A sajtó és a politikum kapcsolatáról szervezett kerekasztal beszélgetést Marosvásárhelyen, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete és a Kós Károly Akadémia Alapítvány, amely egyszerre járta körül a két szegmens közötti kapcsolatokat és az online tér hatását a hagyományos sajtóra.
Napjainkban azt tapasztalhatjuk, hogy egyre fajsúlyosabban jelen van a közösségi média, egyre inkább innen tájékozódnak az emberek. Azonban fontos szempont, hogy a mainstream médiának is megvan a szerepe, illetve a jelenléte az online térben.
A különféle sajtóorgánumok is eltudják érni például a Facebookon az embereket a saját tartalmaikkal, nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy az online tér csak a rikkancs szerepét tölti be, nem ő állítja elő a tartalmat, fogalmazott Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke.
A sajtó a negyedik hatalom, ezért is akarnak egyes politikusok nyomát gyakorolni rá, hiszen félnek a kritikától, valamint attól, hogy szavazatokat veszítenek el ennek eredményeképpen. Teszik ezt annak ellenére is, hogy azt állítják közülük egyesek, hogy a hagyományos sajtó halott, viszont a másik oldalon nagyon is élnek ennek az eszközeivel.
Az is tagadhatatlan, hogy átalakuláson kell átmenjen a sajtó, már most is lényegében mindegy, hogy digitálisan vagy papíralapon olvasunk, a fontos szempont a hiteles tájékozódás és az anyag szakszerű átfésülésé, vélekedett Markó Béla, az RMDSZ korábbi szövetségi elnöke, a Szövetségi Állandó Tanács tagja.
Akkor fedezzük fel valaminek az értékét, amikor már elveszítettük azt. Valamilyen formában ilyen a sajtó is azokban a megyékben, ahol már nincs, az emberek érzékelik a nyomatott lapok hiányát. Tehát sajtóra, magyar sajtóra szükség van és tévednek, akik azt állítják, hogy halott vagy helyettesíthető például influencerekkel, azonban jelenek meg új módozatok, amelyeket a hagyományos sajtó is meg kellene fontoljon, hogy beépít-e, fogalmazott Frunda Csenge, Marosvásárhely városi tanácsosa, RMDSZ frakcióvezető.
Bár vannak olyan területek, ahol a mesterséges intelligencia immáron hatékonyabb, mint az emberi munkaerő a kreativitásban még nem érte utol a szakembereket, ez igaz a médiára is. A ChatGPT számos területen képes szöveget generálni, azonban nem tud kritikát írni és nem tud helyszínről tudósítani.
Továbbá szem előtt kell tartani azt is, hogy az a mesterséges intelligencia olyan, mint egy gyermek, azaz olyan lesz amilyennek tanítjuk. Gyakorlati példával élve az AI hosszan tud értekezni a kerékről, viszont nem tudja feltalálni azt, valamint a szövegleírási képességei is még eléggé gyermekcipőben járnak, nyomatékosította dr. Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének korábbi elnöke, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Van egy olyan réteg, aki igényeli a hagyományos sajtót, olyan véleményeket olvashat benne, amelyek segítenek a döntés meghozásában. Pont ezért nem szabad hagyni, hogy a politikum beleszóljon a sajtó működésébe, igenis fel kell tenni a kényelmetlen kérdéseket, bizonyos értelemben sarokba kell szorítani a politikusokat és arra kell játszani, hogy ne egy nagyon fényes képet fessen az elöljárókról, amit magukról szeretnének látni vagy képeznek magukról a közösségi médiában, emelte ki Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője.
A hagyományos sajtó mára már egy rossz kifejezés, hiszen a rádió sem ugyanabból a dobozból szól a hűtőszekrény tetejéről, hanem nagyon sokan online formában hallgatják. Az átalakulás ellenére továbbra is megvan a politikum és a sajtó közötti kapcsolat, előbbi számos kérdésben képes megnehezíteni az utóbbi működését, viszont a tartalomba nem szól bele a politikum, legalábbis a Marosvásárhelyi Rádiónál, hangsúlyozta Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztője.
