1997. április 24., csütörtök V. évfolyam, 1015. szám

***      Az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésének április 23-i ülésén, Strasbourgban, a Romániával kapcsolatos jelentés vitájában felszólalt Frunda György szenátor, a román parlamenti küldöttség állandó RMDSZ-képviselője.

Beszédében Frunda György őszintén gratulált a jelentéstevőknek munkájukért, elmélyült és tárgyilagos jelentésükért, és köszönetet mondott nekik a Romániával szemben tanúsított politikai bizalomért. Az 1993. évihez képest lényegesen megváltozott romániai helyzetről szólva elmondotta, hogy az 1996. novemberi választások nyomán a sovén, antiszemita és intoleráns beállítottságú neokommunista kormányt egy demokratikus koalíciós kabinet váltotta fel, és hangsúlyozta, hogy a mai parlamenti többségben és kormányzatban megvan a politikai akarat és erő a demokrácia és a jogállam elveinek tiszteletben tartására, az Emberi Jogok Európai Egyezményének megfelelő törvények elfogadására és alkalmazására. Ugyanakkor elmarasztalóan szólt a volt kormány kétszínő magatartásáról, amely sokat ártott Romániának és veszélybe sodorta az ország első körben történő NATO-betagolódását.

Meggyőződésünk – mondotta Frunda György –, hogy Románia csak az ET-ban tanúsított nyíltsággal és őszinteséggel hozhatja be az utóbbi négy évben felhalmozódott hátrányát, csak ez vezethet el oda, hogy megszőnjön az ország monitorizálása és Románia visszanyerje esélyeit az első körben való euroatlanti integrációra. Sok mindent meg kell valósítanunk igen rövid idő alatt – tette hozzá, és itt azokról a törvényekről szólt, amelyeket egy éven belül el kell fogadnia a román törvényhozásnak. Ezek sorában említette a kommunista rendszer által elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását, a fegyházak és árvaházak helyzetének javítását, a rasszizmus, idegengyőlölet és intolerancia elleni hatékony küzdelmet. Ennek kapcsán szólt a romániai nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség helyzetéről. Az RMDSZ a koalíciós kormányban való részvételével bizonyítja, hogy nemcsak a romániai nemzeti közösségek jogainak kivívásában és tiszteletben tartásában érdekelt, hanem abban is, hogy kivezessük az országot a gazdasági és társadalmi válságból.

“Részvételünk a koalíciós kormányban önmagában nem oldja meg a romániai nemzeti közösségek problémáit, de eszköz e gondok megoldására. Módosítanunk kell a romániai nemzeti közösségeket hátrányosan megkülönböztető Tanügyi törvényt és Helyhatósági törvényt, el kell fogadnunk a Nemzeti kisebbségekről, illetve a Vallási közösségekről szóló törvényeket” – hangoztatta Frunda György, majd említést tett arról, hogy folyamatban van a piacgazdaság meghonosítását és a leghátrányosabb helyzetőek szociális védelmét szolgáló törvények kidolgozása és elfogadása. “Tesszük mindezt nem csupán azért, mert e törvények elfogadását nemzetközi szervek ajánlják, hanem mert ez a román állampolgárok érdekében áll. Nem érhetünk el sikereket a nemzetközi szervezetek, elsősorban az Európa Tanács segítsége nélkül. Románia monitorizálásának megszüntetése és az itt tett ajánlások olyan segítséget és politikai bizalmat jelentenek számunkra, amelyet mi, a jelenlegi parlamenti többség és kormánykoalíció, viszonozni fogunk” – jelentette ki végezetül Frunda György, majd kérte a Parlamenti Közgyőlés résztvevőit, hogy szavazzák meg a határozattervezetet és az ajánlástervezetet a szakbizottságok által előterjesztett formában.