1994. november 10., csütörtök II. évfolyam, 409. szám

*** Az RMDSZ képviselôházi csoportjának vezetôsége november 10-én délelôtt sajtóértekezletet tartott a Parlament épületében.
A sajtó képviselôi elôtt Tokay György, az RMDSZ képviselôházi frakcióelnöke, Borbély László, a Képviselôház titkára, Márton Árpád és Székely Ervin, a frakció alelnöke ismertette szövetségünk álláspontját a Büntetô törvénykönyv egyes cikkelyeinek a Képviselôházban szerdán délután elfogadott módosításáról.
Mint ismeretes, a Képviselôház szerdán, november 9-én több módosítást fogadott el, s ezek közül rendkívül súlyosan érinti a nemzeti kisebbségeket, s ezen belül a romániai magyarságot – az önkényes értelmezésre lehetôséget adó megfogalmazás és a belátható következmények révén – az állam és a nemzet gyalázására vonatkozó új törvényszöveg, valamint a Btk. 236. cikkelyének új bekezdése, amely 6 hónaptól 3 évig terjedô szabadságelvonással bünteti más államok zászlajának kitûzését, illetve himnuszának eléneklését. A törvénymódosítási javaslatot az RNEP képviselôje nyújtotta be, és csupán 45-en szavaztak ellene. Az európai szellemiséget megcsúfoló szöveget, sajnos, számos ellenzéki képviselô is támogatta.
Tokay György nagyon veszélyesnek és az igazságszolgáltatás, a bûnüldözés hatékonysága szempontjából is kérdésesnek nevezte a Btk. módosításának egész koncepcióját, hiszen az ország gyalázásának fogalmába – mint azt képviselôtársa, Székely Ervin is mondotta – az égvilágon minden belefér, illetve minden beleerôszakolható, az is, ha valaki például a hazai rossz utakat vagy a pocsék telefonszolgáltatást szidja. Képviselôink kifejtették, hogy nyilvánvalóan az ellenzék, a másság, a másként gondolkodás megfélemlítése, elhallgattatása, a szólásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás korlátozása a cél.
“Azért aggódunk, mert egy olyan tendenciát vélünk felfedezni, amely nagyon veszélyes az ország egészére, és különösen sértô a magyarság számára. Olyan törvényszakaszokat és olyan módosításokat fogadott el a Parlament, amelyek gyakorlatilag gúzsba kötik a sajtót, megakadályozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, s minthogy korlátozzák a szólásszabadságot, alkotmányellenesek. Például a rágalmazással kapcsolatban a megfogalmazás olyan, és a büntetési tételek olyanok, hogy gyakorlatilag belefojtják a szót az újságíróba, a gyakorló politikusba, vagy legalábbis megpróbálják ezt” – mondotta Tokay György, majd utalva arra, hogy az elfogadott törvényszakasz nemzetgyalázásnak minôsíti idegen államok himnuszának az eléneklését vagy idegen zászlók kitûzését, kijelentette, az RMDSZ nem fogadhatja el ezt, és minden törvényes eszközzel megpróbál az ilyen és ehhez hasonló szabályozások ellen fellépni. “Mi, akik egy más nemzethez tartozunk – és ezt nem akarják megérteni: mi nem tartozunk a román nemzet fogalmába –, ragaszkodunk a hagyományos nemzeti színeinkhez, hagyományos dalainkhoz és hagyományos himnuszunkhoz.” Furcsa helyzetként értékelte, hogy: a politikai nemzet fogalma ellen az erdélyi románság több mint egy évszázadon át küzdött, a románok meg akartak maradni románoknak, 1918 óta pedig mi, magyarok meg akarunk maradni magyaroknak, elvetjük a politikai nemzet fogalmát, s ezt nem akarják megérteni, pedig az RMDSZ programja is kimondja, hogy a romániai magyarság a magyar nemzethez tartozónak vallja magát. Tokay György nevetségesnek nevezte, hogy bármikor a legvadabb náci indulókat büntetlenül elénekelhetik Romániában, de a Marseillaise-ért például, hogy más himnuszról ne is beszéljünk, a miénkrôl, ami egyházi ének is ugyanakkor, 3 évi börtönnel is lakolhat az állampolgár. Ezt igazán nem lehet európai ihletésû jogszabálynak nevezni.