1993

1993. november 17., szerda I. évfolyam, 164. szám

***      Bár a marosvásárhelyi SZKT után az RMDSZ vezetősége azon melegiben tartott egy sajtóértekezletet, november 17-én, szerdán, a szövetség bukaresti székházában a központi sajtó képviselői számára is megtartotta a korábban beígért sajtóértekezletét az RMDSZ. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak Takács Csaba ügyvezető elnök, dr. Csapó József szenátor, Varga Attila és Sinkó István képviselők.

Természetesen a Marosvásárhelyen elfogadott Kisebbségi törvénytervezet állott a sajtóértekezlet középpontjában.

Markó Béla bevezetőjében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy még nem sikerült elkészíteni a dokumentum hivatalos román nyelvő fordítását, de a jövő hét elején minden bizonnyal a sajtó rendelkezésére áll majd a tervezet román szövege. Megemlítette, hogy egy régóta esedékes törvényről van szó, amelynek kidolgozására és elfogadására a Kormány még az Európa Tanács jelentéstevőinek romániai látogatásakor ígéretet tett. El is készült a nemzeti kisebbségek Tanácsának egy, a Német Demokrata Fórum tervezetére épült dokumentuma, amelyet a Kormány módosító javaslataival kiegészítve szándékoznak a törvényhozás asztalára letenni. Az RMDSZ kidolgozta a saját tervezetét, amely azonban nemcsak a romániai magyarság, hanem a többi kisebbség jogait és státusát is szabályozza.

Takács Csaba röviden ismertette a törvénytervezet kidolgozásának történetét és a marosvásárhelyi SZKT egyhangú szavazatával zárult folyamatot. Elmondotta, hogy a törvénytervezet jogi keretbe foglalja a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség jogait, s mint ilyen a dokumentum egyben politikai programja is a szövetségnek, amelyet megvitatunk a Demokratikus Konvenció pártjaival és a többi nemzeti kisebbség képviselőivel is. Ám ez nem jelenti azt, hogy a tervezetet módosíthatjuk, hiszen azt így fogadta el az SZKT.

Dr. Csapó József a törvénytervezet alapelveit foglalta össze. A fő kérdés – hogy elfogadjuk, hogy e törvénytervezet nem csak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait szabályozza, hanem a specifikus közösségi jogokat is. Felsorolta azokat a nemzetközi egyezményeket és dokumentumokat, amelyekre az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete épül, és hangsúlyozta, hogy egyetlen olyan tétel sem szerepel a tervezetben, amelyeket ne tartalmaznák érvényben lévő nemzetközi egyezmények és az Európa Tanács, valamint az EBEÉ dokumentumai.

A legtöbb kérdés azt firtatta, hogy miképpen egyeztethető össze a tervezet a román Alkotmány első cikkelyével, amely Romániát nemzeti államként határozza meg. A csaknem minden sajtóértekezleten felvetett kérdésre Markó Béla válaszolt. A nemzetállam kategóriáját már annak az országnak az alkotmánya sem tartalmazza, amelyben e fogalom – a jakubinusok forradalma alatt – megszületett, azaz a francia alkotmány. A fogalom anakronisztikussá vált. Egyetlen nemzetközi okmányban sincs benne mint jogi kategória, és diszkriminatív, mert kétségbe vonja a nemzetiségek létezését Romániában.