1995. június 20., kedd III. évfolyam, 556. szám

*** Június 19-én, a Képviselőházban megszavazták az Ipp és Ördögkút mártírtelepüléssé nyilvánítására vonatkozó törvényt. Az általános vitában Márton Árpád Kovászna megyei és Tokay György Arad megyei képviselő érvelt a törvény ellen, kiemelve azt, hogy szövetségünk határozottan ellenzi a kollektív bőnösséget sugalló ilyen szabályozásokat, azt hogy bizonyos történelmi eseményekre való emlékezést etnikai ellentétek szítására használnak fel. Képviselőink kifejtették, hogy az erdélyi magyarságnak is voltak áldozatai, ilyen alapon Gyanta, Szárazajta, Csíkszentdomokos, Egeres és Remete is mártírtelepüléssé kellene hogy váljék. Mi nem akarjuk folytatni egymás bőneinek felhánytorgatását, a II. világháború során atrocitásokat szenvedett áldozatok emlékét az Európában honos normáknak és gyakorlatnak megfelelően kívánjuk megörökíteni. Tokay György hangoztatta, hogy nincs különbség bőnös és bőnös, áldozat és áldozat között, Márton Árpád pedig konkrét adatokkal és számokkal ecsetelte, hogy mikor és hány áldozatot követeltek az erdélyi magyar lakosság soraiban a románok által elkövetett atrocitások. A magyarellenes támadásoktól nem mentes vita végén a parlamenti többség döntött: a törvényt elfogadták.

*** Június 19-én, a Szenátusban Frunda György és Hajdú Gábor szenátorok éltek az interpelláció jogával.

Frunda György Románia főügyészéhez, Vasile Manea Drőgulinhoz, valamint Doru Ioan Tőrőcilő belügyminiszterhez és Virgil Mőgureanu RHSZ-igazgatóhoz interpellált a romániai kisebbségek vezetőit, köztük Markó Bélát és Tőkés Lászlót ért bombafenyegetések ügyében. Miután rávilágított a levélbombát küldő(k), vagy azokat megrendelő(k) céljaira (a címzettek terrorizálása, megfélemlítése, valamint annak elhitetése, hogy Romániában megszületett egy intoleráns, idegengyőlölő jobboldali mozgalom, amely terrorista módszerekhez folyamodik), Frunda György szorgalmazta a tettesek felkutatását és felelősségre vonását, függetlenül állampolgárságuktól vagy nemzetiségüktől, s ennek érdekében sürgette az osztrák és német szervekkel, valamint az Interpollal való szoros együttmőködést, a vizsgálat és a bőnvádi eljárás eredményeiről pedig írásbeli vagy szóbeli tájékoztatást kért.

Hajdú Gábor az oktatásügyi miniszterhez intézett kérdést azzal kapcsolatban, hogy Liviu Maior úr azt állította a Tanügyi törvénytervezet szenátusi vitájakor, hogy Romániában a törvény alapelveit tulajdonképpen már rég alkalmazzák. Lévén hogy ezek között az alapelvek között szerepel az esélyegyenlőség elve is, Hajdú szenátor az állami egyetemek jogi fakultásain tanulók összlétszámára és ezen belül a magyar nemzetiségő joghallgatók számára vonatkozó adatokat kérte. A tárca vezetője egy statisztikai kimutatást ismertetett, amiből kiderül, hogy a Romániában létező 15 állami egyetem jogi fakultásain tanuló magyar nemzetiségő hallgatók száma mindössze 98 a csaknem 12.000 jogászhallgatóhoz viszonyítva. A miniszter azonban elrendelte, hogy a vonatkozó jelentést vizsgálják felül a jogi fakultásokra jelentkezett magyar nemzetiségő felvételizők számának függvényében.

*** Ugyancsak június 19-én, Kerekes Károly Maros megyei képviselő az alkalmazottak védelméről intézkedő törvény képviselőházi vitájában kifejtette az RMDSZ álláspontját, és fontosnak, hasznosnak ítélte a törvényt, hangsúlyozva, hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a munkáltatók munkaszerződés nélkül foglalkoztatnak dolgozókat, akiket ilyetén módon nem illet meg szociális és egészségügyi védelem, társadalombiztosítás, fizetett szabadság stb.

A Képviselőházban a hétfői interpellációk során Nagy Benedek az elektronikus szavazatszámláló berendezés két éve késő bevezetését tette szóvá.