1994. február 28., hétfő II. évfolyam, 230. szám

*** 1994. február 26-án és 27-én Csíkszeredában ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
Az ülésszak első napján a testület megválasztotta az SZKT új Állandó Bizottságát.
Az SZKT elnökévé Dézsi Zoltán gyergyószentmiklósi polgármestert választották. Az SZKT alelnökei lettek: Fari Palkó Ilona, Pillich László és Bulyovszky Loránd, titkárok pedig Eigel Ernő, Gazda István és Zakariás Zoltán.
Ugyancsak az első napon az SZKT megvitatta és elfogadta a RMDSZ Parlamenti Csoportjának Mőködési Szabályzatát.
Bulyovszky Loránd felolvasta Tőkés László püspök SZKT-hoz intézett levelét, amelyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke arra kéri a testületet, fogadjon el egy Állásfoglalást az Európa Tanácsi ajánlások teljesítésének elmaradásával kapcsolatban. Az Állásfoglalás megfogalmazására a testület szerkesztőbizottságot hozott létre, amely az ülésszak második napján előterjesztette az Állásfoglalás szövegét. Ezt az Állásfoglalást megvitatta és elfogadta az Etikai Bizottság Mőködési Szabályzatát. Ezután a testület alapszabályzat-módosító határozatot fogadott el az Egyeztető Tanács megalakításáról és szerepéről, majd megvitatta és elfogadta a Szabályzat-Felügyelő Bizottság Mőködési Szabályzatát is.
A napirenden szereplő többi kérdésben – a területi szervezetek mőködésére vonatkozó alapszabályzat-módosító határozat megvitatása és elfogadása, az Ellenőrző Bizottság Mőködési Szabályzatának elfogadása – a vitát és a döntést a következő SZKT-ülésre halasztotta.

