*** 1994. március 3-án tartotta szokásos kéthetenkénti sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában.
Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT újonnan megválasztott elnöke és az RMDSZ képviselőházi csoportjának teljes, ugyancsak a napokban megválasztott új vezetősége – Vida Gyula elnök, Borbély László és Székely Ervin alelnök, Zsigmond László titkár -, valamint Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök vett részt a sajtókonferencián.
Markó Béla rövid bevezetőjében éppen ezzel is kezdte: bemutatta a fővárosi sajtó képviselőinek Dézsi Zoltánt, az SZKT Csíkszeredában megválasztott új elnökét, Gyergyószentmiklós polgármesterét. A helyi önkormányzat e képviselőjének az SZKT-elnökévé választása nem csupán szimbólum-érték_ – mondotta Markó Béla –, hanem bizonysága annak, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonít szövetségünk a helyi, illetve a közösségi autonómia megvalósításának. A szövetségi elnök ezután bemutatta az RMDSZ képviselőházi frakciójának új vezetőségét is, majd röviden összefoglalta a Szövetségi Képviselők Tanácsa csíkszeredai ülésén végzett munkát, az új szövetségi struktúra kiépítését szolgáló határozatokat, külön kiemelve azt az Állásfoglalást, amelyet a Szövetség legfels_ döntéshozatali szerve elfogadott és közzétett az Európa Tanács-i Ajánlások Románia általi teljesítésének (illetve nem teljesítésének) stádiumáról. Az Állásfoglalás élénk visszhangot keltett a román közvéleményben, és a hatalom azonnal reagált: a Külügyminisztérium szóvivője éles hangon ítélte el az RMDSZ-t ezért az Állásfoglalásért, olyan vádakkal illetve szövetségünket és szövetségünk vezetőit (többek között a már nem egyszer hangoztatott „külföldi irányítást” is emlegetve), amelyeket az RMDSZ vezetése – bár nem híve a „nyilatkozatháborúnak” – nem hagyhat válasz nélkül.
Markó Béla ezután felolvasta azt a Nyilatkozatot, amelyet az újságírók között írásban is szétosztottak, s amelyben a dokumentum aláírói – Markó Béla, Takács Csaba és Dézsi Zoltán – határozottan visszautasítják az RMDSZ elleni durva támadást.
A szövetségi elnök ugyanakkor bejelentette, hogy a Demokratikus Konvenció Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén Takács Csaba képviselte az RMDSZ-t,valamint azt, hogy Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök ma este Görögországba utazik, az Európai Demokrata Unió (EDU) tanácskozására.
A sajtó képviselőinek kérdései csaknem kizárólag az Állásfoglalásra, a Tőkés László püspök,tiszteletbeli elnök SZKT-hoz intézett levelére vonatkoztak, de hangzott el kérdés szövetségünk viszonyáról a Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal, valamint arról is, hogy miképpen látja az RMDSZ a küszöbön lévő kormányalakítást, az esetleg kialakuló új koalíciós változatokat, az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat.
Egy kérdésre válaszolva, Markó Béla elmondotta, hogy szövetségünk nem azért nem vesz részt a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban, mert fenntartásai vannak a többi kisebbség képviselőinek állásfoglalásával szemben, hiszen ha mindenben nem is értünk egyet, az együttmőködés jó szövetségünk és a többi kisebbség szervezetei között, hanem mert az NKT-t nem tartja hatékony eszköznek a kisebbségek helyzetének megoldására, mindeddgi egyetlen határozatát, ajánlását vagy javaslatát sem vette figyelembe a hatalom. Takács Csaba pedig hozzátette, hogy számunkra az NKT csupán a kérdések, a megoldások feldolgozásának az eszköze. Mindketten kifejtették, hogy képviselőink visszahívása az NKT-ból nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem nyitott továbbra is a dialógusra, hiszen erre szolgál az a társadalmi kerekasztal is, amelynek szervezése az RMDSZ kezdeményezésére folyamatban van. És továbbra is készek vagyunk a politikai dialógusra a Parlamentben, a kormánnyal, az elnöki intézménnyel, de csupán akkor, ha a dialógust konkrét tettek, megoldások követik.
