1994. május 12., csütörtök II. évfolyam, 281. szám

*** 1994. május 12-én, a szövetség bukaresti székházában megtartotta szokásos kétheti sajtóértekezletét az RMDSZ. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal Kozsokár Gábor szenátor, a Szenátus Állandó Bizottságának titkára, Kónya-Hamar Sándor, a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, Antal István és Kerekes Károly vettek részt.
Markó Béla rövid bevezetőjében ismertette azokat az eseményeket, amelyek ebben az időszakban szövetségünk érdeklődésének középpontjában állottak. Ezek között megemlítette az SZKT Marosvásárhelyen sorra kerülő ülésszakát. A tanácskozás ezúttal is nyitott, tehát a sajtó képviselői jelen lehetnek a munkálatokon, amelynek célja alapszabályzat-kiegészítő határozatok, valamint fontos politikai állásfoglalások megvitatása és elfogadása.
Rövid belpolitikai helyzetértékelésében Markó Béla elmondotta, hogy az ország politikai közélete válságban van, amit az 1994. évi költségvetés parlamenti vitája is tanúsít: a kormánypárt a válság ellenére sem tesz legalább kísérletet kompromisszumos megoldások felkutatására, semmilyen fontos, vagy kevésbé fontos, a társadalmat foglalkoztató kérdésben. Ami a külpolitikai eseményeket illeti, szövetségünket természetesen érdeklik a magyarországi választások első fordulóján történtek, amelyek nagyvonalakban immár sejtetik a magyar Országgyőlés eljövendő összetételét, az új, várhatóan szociál-liberális koalíciós többséget. A választások nyomán felálló új kormánytól, Magyarország számottevő politikai erőitől az RMDSZ ezután is számít politikai támogatásra a romániai magyarság érdekképviseletét szolgáló programja megvalósításában.
A privatizációs folyamatról szólva Markó Béla megemlítette, hogy az etnikai diszkrimináción túl politikai diszkrimináció is érezhető e téren, amit mind a konkrét számadatokat is felsorakoztató Antal István, mind pedig a szövetségi elnök – egy kérdésre válaszolva – tényekkel bizonyított. Antal István például elmondotta, hogy az Állami Vagyon Alap (FPS) képviselőinek kijelölésekor nemcsak a polgármesteri és prefektusi hivatalok személyzetéből, hanem még a gazdasági tevékenység legalitása fölött őrködni hivatott Pénzügyőrség (Garda Financiarã) tagjai sorából is neveztek ki ÁVA-megbízottakat. Markó Béla pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az etnikai diszkrimináció minden más diszkriminációnak is kiindulópontja, kiskapuja lehet.
Egy, a költségvetési törvénnyel kapcsolatos álláspontunkra vonatkozó kérdésre válaszolva Antal István elmondotta, hogy Vida Gyula a Képviselőházban kifejtett RMDSZ-álláspontban a törvénytervezet megalapozatlanságát rótta föl a kormánynak és kérte, hogy a tervezetet utalják vissza a kezdeményezőnek javítás végett, s a módosítások során vegyék figyelembe az ellenzék javaslatait.
Kerekes Károly az RMDSZ képviselőházi frakciójának nevében az általa és Vida Gyula által benyújtott, a Munkanélküliek korkedvezményes nyugdíjazására vonatkozó törvényjavaslatnak a korábbi – elvetett – tervezettel szembeni új előírásait ismertette, amelynek alapján képviselőink kérhették a tervezet sürgősségi eljárással történő megvitatását és elfogadását. A Szenátusban benyújtott RNEP-, illetve SZDRP-féle populista javaslattal összevetve, az RMDSZ törvénytervezete nemcsak megalapozottabb – ésszerően korlátozó előírásai folytán –, hanem reálisabb is. Ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva Kozsokár Gábor szenátor kifejtette, hogy a három javaslatot nem lehet összemosni, a benyújtás sorrendjében kell megtárgyalni, és így nincs kizárva, hogy a módosítások során a másik két javaslat elemei is beleépülhetnek a végleges formába, amit viszont úgy kell kidolgozni, hogy az állandó megoldást adjon a munkanélküliek nyomasztó gondjaira. Véleménye szerint az időhatárhoz kötött alkalmazás elfogadhatatlan, mert méltánytalansághoz vezetne.