*** ÁLLÁSFOGLALÁS

Az Európa Tanács 176/1993. számú Véleményezése ajánlásokat és feltételeket fogalmaz meg Románia Európa Tanács-i teljes jogú tagságát illetően.
A román hatóságok írásban megfogalmazott nyilatkozatban kötelezték el magukat, és Teodor Melešcanu román külügyminiszter 1993. június 22-i levelében vállalt kötelezettséget arra, hogy Románia kisebbségi politikája alapjának tekinti az Európa Tanács 1201/1993-as számú Ajánlásában meghatározott alapelveket.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. február 26–27-én Csíkszeredában tartott ülése megállapítja, hogy a fenti kötelezettségeknek és feltételeknek a román hatóságok nem tettek eleget, és politikai akarat nem nyilvánul meg ezen európai normák elfogadására és életbe léptetésére.
A 176/1993-as Véleményezés 5. pontja értelmében az 1201/1993-as számú ET Ajánlás mérvadóak a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében.
E dokumentum 11. szakasza előírja, hogy azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többségben vannak, e személyeknek jogukban áll, hogy saját történelmi és területi helyzetüknek megfelelően autonóm vagy helyi önigazgatással, avagy különleges státussal rendelkezzenek.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa elhatározza e kisebbségi jog kinyilvánítását, és ajánlja a területi önkormányzati testületek összehívását az Ügyvezető Elnökség egyeztetett ütemterve szerint két hónapon belül. Ezen alkalommal a testületek határoznak az RMDSZ Programjában, valamint a Nemzeti kisebbségekre és autonóm közösségekre vonatkozó törvénytervezetében megfogalmazott és alkalmazható autonómiaformákról.
Az 1201/1093-as számú Ajánlás 8. szakaszának 1. bekezdése értelmében bármely, nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban, a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembe vételével, a megfelelő számban és helyen létrehozott közoktatási és képzési intézményben.
A véleményezés 10. pontjában az Európa Tanács Közgyőlése javasolja a román hatóságoknak és Románia Parlamentjének az 1201/1993-as Ajánlással és a vállalt kötelezettségekkel összhangban lévő Tanügyi törvény elfogadását és alkalmazását.
Megállapítjuk, hogy a Képviselőház tanügyi szakbizottsága által elfogadott tanügyi törvénytervezet jogtipró és nincs összhangban a fenti ajánlásokkal. Indítványozzuk, hogy az RMDSZ végrehajtótestületei és szakmai társszervezetei elemezzék a Tanügyi törvénytervezet közösségünkre hátrányos előírásait, azok lehetséges következményeit, és hozzanak határozatot a tiltakozás formáit illetően.
Az Európa Tanács Ajánlása 7. cikkelyének 1. bekezdése értelmében a jelentős mértékben kisebbségek lakta körzetekben a kisebbségekhez tartozó személyek joga, hogy anyanyelvükön tüntessék fel a helyi elnevezéseket, cégtáblákat, feliratokat és a nyilvánosságnak szánt egyéb tájékoztatást. E jogot szavatolja a még érvényben levő 86/1945-ös Nemzetiségi Statútum is. E jogunk alapján tiltakozunk a kétnyelvő feliratokra vonatkozó határozatokat megsemmisíteni akaró prefektusi eljárások ellen.
A 7. cikkely 3. bekezdése értelmében a jelentős mértékben nemzetiségek lakta körzetekben a nemzeti kisebbségek jogosultak anyanyelvük használatára a közigazgatási szervekkel való érintkezések, valamint a bírósági és jogügyi eljárások során. Követeljük az ezen jog gyakorlásához szükséges törvényes feltételeket.
Az Európa Tanács 1201/1993-as Ajánlásának 4. szakasza szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó bármely személynek joga van a törvény előtti egyenlőséghez, és tilos mindennemő hátrányos megkülönböztetése valamely nemzeti kisebbséghez tartozása miatt. E jogot figyelmen kívül hagyva, a Szenátus által a Büntető Törvénykönyv módosítása során elfogadott törvényszakasz tiltja az ország és a román nemzet rágalmazását, de nem tiltja a nemzeti kisebbségek rágalmazását.
A román hatóságok nem válaszoltak az Európa Tanács azon felhívására, hogy kedvező módon vizsgálják felül a politikai és etnikai okok miatt bebörtönzött magyarok és cigányok szabadon bocsátásának ügyét.
A fentieket tekintetbe véve,

f e l k é r j ü k

– Románia Parlamentjét, hogy a 176/1993-as Véleményezésben megfogalmazottak szerint ratifikálja az Emberi Jogok Európai Egyezményét, fogadja el a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, és fogadja el az RMDSZ-nek a tanügyi törvénytervezethez benyújtott s a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban lévő módosító javaslatait, valamint tőzze napirendre a Nemzeti kisebbségekre és autonóm közösségekre vonatkozó törvénytervezetet;.
– Románia kormányát, hogy a 176/1993-as Véleményezés 8.pontja szellemében juttasa vissza az egyháznak a tőlük elvett vagyont, és tegyen eleget az Európa Tanács által megfogalmazott feltételeknek, teljesítse vállalt kötelezettségeit.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa az Európa Tanács tudomására hozza, hogy a 176/1993-as Véleményezésben megfogalmazott alapelveket és jogokat magáénak vallja és teljesítésüket a romániai magyar nemzeti közösség számára létfontosságúnak tartja.

Csíkszereda, 1994. február 27.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa

*** Markó Béla szövetségi elnök megbízásából Bodó Barna politikai alelnök és Szabó Károly szenátusi frakcióvezető képviselték az RMDSZ-t a Magyar Szocialista Párt 1994. február 27-én Budapesten tartott IV. kongresszusán.
A kongresszust köszöntő beszédében Bodó Barna hangsúlyozta, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek ügye olyan általános kérdés kell, hogy legyen a magyarországi politikai életben, amely fölötte áll a szőken vett pártérdekeknek.