1993

1993. november 15., hétfő I. évfolyam, 162. szám

***      1993. november 12–14-e között ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa.

Mint az sejthető volt, az RMDSZ Kisebbségi törvénytervezetének eredetileg péntekre, november 12-ére, egynaposra tervezett vitája mindhárom tanácskozási napot igénybe vette, így az SZKT egyetlen napirendi pontja a Kisebbségi törvénytervezet megvitatása és elfogadása maradt.

A tanácskozás, a vita – bár sokszor egymástól meglehetősen elütő vélemények, nézetek csaptak össze – mindvégig kulturált, alkotó légkörben zajlott le, és a közös akarat, a felelős együttmunkálkodás meghozta gyümölcsét: az RMDSZ legfelső vezetőtestülete egyhangúlag elfogadta a Nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A törvénytervezetet, amely az RMDSZ Memoranduma után a szövetség második, stratégiai jelentőségő dokumentuma, az RMDSZ parlamenti csoportjai az ország törvényhozása elé terjesztik.

Mivel a többi napirendi pont letárgyalására nem maradt idő, az Ügyvezető Elnökség félévi beszámolóját Takács Csaba ügyvezető elnök javaslatára szétosztották a képviselőknek.

Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a Nemzeti Jobboldali Párt törvényszéki bejegyzésével kapcsolatban, amelyet külön közzéteszünk.

A Román Televízió Magyar adásának szerkesztőségét ért sorozatos alaptalan vádaskodások ügyáben az RTV magyar adásának főszerkesztője levélben fordult az RMDSZ vezetőségéhez. A kérdésben az SZKT az Ügyvezető Elnökséget bízta meg a kellő intézkedések foganatosításával.

A tanácskozás végeztével, vasárnap kora délután sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetôsége, amelyen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Csiha Tamás, az SZKT Állandó  Bizottságának elnöke vett részt.

Markó Béla rövid bevezetőjében méltatta a pillanat jelentőségét és stratégiai fontosságúnak nevezte az SZKT által elfogadott dokumentumot. A törvénytervezet parlamenti elfogadásának esélyeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a kisebbségi törvény kidolgozása és elfogadása nem lehet öncélú aktus, hiszen azt az Európa Tanács feltételként állítja tagországai elé. Egy ilyen törvény megalkotásához kívánt és volt köteles hozzájárulni a romániai magyarság legitim érdekképviseleti szervezete, az RMDSZ.

Takács Csaba arról szólt, hogy a tervezetbe a romániai magyarság kifejezett kívánságára bele kellett foglalni a háromszintő autonómia – a személyi, a helyi közigazgatási és a regionális autonómia – elvét, amely nemzeti identitásunk megőrzésének alapvető biztosítéka.

Csiha Tamás egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete nem a magyarországi kisebbségi törvény másolata, hanem a romániai magyarság és többi nemzeti kisebbség sajátos helyzetét figyelembe vevő, jogaikat európai normáknak megfelelően rendező dokumentum.

 

***                                                                  NYILATKOZAT

 

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Bukaresti Municípiumi Törvényszék olyan szélsőséges politikai alakulatot jegyzett be, amelynek alapszabályzata és célkitőzései teljes mértékben ellentmondanak Románia Alkotmányának.

A Nemzeti Jobboldal Párt, amely felépítésében, céljaiban nyíltan vállalja a fasiszta-legionárius mozgalom örökségét, annak mintegy utódaként olyan időszakban lép a politikai porondra, amikor minden felelős politikai tényező kinyilvánítja Románia, az Európa Tanács legújabb tagja, nem tûrheti a jogállamiság elveivel összeférhetetlen, a demokratikus kibontakozást veszélyeztető megnyilvánulásokat. Aggodalmunkat fejezzük ki Románia főügyészének Ion Iliescu államelnökhöz intézett válaszlevele miatt, melynek vizsgálata eredményeként közli, hogy Romániában nincsenek szélsőséges megnyilvánulások.

A Nemzeti Jobboldali Párt bejegyzése egyértelmően visszalépést jelent abban a folyamatban, amelyre a román társadalom 1989 decemberében elkötelezte magát.

Az RMDSZ felhívással fordul Románia haladó szellemő politikusaihoz, az Európa Tanácshoz, hazai és külföldi emberjogi szervezetekhez, hogy mielőbb foglaljanak állást a szélsőséges nacionalista mozgalmak romániai térhódítása ellen.

 

Marosvásárhely, 1993. november 14.

 

                                                                                                A Szövetségi Küldöttek Tanácsa

 

***      1993. november 13-án, a Beszterce-Naszód megyei Vicén a Julianus Alapítvány, az EMKE, a Beszterce Alapítvány és a helyi Római Katolikus plébánia rendezésében került sor II. Rákóczi Ferenc mellszobrának avatására (Bodó Levente szentkeresztbányai mővész alkotása).

Az ünnepségsorozatot ökumenikus istentisztelet nyitotta meg a római katolikus templomban, amelynek keretében főtisztelendő Tőkés László püspök prédikált, a szentmisét Czirják Árpád főesperes, kanonok celebrálta. Az ünnepi misén közremőködött a kolozsvári Szent Mihály Plébánia Kórusa. A misét követően a templomban rendezett díszmősorban Rákóczi személyiségét és korát Benkő Samu akadémikus és Magyari András professzor idézte. Kurucverseket adott elő Bogdán István, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színmővésze. Felléptek a csíkszeredai Márton Áron Fôgimnázium és a besztercei RMDSZ kórusai. A szoborleleplezési ünnepségen avató beszédet mondott Beder Tibor, Takács György plébános, Sárkány Ferenc, a Beszterce Alapítvány elnöke, Szilágyi Zoltán képviselő, a helyi ortodox pap, valamint Kötő József mővelődés és egyházügyi alelnök. Ferencz István költő Rákóczit idéző versét olvasta fel, a csíkszredai csángó oktató központ tanulói csángó dalokat adtak elő.

Az ünnepséget koszorúzás követte. A kegyelet virágait többek között Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke és az Illyés Alapítvány képviselete helyezte el a szobor talpazatán.

Vice község lakosai Tóth József lelkész vezetésével rendkívüli megbecsülést érdemlő munkát fejtettek ki az ünnepség megszervezésére, több száz Besztercéről, Csíkszeredából, Kolozsvárról és a környező falvakból érkezett vendég fogadása érdekében.