1994. március 17., csütörtök II. évfolyam, 243. szám

*** Dr. Paul Philipi professzornak, a Romániai Német Demokrata Fórum elnökének meghívására 1994. március 16-án Markó Béla Nagyszebenbe látogatott. Az RNDF székházában létrejött találkozón a romániai német és magyar közösségek érdekvédelmi szervezeteinek elnökein kívül jelen volt Hans Klein, az RNDF erdélyi elnöke, Horst Weber, az RNDF elnökének tanácsosa, Szombatfalvi Török Ferenc, az RMDSZ Szeben megyei szervezetének elnöke és Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa.
A közel kétórás tanácskozáson a két szervezet közötti rendszeres egyeztetés, valamint az Erdély kulturális örökségeinek megőrzését szolgáló együttmőködés szükségességéről folyt eszmecsere.

*** A romániai német kisebbség képviselőivel folytatott megbeszélést követően Markó Béla találkozott szövetségünk nagyszebeni vezetőivel. A találkozón részt vett Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa.
Szombatfalvi Török Ferenc megyei RMDSZ elnök és tanácsos, valamint Nagy János városi tanácsos a helyi RMDSZ tevékenységéről és gondjairól számoltak be.
Megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a Szövetségi Elnöki Hivatal az RMDSZ országos tevékenységéről rendszeres tájékoztatót küld a nagyszebeni szervezetnek.

*** 1994. március 15-én, csütörtökön, megtartotta kéthetenkénti szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ. A fővárosi sajtó képviselői számára szervezett tájékoztatón ezúttal érdekvédelmi szervezetünk parlamenti csoportjainak vezetői vettek részt.
A házigazda szerepét Szabó Károly szenátusi frakcióvezető vállalta magára. Mellette Buchwald Péter szenátusi frakciótitkár, Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, Borbély László és Székely Ervin alelnök és Zsigmond László frakciótitkár foglalt helyet a sajtó képviselőivel szemben.
A tájékoztató fő témája a március 15-i ünnepi megemlékezések kiértékelése volt, melynek során Szabó Károly elmondotta, hogy a szélsőséges nacionalista sajtó úszító és feszültségkeltő, vészharangokat kongató kampánya ellenére, a szabadságharc évfordulójának megünneplése mindenütt nyugodt légkörben, zavaró incidensek nélkül zajlott le. Senkit sem sértve ünnepelt a magyarság, s a megemlékezések túlpolitizálása merő spekuláció, mondotta Szabó Károly, majd köszönetet mondott azoknak a lapoknak, amelyek tárgyilagosan, korrektül tájékoztatták a közvéleményt a márciusi ünnepségekről. Vida Gyula hozzátette, hogy a román lakosság a szélsőséges sajtóban indított hecckampány ellenére mindenütt felnôtt módjára viselkedett, nem dőlt be az úszításnak és nagyfokú toleranciáról tett tanúbizonyságot.
A továbbiakban szó esett a törvényhozási munka néhány aktuális vonatkozásáról, képviselőink kifejtették a parlamenti csoport, az RMDSZ véleményét a nemrég elfogadott, a rendőrségről szóló, illetve a Büntető Törvénykönyv és Büntetőeljárás módosítására vonatkozó törvényekről. Ezzel kapcsolatban parlamentereink elmondották, hogy e törvények még sok olyan demokratikus előírást megkerülnek, amelyeknek alkalmazására az ET-ajánlatok vonatkoznak, s amelyek teljesítésére Románia ígéretet tett. A rendőrségi törvénytervezet módosítására tett javaslatainkkal sikerült lemérnünk, hogy milyen a román törvényhozás jelenlegi viszonyulása több, a közeljövőben megkerülhetetlenné váló kérdéshez.
Szóba került – a kérdésekre adott válaszokban is – az RMDSZ helyzete a DK-ban, tekintettel arra, hogy egyes kormánypárti politikusok szélsőségesnek nevezték szövetségünket, és hogy a Kisebbségi törvénytervezetünket a DK-ban nem fogadta osztatlan elismerés. Ezzel kapcsolatban Borbély László kifejtette, hogy a DK protokolljában a résztvevő pártok elfogadták a kisebbségi kérdésekre vonatkozóan az 1918-as Gyulafehérvári Határozatok érvényességét.
Arra a kérdésre, hogy mit mondanak majd az RMDSZ képviselői az ET jelentéstevőinek, Szabó Károly frappáns választ adott: azt, amit maguk is személyesen megtapasztalhatnak. Amire Vida Gyula hozzátette: reális információkat fognak adni. Ez nemcsak a magyarság, hanem a román nép érdeke is, hiszen eképpen juthatunk el minél gyorsabban Európába, hozhatjuk létre Romániában a demokratikus jogállamot.
Végül Borbély Imre sikertelen próbálkozásával kapcsolatban, hogy néhány mondatot magyarul mondjon el a Képviselőházban, arra a kérdésre válaszolva, hogy mi erről az RMDSZ véleménye, Vida Gyula elmondotta, hogy néhány hónappal korábban egy szerb kolléga a román parlamentben szerbül is szólt a hallgatósághoz, az egész országhoz, és akkor őt megtapsolták. Az ebből eredő következtetéseket Vida Gyula a sajtó tisztelt képviselőire bízta…