1994. szeptember 12., hétfő II. évfolyam, 366. szám

*** 1994. szeptember 11-én Kolozsváron az Ügyvezető Elnökség tanácskozott az RMDSZ területi szervezeteinek elnökeivel.
1. Ebből az alkalomból a területi szervezetek vezetői átadták az Ügyvezető Elnökség Szervezési Főosztályának a Kisebbségi oktatás törvénytervezetének támogatására összegyőjtött aláírásokat. Örömmel állapítható meg, hogy összesen több mint 450.000 aláírás győlt össze az Alkotmányban kért minimum 250.000 aláírással szemben, annak ellenére, hogy ez a tevékenység a pihenőszabadságok idején, oktatási szünetben és a mezőgazdasági idény közepette, három rövid hét alatt zajlott le.
Az összegyőjtött aláírások nagy száma tagadhatatlanul bizonyítja a Kisebbségi oktatás törvénytervezet jelentőségét és szükségességét, amely ez alkalomból kulturális autonómiánk egyik igen fontos dokumentumává vált.
Úgyszintén megállapítást nyert, hogy az RMDSZ programjában, Kisebbségi törvénytervezetében és más dokumentumaiban megfogalmazott célok olyan reális igényeket fejeznek ki, amelyek találkoznak a romániai magyarság többségének jövőképet formálni szándékozó akaratával.
A jól megszervezett aláírásgyőjtési tevékenység nagyszerő eredménye igazolta nemcsak az RMDSZ ama képességét, hogy akcióegységbe tudja tömöríteni a magyar közösségek területi szintő testületeit, hanem azt is, hogy érdekvédelmi céljai egyben a magyarság érdekeit fejezik ki, s éppen ezért valós és tömeges támogatásra számíthatnak.
A területi szervezetek elnökei és az Ügyvezető Elnökség köszönetüket fejezik ki elsősorban azoknak, akik aláírásukkal támogatták ezt a kezdeményezést, de különösképpen elismeréssel adóznak azoknak, akik fáradságot nem kímélve, önkéntesen áldozták idejüket az aláírások összegyőjtésére, annak érdekében, hogy a romániai magyarság egyik igen fontos igénye az ország törvényhozó szerve előtt megfelelő időben kifejezést nyerjen.
2. A területi elnökök tanácskozása tájékoztatót hallgatott meg a román-magyar alapszerződés megkötése érdekében folytatott tárgyalássorozatról, valamint az RMDSZ vezetőinek a magyar és a román külügyminiszterekkel tartott megbeszéléseiről. Ugyanakkor javaslatokkal egészítették ki az Ügyvezető Elnökség és a magyar kormány soron következő találkozójának tematikáját az oktatás, gazdaság, kultúra, közigazgatás, környezetvédelem, népjólét és az erdélyi magyarságot érintő más, fontosabb tevékenységi területek kérdéseiben.
3. A tanácskozás résztvevői kiértékelték a Kisebbségi oktatási törvénytervezettel kapcsolatos aláírásgyőjtés eredményeit, foglalkoztak a tagbegyőjtés helyzetével, a területi szervezetek és az Ügyvezető Elnökség közötti információ áramoltatás felgyorsításának módozataival és javaslatot tettek az RMDSZ megalakulásának és tevékenységének ötéves jubileumáról való megemlékezésre.
A jelenlevők tanácskoztak az RMDSZ IV. Kongresszusa megszervezésének a feltételeiről és javasolják, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa soros ülésén döntsön annak időpontjáról, helyéről, képviseleti normáiról és napirendjéről. A tanácskozás résztvevői a IV. Kongresszus időpontjául 1995. március 24–26-át ajánlják. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a kongresszus színhelyéül Kolozsvárt javasolta.

*** A szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata mozgalom járási szerveinek tájékoztatója nyomán:
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, szlovákiai útjuk befejeztével, Királyhelmecen megelégedéssel értékelték az előző napok rendezvényeit, valamint az év elején Romániában sorra kerülő közös útjuk eseményeit. Egybevágó politikai tanulságként fogalmazták meg annak a szükségességét, hogy a számbeli kisebbségben élő magyar nemzeti kisebbségek – az eddigieknél is szorosabb együttmőködésre törekedve – egyetemes érvénnyel fogalmazzák meg helyzetükből fakadó célkitőzéseiket.
Elégtétellel nyugtázták, hogy a Magyar Köztársaság kormánya, programjának megfelelően, a legutóbbi magas szintő államközi találkozók alkalmával magáévá tette a Szlovákiában és Romániában élő magyar nemzeti közösségek jogos elvárásait, egyetértve a “róluk nem nélkülük” alapvető elvével. Kifejezték továbbá azon meggyőződésüket, hogy a szeptember 7-én Pozsonyban, Szlovákia és Magyarország között megkötött kulturális szerződés típusú államközi egyezmények esetében a jövőben elengedhetetlenül szükséges az illető országokban élő, érintett nemzeti közösségek legitim szervezeteinek az előzetes megkérdezése.
Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, bizalomkeltőnek értékelik az új magyar kormány programjának a határon túli magyarokra vonatkozó irányelveit, valamint a kormány erre vonatkozó kijelentéseit, és elvárják, hogy a jövőben ezek minden vonatkozásban érvényesüljenek.
A továbbiakra nézve megegyeztek abban, hogy javasolják mind az RMDSZ-nek, mind az Együttélés Politikai Mozgalomnak, valamint koalíciós partnereinek, hogy a Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Szlovákia között kötendő alapszerződések és egyéb szerződések tekintetében egyeztessék álláspontjukat, az Európai Stabilitási Szerződés illetve a Balladur, francia miniszterelnök által legújabban javasolt elvek értelmében.

Királyhelmec, 1994. szeptember 9.