1993

1993. október 26., kedd I. évfolyam, 149. szám

***      A szatmári magyar színtársulat negyvenéves. A jubileumi ünnepségek keretében október 23-án Harag György rendező diákkori lakóháza – jelenleg a Német Demokrata Fórum Tasnád városi székháza – falán háromnyelvő emléktáblát avattak fel és koszorúztak meg az Északi Színház, az RMDSZ helyi és megyei szervezete, valamint a Kölcsey Kör képviselői. Az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum Tasnád városi szervezeteinek közös rendezvénye színházi előadással zárult: Niel Simon A napsugárfiúk címő vígjátékát mutatták be a szatmári színészek.

 

***      A Maros megyei RMDSZ vezetősége Nyilatkozatot adott közzé a hadrévi eseményekkel és azok fejleményeivel kapcsolatban.

A Hadréven történtek kivizsgálása során nyilvánvalóvá vált – mutat rá a Nyilatkozat – hogy a helyi lakosság körében régóta létezô konfliktushelyzetet az állami szervek nem kezelték helyesen sem időben, sem hatásfokon.

Az október 5-én Hadréven megtartott népgyőlés távolibb és általánosabb, egyben riasztóbb következtetések levonására késztet – hangzik a dokumentum, amely rámutat a történtek elemeire. Elsőnek említi a kollektív bőnösség elvének alkalmazását, amely ellen tiltakozik önérzetünk. Egyének törvénysértő tetteiért egy egész közösséget tesznek felelőssé, kiáltanak ki bőnösnek.

„A történtek második eleme az önhatalmú igazságszolgáltatás, amelyet határozottan elítélünk. Jogállamban, a törvényesség szellemében élő, törvény erejében és egyetemességében bízó állampolgárok számára ismeretlen fogalom kell, hogy legyen az önbíráskodás.”

A Nyilatkozat felhívja a közvélemény, valamint az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy egyének tetteiért közösségek, etnikumok kollektív bőnősségét kikiáltani precedenst teremtő, politikailag is veszélyes eljárás. Ez történt az emlékezetes Hargita-Kovászna megyei parlamenti jelentés esetében is, amikor eltorzított, tendenciózusan értelmezett, sőt meghamisított esetekből kiindulva, egyének állítólagos tettei alapján bőnösnek kiáltottak ki egy egész etnikai közösséget.

Az önbíráskodás államhatalmi szintő eltussolása hasonló és megismételhető tettekre buzdító, diverzív politikai magatartás. Ennél már csak az a veszedelmesebb, amikor az önbíráskodást elkövetőket a kollektív felelősség elvét alkalmazva fel sem kutatják, de az önbíráskodás nyomán önvédelemre kényszerült egyéneket megbüntetik, ráadásul társadalmi csoportjukat a kollektív bőnösség vádjával is sújtják. Példa erre az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi események, amelyek nyomán csupán az önvédelemből cselekvő magyar, illetve cigány nemzetiségőeket ítélték el!

A hadrévi tragédia felkiáltójel kell hogy legyen egész társadalmunk számára, melynek demokratikus kibontakozásához a legfontosabb követelmény a jogrend, a pártatlan bíráskodás, a törvény előtti egyenlőség, az állampolgárok egyéni és kollektív jogainak garantálása.

 

***      A Maros megyei RMDSZ elnöksége, városi és megyei tanácsosai, parlamenti képviselői és szenátorai Tiltakozást tettek közzé, amelyben a legerélyesebben tiltakoznak ama szándék ellen, hogy Marosvásárhely municípium Május Elseje sétányán – tehát közterületen – a municípiumi tanács és a polgármesteri hivatal megkerülésével, e szervek jóváhagyása nélkül Ion Antonescu tábornoknak, Románia egykori vezérének szobortalapzatot, majd szobrot emeljenek. Közterületek fölött kizárólag Marosvásárhely municípiumi tanács,  illetve a polgármesteri hivatal rendelkezhet, ezek adhatnak ki bármiféle építkezési engedély.

Folyó év október 22-én, járókelők bejelentését követően helyszíni szemle alapján megállapítást nyert, hogy már meg is kezdték a szobor alapjának a földmunkáit. Félő, hogy a gyorsított iramban végzett munkával, a betonalap kiöntésével a kezdeményezők kész tények elé akarják állítani a tanácsot, a város közvéleményét.

Az RMDSZ – először emelt szót a törvénytelenség, az emberi igazságérzet nyílt arculcsapása ellen. A municípiumi tanács már ez évi augusztusi ülésén sem hagyta jóvá, nem iktatta napirendjére sem a szobor felállításának ügyét.

Marosvásárhely nem kíván szobrot emelni a háborús bőnösként halálra ítélt Ion Antonescu marsallnak, akinek a városhoz soha semmi köze nem volt, s aki közvetlenül felelős több ezer román katona keleti fronton történt értelmetlen haláláért és sok ezer romániai zsidónak a Dnyeszteren túli területeken való meggyilkolásáért.

Tiltakozunk az efféle minősíthetetlen provokáció ellen a marosvásárhelyi, a Maros megyei magyarság képviseletében, és minden törvényes eszközt latba fogunk vetni, hogy a szobor felállítását meghiúsítsuk – hangzik a Tiltakozás, amely rámutat arra, hogy a román történelemtudomány sem tisztázta még Antonescu szerepét, ugyanakkor a szélsőséges politikai erők eszközként próbálják őt felhasználni.

Parlamenti képviselőink már jelezték a marosvásárhelyi szélsőségesen nacionalista csoportok mesterkedéseit a román nemzetvédelmi miniszternek és a kormány főtitkárának, akik tagadták, hogy szó lenne a marosvásárhelyi szobor felállításáról, és velünk egyetértésben provokatív jellegőnek ítélték ezt a szándékot.

Reméljük, ez a provokáció nem fog megtörténni. Bízunk a románság józan önismeretében és saját múltjának valós értékítéletében – fejeződik be a Maros megyei RMDSZ elnöksége, városi és megyei tanácsosai, parlamenti képviselői és szenátorai által közzé tett Tiltakozás.