1993

1993. augusztus 18., szerda I. évfolyam, 100. szám

***      1993. augusztus 18-án Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalába látogatott. A főbiztos kérésére létrejött megbeszélésen szövetségünk részéről jelen volt: Takács Csaba ügyvezető elnök, dr. Kötő József mővelődés- és egyházügyi alelnök, Frunda György szenátor, a Román Parlament strasbourgi delegációjának tagja, Borbély László, az RMDSZ parlamenti frakciójának alelnöke és képviselője a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban, valamint Niculescu Antal, az Elnöki Hivatal politikai tanácsosa.

Max van der Stoel elsősorban az iránt érdeklődött, hogy történt-e előrehaladás a kormány kisebbség-politikájában az előző romániai látogatása – 1993. június eleje – óta eltelt időben. Közelebbről az oktatás- és jogrendszer terén tett ígéretek valóra váltása foglalkoztatta, különös tekintettel az anyanyelv használatára a helyhatóságoknál. Véleménye szerint, a romániai kisebbségek jogvédelme szempontjából rendkívül fontos lépést jelentene a megfelelő kisebbségi, illetve a tanügyi törvények elfogadása.

Max van der Stoel elmondta, lehetővé tették számára, hogy személyesen is részt vehessen a Nemzeti Kisebbségi Tanács soros, délutáni ülésén, tapasztalatszerzés céljából és, hogy részéről az elkövetkezőkben romániai kapcsolatait tovább kívánja építeni.

Szövetségünk képviselői hangoztatták, hogy fontosnak tartják Románia felvételét az Európa Tanácsba, ezt megelőzően viszont az RMDSZ elengedhetetlennek tekinti a már előterjesztett felvételi követelmények maradéktalan teljesítését a román törvényhozás, illetve kormány által. Max van der Stoel főbiztos kérdéseire válaszolva a megbeszélés részéről konkrét példákkal illusztráltan ismertették a tényleges helyzetet. Külön hangsúlyt helyeztek az egyházi javak természetbeni visszaszolgáltatásának kiemelt fontosságára. Közösségünk egyértelmően diszkriminatívnak ítéli – hangoztatták – az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi magyar politikai foglyok igazságtalan börtönben tartását és a demokratikus jogrendszer próbakövének tekinti amnesztiában való részesítésüket.