1995

1995. december 14., csütörtök III. évfolyam, 682. szám

*** Csütörtökön, december 14-én, az RMDSZ szenátusi frakciója tiltakozásképpen kénytelen volt testületileg kivonulni a 69/1991 sz. Helyhatósági törvényt módosító törvényjavaslat plénumban folytatott vitájáról. Az incidens előzménye Kozsokár Gábor szenátornak a törvény 54. szakaszához kapcsolódó módosító javaslata volt. Az RMDSZ-szenátor azt javasolta, töröljék a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok számára az anyanyelv szóbeli és írásbeli használatát lehetővé tevő jog gyakorlati alkalmazását megakadályozó rendelkezést, amely a helyi hatóságokhoz anyanyelvükön folyamodó állampolgárok számára kötelezővé teszi kérvényeik, irataik közjegyzőileg hitelesített román fordításának mellékelését. A vitában felszólaló Markó Béla azzal érvelt, hogy a kifogásolt cikkely külföldi állampolgárokként kezeli a romániai magyarokat, majd a szélsőségesen nacionalista megnyilatkozásairól ismert Gheorghe Dumitraőcu és Valeriu Momanu magyarellenes, az RMDSZ-szenátorokat arcátlannak nevező kirohanásaira válaszolva soviniszta uszítással vádolta a vezető kormánypárt két szenátorát. Az ülésvezető elnök – Valeriu Suian (RNEP) – kijelentése viszavonására szólította fel Markó Bélát, amit az RMDSZ elnöke megtagadott, mivel nem a Szenátust, hanem az uszító szenátorokat ítélte el. Az ülésvezető megvonta a szót Markó Bélától, és erre az RMDSZ-frakció elhagyta a termet.

A szakaszonkénti vitát a Szenátus az RMDSZ-szenátorok távollétében befejezte. Időközben Markó Béla és a Szenátus elnöke, Oliviu Gherman közötti tárgyalás eredményeképpen utóbbi levélben fordult az RMDSZ-frakcióhoz, melyben az eljárást mindkét részről helytelenítve visszatérésre kérte fel a frakciót. A Helyhatósági törvényt általános szavazáson végül a plénum az RMDSZ-szenátorok ellenszavazatai mellett megszavazta.

*** A Nemzeti Kisebbségi Tanács és a hágai központú Etnikumközi Kapcsolatokért Alapítvány közös szervezésében A romániai nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás címmel egész napos szemináriumra került sor Bukarestben, csütörtökön, december 14-én.

A szemináriumon a holland alapítvány meghívásának eleget téve részt vett az RMDSZ részéről Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Asztalos Ferenc és Márton Árpád, továbbá Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa és Bíró István, az RMPSZ főtitkára.

A rendezvényen Liviu Maior tanügyminiszter mondott üdvözlő beszédet, majd dr. Arie Bloed, az Etnikumközi Kapcsolatokért Alapítvány igazgatója tartott vitaindító előadást a kisebbségi oktatásról. Miután előrebocsátotta, hogy csak kérdéseket vet fel, nem célja megoldásokkal szolgálni, dr. Arie Bloed kiemelte, hogy a vonatkozó nemzetközi szabványok minimálisak, az előírások általánosak és homályosak, a minimalista megközelítés pedig egyaránt hátrányos a többség és a kisebbség számára. Az oktatás emberjogi kérdés, viszont a kisebbségi oktatás hagsúlyozottan politikai kérdés, ezért figyelembe kell venni az illető kisebbség szükségleteit, lélekszáma és igényei szerint.

Dr. Patrick Thornberry, az angliai Keele Egyetem professzora a kisebbségi oktatásra vonatkozó nemzetközi szabványokról – kiemelten a Kisebbségi Keretegyezmény és a Koppenhágai EBESZ-dokumentum vonatkozó előírásairól – tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok ugyan részei az emberi jogoknak, de a kisebbségi oktatás sajátos rendezést kíván. Kifejtette: a nemzetközi szabványok világosan előírják, hogy a kisebbségek történelmét és kultúráját nemcsak a kisebbségek számára írt tankönyveknek, hanem a többségi nemzet számára készült tankönyveknek is tükrözniük kell.

Az egésznapos rendezvény lapzártakor még tartott.

*** Kedden, december 12-én és csütörtökön, december 14-én zajlott a Képviselőházban a biztosításokról és viszontbiztosításokról szóló törvénytervezet vitája. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának álláspontját Mátis Jenő fejtette ki, s a vitában részt vett Vida Gyula is. Mátis Jenő kifogásolta, hogy a törvénytervezet nem szabályozza megfelelőképpen a biztosítottak jogait, hanem csak kötelességeit, miközben a biztosítók esetében főleg a jogokat szabályozza. Mátis Jenő módosító indítványokat nyújtott be, amelyeket a T. Ház elfogadott. Ezek a károk megállapításának korrektségére vonatkoznak, tiltják azok alulértékelését, és lehetőséget biztosítanak az újabb felmérésekre, amelyek költsége a biztosítót terhelik, illetve büntetéseket írnak elő jelentős összegő pénzbírság, esetenként a vétkes biztosító tevékenységének időleges felfüggesztése formájában.

*** December 14-én, a Képviselőházban megkezdődött a Pénzügyi törvény szakaszonkénti vitája. Az RMDSZ képviselőházi csoportja részéről Vida Gyula, Mátis Jenő és Borbély László szólalt fel és terjesztett elő módosító javaslatokat. Vida Gyula kifejtette, hogy a helyi költségvetésre vonatkozó fejezet nem oldja meg a helyi pénzügyi autonómia kérdését, ezért újra kérte, hogy a törvényhozók alkossanak egy helyi pénzügyi törvényt.

*** Szerdán, december 13-án, a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren mintegy 4.000 V–XII. osztályos tanuló és kb. száz felnőtt vett részt a kézdiszéki RMDSZ és az RMPSZ által szervezett néma gyertyás-könyves tüntetésen a jogsértő Tanügyi törvény ellen. Képviseltette magát az alsócsernátoni RMDSZ-szervezet is. A kézdivásárhelyi Diákszövetség részéről Bucur Melinda, a Nagy Mózes gimnázium diákszövetségének elnöke, az egyházak részéről Bodó Imre kézdi-orbai széki római katolikus főesperes és Szentgyörgyi Zsombor kézdivásárhelyi református lelkipásztor szólt az egybegyőltekhez. A negyedórás tüntetés csendben, rendbontás nélkül zajlott le.