*** 1993. november 10-én, szerdán, megtartotta szokásos kéthetenkénti sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. A szövetség bukaresti székházában ezúttal Markó Béla szövetségi elnök mellett Takács Csaba ügyvezető elnök, Antal István és Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselők foglaltak helyet az újságírókkal szemben.
Bevezetőjében Markó Béla elmondotta, hogy a sajtóértekezlet szerdai megtartását nem valami rendkívüli esemény indokolja, hanem a hétvégi hármnapos SZKT-ülés előkészületei Marosvásárhelyre szólítják a szövetség vezetőit. Egyben tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a közeli SZKT-ülésen megvitatják az RMDSZ Kisebbségi törvénytervezetét, amelyet véglegesítés után szövetségünk a kormányzat elé terjeszt. A szövetségi elnök röviden tájékoztatta a sajtót Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter nemhivatalos székelyföldi látogatásáról, amelynek alkalmával részt vett Turóczy Mózes kézdivásárhelyi szobrának avatásán. A magyar diplomata fogadásán és az avatóünnepségen jelen volt Marcel Dinu külügyi államtitkár is. A két diplomata ez alkalommal mondott beszédében hangsúlyozta a román-magyar kapcsolatok elmélyítésének jelentőségét az új európai folyamatok fényében. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a román külügyminisztérium értékelése szerint Románia ET-felvételekor Magyarország pozitív magatartást tanúsított.
Antal István az RMDSZ parlamenti csoportjának a törvényhozási munka hatékonyabbá tételét szolgáló javaslatairól, illetve kezdeményezéseiről szólt.
Asztalos Ferenc abból kiindulva, hogy a sajtó nem mediatizálta kellőképpen a magánegyetemek akkreditálását szabályozó törvénnyel kapcsolatos álláspontunkat, kifejtette, hogy miért szavazott parlamenti csoportunk e különben rendkívül fontos törvény elfogadása ellen. Egyebek között azért, mert szövetségünk véleménye szerint több neuralgikus pontban a törvény elfogadhatatlan: a kormány központosító törekvésére vall, hogy az akkreditáló bizottságot a kormány nevezi ki, nem a parlament, és főként nem a rektorok tanácsa, az egyetemi szenátusok, holott ezek a szervek behatóbban ismerik azok szakmai és morális értékét, akik a magánegyetemek akkreditálásáról hivatottak lennének dönteni. Másrészt a törvény diszkriminatív, hiszen eleve kizárja, hogy a magánegyetemek hallgatói tovább folytathassák tanulmányaikat az állami felsőoktatási intézményekben, illetve ezt csak az akkreditált magánfőiskolák hallgatói számára teszi lehetővé. És végül, de nem utolsó sorban, mert némelyik cikkelye bővös kört idéz elő: csak azok a magánegyetemek akkreditálhatók, amelyekben a tanárok minimum 50 százaléka főállású és ezek legalább 30 százaléka egyetemi tanár vagy előadótanár. Márpedig nehezen elképzelhető, hogy egyetemi tanárok olyan intézményben vállalnak főállást, amelyet az illetékes bizottság akkreditált. Asztalos Ferenc megemlítette, hogy statisztikai adatok szerint Románia Európában az utolsó előtti helyen volt a főiskolai diákok létszámának tekintetében.
A törvényhozási folyamattal kapcsolatban Takács Csaba arra a káros mentalitásra hívta fel a figyelmet, amely a törvények politizálásához vezet, holott a törvényeket nem egy vagy két évre hozzák, amíg egy-egy párt vagy kormány(koalíció) hatalmon van.
Egy kérdésre válaszolva Markó Béla cáfolta azt a több lapban is napvilágot látott valótlan hírt, miszerint az RMDSZ hivatalos tárgyalásokat folytatott a kormánypárttal a kormányzásban való esetleges részvételéről.
Ami az RMDSZ képviselőinek a Gyulafehérváron tervezett december elsejei ünnepségen való részvételét illeti, Markó Béla elmondotta hogy erre vonatkozóan még nem született döntés, részvételünk – a korábbi sajnálatos tapasztalatok fényében – attól függ, milyen lesz a közhangulat az évforduló küszöbén, illetve kapunk-e biztosítékot arra, hogy az ünnepséget nem használják fel ismét nacionalista és ellenzékellenes uszításra.
