borbély László Maros megyei képviselő Lazőr Lődariu RNEP-képviselő korábbi, hazug állításaira reagálva elmondotta, hogy az ilyen hazugságok csak a közvélemény durva félretájékoztatását és az etnikai feszültségek mesterséges szítását célozzák. A Nemzet Hőseinek báldi Emlékmővén, a sas csőrében sértetlenül ott a kereszt, amit állítólag magyarok megrongáltak, a Maros megyei rendőrség pedig előállította a lopással és rablással gyanúsított öt személyt, akik történetesen valamennyien román nemzetiségőek. Bár – tette hozzá az RMDSZ képviselő – a rablásnak, lopásnak, galádságnak nincs nemzetisége. A közelgő választási hadjárat előtt jobban oda kell figyelni az ilyen megtévesztő kísérletekre, amelyek ellenséges érzelmeket akarnak szítani egyes politikai erőkkel, helyi vagy nemzeti közösségekkel szemben.

*** 1994. június 24-én tanácskozott a Temes megyei RMDSZ Önkormányzati Konferenciája. Az ülésről kiadott Közlemény hangsúlyozza, hogy a közel három éve hivatalba lépett Vőcőroiu-kormány sem gazdasági, sem a társadalmi védőhálóra vonatkozó ígéreteit nem váltotta be, ezzel szemben a hatalom a nacionalista legitimáció eszközeivel él. A kormánypárt a helyhatósági választásokat célozza meg legújabb politikai indítványával, amely az idők során feloszlatott községek visszaállítására vonatkozik, ugyanis a visszaállításra javasolt községközpontok lakosságának fokozott támogatására számít. Ahol ez nem várható – magyar-német-szerb helyi többségő települések esetében például –, már nem a hagyományos (magyar-német-szerb) falvak kapnák vissza egykori községi rangjukat, hanem a diktatúra falurombolásának fő elvét ma is érvényesítve e települések visszaszorítása, elsorvasztása a cél – mutat rá a Közlemény – Megyei tanácsosaink több ilyen esetre hivatkozva tiltakoztak az eljárás ellen, ugyanis a folyamat a legigazibb pártállami stílusban zajlott le, a prefektusnak alárendelt tisztviselők kényük-kedvük szerint készítették el a megye javaslatcsomagját, anélkül, hogy a helyi közösségeket erről megkérdezték volna. „Még a megye választott közigazgatásának, a megyei tanácsnak sem volt lényegi beleszólása a folyamatba, a községgé alakítandó települések kijelölésébe. Ez pedig éles ellentétben áll a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapelveivel, miközben e Charta közeli ratifikációját a hatalom, tekintettel az európai integrációs folyamatra, vállalta. A leghatározottabban tiltakozunk az eljárás ellen, és követeljük, hogy a demokrácia szempontjából ilyen létfontosságú kérdésben kérjék ki a helyi lakosság véleményét a 69/1991-es Helyi Közigazgatási Törvény 10. szakasza, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 5. szakasza értelmében” – fejeződik be a Temes megyei RMDSZ Területi Önkormányzati Konferenciájának közleménye.