1993. augusztus 3., kedd I. évfolyam, 89. szám

***      KÖZLEMÉNY az 1993 július 15–17-i neptuni tanácskozással kapcsolatban (az RMDSZ tisztségviselőinek figyelmébe):

 

Szükségesnek tartom azokat a félreértéseket eloszlatni, amelyeket az 1993. július 15-e és 17-e között Neptunon lezajlott tanácskozás sajtóvisszhangja okozott.

Mivel többen is fordultak hozzám ilyen kéréssel, előljáróban megismétlem azt, amire már régebb is felhívtam a figyelmet, hogy a brassói kongresszus határozatai értelmében egész szövetségünket politikailag valamilyen formában elkötelezni, az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet.

Neptunon az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezésében létrejött találkozón az RMDSZ politikusoknak ilyen megbízásuk nem volt, és amint erről ők maguk a sajtóban is nyilatkoztak, magánszemélyként voltak jelen, akárcsak a kormány, az elnöki hivatal tisztségviselői, illetve a német kisebbség képviselője is. Rendes körülmények között, anélkül, hogy a szándék fontosságát alábecsülnénk, a tanácskozásnak semmiképp sem kellene nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint a Romániában az utóbbi években nemzetközi közremőkődéssel lezajlott konferenciáknak, értekezleteknek, szimpóziumoknak. Ezeknek a rendezvényeknek a gyakorisága is bizonyítja, hogy a kisebbségi kérdést nemcsak mi, hanem mások is sürgősnek, halaszthatatlannak vélik, emberjogi és biztonsági megfontolásokból is.

Ugyanakkor a neptuni találkozót a közvélemény előtt az különbözteti meg más rendezvényektől, hogy itt a résztvevők nyilatkozatai szerint a kormány és az elnöki hivatal képviselői nem hivatalosan ugyan, de ígéretet tettek bizonyos problémák megoldására, és ezek az ígéretek máris a jelenlegi román hatalom melletti pozitív propagandát szolgálják külföldön, például a New York Times-ban megjelent, kiszámíthatóan nagy hatású újságcikkben, amely egyébként számos, véletlennek aligha nevezhető tényhamisítást is tartalmaz.

Hangsúlyoznom kell, hogy mi valóban elvárjuk a kormánytól és az elnöki hivataltól a magyarság helyzetének rendezésére vonatkozó tárgyalási szándékot, és ha létezik egy ilyen irányú reális politikai akarat, azt üdvözölni fogjuk, de egyelőre csak ígéreteket kaptunk, és bár ezek eddig már megvalósíthatók lettek volna, beváltásukat egyre halogatják. A neptuni ígéretek elhangzottak már régebben is, egy részük szerepel az Európa Tanács jelentéseiben is. Az RMDSZ kidolgozta a sürgősen megoldandó kérdések listáját, amelyet benyújtottunk az Európa Tanács raportőreinek és az itthoni illetékes kormányzati szerveknek is több alkalommal. A brassói kongresszuson elfogadott autonómia-program alapján kialakított elképzeléseinkből sem eddig nem engedtünk, sem ezután nem engedhetünk. Az olyan félmegoldások például, mint az, hogy a történelmet és a földrajzot csak az elemi osztályokban lehessen magyarul tanítani, számunkra nem eredményt jelentenek, hanem a további diszkrimináció bizonyítékai.

A tanárképző szakokra felvételiző magyar diákok számára biztosított külön keretnek valóban pozitív hatása lehet, de közben az RMDSZ nem feledkezhet meg arról, hogy az elmúlt három és fél esztendőben Románia-szerte számos új állami egyetem létesült. Ám mi egyetlen egy egyetemünket a Bolyai egyetemet nem kaptuk vissza. Mint ahogy a Nemzeti Kisebbségi Tanácsról is annyit mondhatunk egyelőre, hogy mindaddig, amíg konkrét eredményt nem látunk, mi csak kirakat-intézménynek tudjuk tekinteni, és ilyenként való hitelesítéséhez nem fogunk hozzájárulni. Eddigi tapasztalataink is arra ösztönöznek, hogy ne igéretekből, hanem a már érvényesített megoldásokból vonjuk le a következtetéseket.

Romániának az Európa Tanácsba való fölvétele előtt újból meg kell állapítania, hogy az általunk igényelt változások nem következtek be, a kisebbségi kérdés megoldását halogatják, miközben a központi és helyi intézményekben folyik a politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyeslakosságú helységekben egyértelmően etnikai jellege van. Ilyen körülmények között az utóbbi időben meg-megújított, de be nem váltott ígéretek nyílvánvalóan a jelenlegi román kormányzat propagandisztikus céljait mutatják: bebizonyítani, hogy Romániában minden a lehető legjobb úton halad a demokratikus kibontakozás felé, a nyugati közvéleményt megnyugtatni és a figyelmet elterelni arról, hogy a fontos kérdésekben nincsen előrelépés, sőt, olyan általunk elfogadhatatlan intézkedések történtek, mint például a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése.

Véleményünk szerint a kisebbségi kérdés megoldásához megvannak a megfelelő politikai eszközök, többek közt az akár a parlamentben, akár más szinteken lefolytatható hivatalos párbeszéd, és ha erre majd valós szándékot tapasztalunk, az RMDSZ kész a dialógusban a romániai magyarság legitim képviseleteként résztvenni.

 

Bukarest, 1993. augusztus 3.

 Markó Béla

 szövetségi elnök

 

***      A DUNACAT Alapítvány 1993. augusztus 7-én Budapesten rendezi meg a határon túli magyar lapok első szemléjét azzal a céllal, hogy találkozhassanak a felvidéki, az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai és a muravidéki lapok, folyóiratok főszerkesztői, szerkesztői. Eddig 78 lap jelentette be részvételi szándékát.

 

***      Csütörtöktől csütörtökig, augusztus 5-e és 12-e között zajlik le a Székelyudvarhely melletti Homoródfürdőn a IV. Erdélyi Diáktalálkozó. Idei újdonság, hogy a szervezést egy Nemzetközi Koordináló Bizottság bonyolítja le. A kezdeményező Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a hazai magyar diákszervezetek mellett magyarországi, szlovákiai és németországi diákszervezetek, továbbá alapítványok támogatását élvezve igyekszik a korábbinál nemzetközibb jelleget biztosítani a táborozásnak. Mintegy ezer belföldi fiatal mellett, 350 diákot várnak 17 országból Homoródra.

Fontos szempont volt a program összeállításakor, hogy az egyéni és csoportkapcsolatok révén, a kirándulásoknak és előadásoknak köszönhetően a külföldi diákok minél teljesebb és hitelesebb képet nyerjenek a több nemzet által lakott Erdély múltjáról és jelenéről, az interetnikus kapcsolatokról, valamint a kommunizmus és a nacionalizmus által tönkretett multikulturális társadalom újjáépítésének esélyeiről.

A táborozás folyamán naponta jelenik meg – angol nyelvő anyagokkal gazdagítottan – a CAMPUS címő diáklap, szól a részvevőkhöz a kétnyelvő tábori rádió. Sportrendezvények, szórakoztató szabadidőprogramok, kis és nagy bulik, vendégszereplések biztosítják a kellemes időtöltést, neves előadók beszélnek illetve vezetnek vitákat közérdekő problémákról.