Az Adevãrul munkatársának kérdésére, hogy milyen hiányosságokat talál az RMDSZ a Német Demokrata Fórom által előterjesztett Kisebbségi törvénytervezetben, amiért azt nem tette magáévá, Markó Béla rámutatott, hogy nem egyszerő hiányosságok miatt, hanem lényeges hiányok miatt nem felel meg elvárásainknak a kérdéses tervezet, elsősorban azért, mert nem tartalmaz alapvető elemeket, amelyek nélkül identitásunk megôrzése nem biztosított.
*** Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége 1993. november 9-én Kolozsváron ülésezett.
Az ügyvezető elnök és az alelnökök beszámoltak az elmúlt heti tevékenységről, megbeszélték a felmerült elvi kérdéseket és a következő időszakra tervezett programot.
A beszámolókból a következő fontosabb eredmények és tennivalók összegezhetők:
– a Szövetség parlamenti képviselete megkezdte a tárgyalásokat ellenzéki pártok parlamenti képviselőivel, az Európa Tanács Románia felvételével kapcsolatos amendamentumainak életbe léptetése érdekében;
– szükséges az RMDSZ álláspontjának megfogalmazása a térségben zajló politikai folyamatokról, az európai általános trenddel, illetve azzal kapcsolatosan, hogy ezek a folyamatok kihatnak közösségünk helyzetére, politikai kezdeményezéseinkre;
– az Önkormányzat- és Reformügyi Főosztály gondozásában kidolgozták a „nemzeti kisebbségekről és önkormányzati kisebbségekről” szóló törvénytervezet végleges változatát, amelyet a Szövetségi Képviselők Tanácsának november 12-i ülése elé terjeztenek;
– az Ügyvezető Elnökség a parlamenti csoporttól 21 tárgyalásra került, illetve tárgyalás alatt álló törvény tervezetét vette át és szakvéleményezését megszervezi;
– az Ügyvezető Elnökség elemezte az 1993. november 4-én a Gazdasági illetve a Szervezési Főosztály és az RMGE Ügyvezető Elnöksége által Csíkszeredában szervezett, a kisajátított közületi vagyonok helyzetéről, visszaszerzési lehetőségeiről folytatott tanácskozás tanulságait, kijelölte az ebből származó feladatokat;
– az Ügyvezető Elnökség elemzést hallgatott meg Jeszenszky Géza, Magyarország külügyminisztere 1993. november 6–7-i székelyföldi látogatásával kapcsolatban. A látogatás mind szervezési, mind tartalmi szempontból eredményes volt;
– 1993. november 2-án meglátogatta az Ügyvezető Elnökséget Kolozsváron Jonathan Richardson, Ausztrália nagykövete, Margaret Newman nagykövetségi titkár társaságában és megbeszélést folytattak Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Somai József és Kötő József alelnökökkel a romániai magyar kisebbség helyzetéről, az ország demokratizálódási folyamatáról;
– 1993. november 6-án, az Oktatási és Ifjúságügyi Főosztályok szervezésében Kolozsváron tanácskoztak a romániai magyar nyelvő oktatást képviselő egyesületek, alapítványok, társaságok küldöttei; oktatási tanácsot hoztak létre, melynek feladata az oktatási szervezetek munkájának összehangolása;
– Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök Budapesten találkozott a Magyarországon tanuló erdélyi egyetemisták képviselőivel, s az ez alkalommal felszínre került kérdések megoldása érdekében az RMDSZ vezetősége lépéseket tesz; felmerült külön ifjúsági főosztály létrehozásának a kérdése az Ügyvezető Elnökség keretében.
Az Ügyvezető Elnökség elemezte és véglegesítette az Oktatási és Ifjúságügyi Főosztály által kidolgozott, a tanügyi kormányzatnak címzett Memóriumot, melyet eljuttat Románia elnökéhez és a kormányfőhöz is.
Az Ügyvezető Elnökség foglalkozott a Szövetség címő lap kiadásával kapcsolatos szervezési kérdésekkel; az első szám 1993 decemberében várható.
A továbbiakban az Ügyvezető Elnökség adminisztratív és pénzügyi kérdésekben hozott döntéseket.