Az SZKT által közzétett Állásfoglalással, illetve a Tőkés László levelével kapcsolatos kérdésekre Markó Béla, Vida Gyula, Takács Csaba és Bodó Barna válaszolt. Kifejtették, hogy a levél is, az Állásfoglalás is azt az álláspontot erősítette meg, amelyet Szövetségünk immár a januárban az ET-hoz eljuttatott Aide-Mémoire-jában feltárt. Így mással nem magyarázható a külügyminisztériumi szóvivő mostani irritált reagálása, mint azzal, hogy most van szükség újabb RMDSZ-ellenes hangulatkeltésre. Markó Béla és Takács Csaba felhívták a figyelmet arra a jelenségre, hogy miközben a kommunista rendszer igazi ellenállóit sorra megpróbálták félreállítani, most azok hangja erősödik fel ismét, akik a régi rendszer kiszolgálói, mi több, elnyomó szerveinek aktív képviselői voltak. Szövetségünk a valóságból indul ki, amikor megállapítja a tényeket, és ezt tette az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, amikor az ET-ajánlások teljesítésének elmulasztását hangoztatta.
*** NYILATKOZAT
Mircea Geoanănak, a külügyminisztérium szóviv_jének az 1994. március 2-i sajtóértekezleten tett nyilatkozata megkísérli elterelni a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét a román hatóságoknak az Európa Tanács Ajánlásaival kapcsolatos kötelezettségeiről, amelyeknek teljesítésére ígéretet tettek Románia teljes jogú tagként való fölvételekor.
Határozottan visszutasítjuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellen, illetve a szövetségünk vezetői és jeles személyiségei ellen hangoztatott vádakat. Úgy véljük, ez a rágalmazó, sértő nyilatkozat kárt okoz a román társadalom érdekeinek, hozzájárul a politikai feszültségkeltéshez, azoknak a megoldásoknak a késleltetéséhez és elodázásához, amelyeket Románia európai integrációja szükségessé tesz.
1994. január 21-én az RMDSZ egy Aide-Mémoire-ban kifejtette álláspontját az ET-ajánlásokkal kapcsolatban, a Szövetségi Képviselők Tanácsa pedig a Csíkszeredában elfogadott Állásfoglalásában megerősítette ezt az álláspontot. Úgy véljük, konkrét megoldásokra van szükség, nem pedig magyarázatokra, fedezet nélküli ígéretekre a kormány képviselői részéről, miszerint „az Európa Tanács Ajánlatainak elemzése folyamatban van”.
Az elmúlt napokban az ET több képviselője fejezte ki aggodalmát – mind a Politikai Bizottságban, mind pedig a Jogi Bizottságban – amiatt, hogy Románia nem teljesítette a teljes jogú ET-tagság elnyerésére vonatkozó 176-os Véleményezésben foglalt ajánlásokat. Ennek következtében a Politikai Bizottság felkérte König és Jansson urat, az ET jelentéstevőit, hogy március 28–29-én látogassanak el Romániába, és vizsgálják meg a román hatóságokkal ezen ajánlások megvalósításának a stádiumát és tegyenek konkrét javaslatokat Romániára vonatkozóan.
Az RMDSZ, a romániai jogállam megteremtését szorgalmazó politikájához híven, konkrét javaslatokat tett a hatalom képviselőinek a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvények kidolgozására és korrekt alkalmazására. Javaslataink válasz nélkül maradtak. Nem kaptunk választ sem a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetünkre, sem a Tanügyi törvénytervezethez beadott módosító cikkelyekre, sem a kétnyelvő feliratok alkalmazására vonatkozó szabályozásra – amit a mindmáig hatályban lévő 86/1945-ös számú rendelet biztosít –, sem pedig a törvénytelen bírósági ítéletek alapján börtönben sínylődő zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltjeinek kegyelemben való részesítésével kapcsolatban. Egyébként a Nemzeti Kisebbségi Tanács egyetlen határozatát vagy döntését sem ültették gyakorlatba, holott ezeket a normákat a 176-os számú Véleményezésben foglalt ajánlások kivétel nélkül tartalmazzák.
Mindezeket figyelembe véve, az 1994. január 21-i Aide-Mémoire-ban megfogalmazott elvekre és észrevételekre támaszkodva, az ország törvényeivel, az ET alapszabályzatával és az ET 488. számú Rendeletével (Hallonen-indítvány) összhangban, az RMDSZ felkéri Románia Kormányát az Európa Tanács ajánlásainak teljesítésére.
Bukarest, 1994. március 3.
Markó Béla Takács Csaba Dézsi Zoltán
szövetségi elnök ügyvezető elnök az SZKT elnöke