1995. május 30., kedd III. évfolyam, 541. szám

*** KÖZLEMÉNY

1995. május 26–28-a között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozsváron megtartotta IV. Kongresszusát. A kongresszus meghallgatta és elfogadta a szövetségi elnök, a Szövetségi Képviselők Tanácsa, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, majd az Ellenőrző, a Szabályzat-felügyelő és az Etikai Bizottság beszámolóját. Megvitatták és elfogadták az RMDSZ új Programját, Alapszabályzatát és ezen belül a belső választások egyes alapelveit. Az ügyvezető elnök beszámolt az Ügyvezető Elnökség tevékenységéről.
A kongresszus újraválasztotta Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, valamint megválasztotta a kongresszus után megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsának 21 tagját.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség
IV. Kongresszusának határozatai

1. A Szövetségi Képviselők Tanácsa két éven belül összehívja az RMDSZ Rendkívüli Kongresszusát.
2. A kongresszus megerősíti az RMDSZ parlamenti csoportjának tiltakozó nyilatkozatát a Tanügyi törvénytervezetnek a szenátusi szakbizottságban elfogadott változata ellen.
3.* A romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseleti szervezete, az RMDSZ több mint 8 hónapja nyújtotta be a Szenátushoz Tanügyi törvénytervezetét, közel félmillió aláírással alátámasztva. A törvénytervezetet az Alkotmánybíróság és a kormány bürokráciájának késleltető mechanizmusai miatt a román parlamentbe a mai napig sem terjesztették be. A kongresszus az eljárást a kétmilliós magyar nemzeti közösséggel szembeni diszkriminációnak, jogos elvárásai figyelmen kívül hagyásának tartja, és tiltakozását fejezi ki ellene.
4.* A kongresszus javasolja, hogy a programban megfogalmazott autonómiakoncepció támogatására az RMDSZ egy éven belül népszavazást indítványozzon. A népszavazási indítványra vonatkozó javaslatot megvitatás végett a Szövetségi Képviselők Tanácsához utalják.
5. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény legutóbbi megítélése óta eltelt két évben a román kormány távolról sem tett eleget az Egyesült Államok által támasztott feltételeknek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kongresszusa kéri az Amerikai Egyesült Államok kormányát, a diplomácia eszközeivel hasson oda, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a fokozott ütemű demokratizálódás követelményeit, valamint az emberi és kisebbségi jogokat.

1995. május 29.
A szövetségi elnök Sajtóirodája

* Lásd az 543-as, 1995. június 1-jei tájékoztatót.

*** NYILATKOZAT

Nemzeti közösségünk megmaradásának, önazonosságunk megőrzésének alapfeltétele az anyanyelvű képzés biztosítása az oktatás minden szintjén és minden formájában.
E következetesen vallott álláspontunkból kiindulva a Tanügyi törvénytervezet képviselőházi vitájában ennek az elvnek próbáltunk érvényt szerezni.
A törvénytervezetet az RMDSZ képviselőházi frakciója nem szavazhatta meg, mert felemásnak és elfogadhatatlannak találta.
A megszavazott törvénytervezet egészében véve a kinyilvánított merev alapelvek, a fél- és látszatmegoldás totalitárius reflexekkel tarkított változata. Ugyanakkor a kisebbsági oktatást szabályozó XII. fejezete, jogsértő rendelkezései miatt, az akkori helyzethez képest is visszalépést jelentett.
Megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a Tanügyi törvénytervezet szenátusi változata a képviselőházihoz viszonyítva is óriási visszalépést jelent. A szenátusi szakbizottság a XII. fejezetet oly módon változtatta meg, hogy ez a két világháború közötti hírhedt Anghelescu-törvény szellemiségét és szándékát tükrözi.
Meg akarnak fosztani az önálló magyar tanintézetektől, nem akarják megengedni a sok évszázados felekezeti iskolahálózat újraszervezését, arra akarnak kényszeríteni, hogy egy sor tantárgyat ne anyanyelvünkön tanuljunk/tanítsunk, megtiltják annak lehetőségét, hogy fiataljaink önálló tantárgy keretében tanulhassák saját történelmünket, kulturális hagyományainkat. Ki akarnak szorítani anyanyelvű tanintézeteink vezetőségéből, tovább korlátozzák az anyanyelvű felvételi vizsga és anyanyelvű felsőoktatás lehetőségeit, úgy vélik, az a méltányos, ha fiataljaink – szakmai rátermettségük bizonyítékaként, saját érdekükben, az esélyegyenlőség biztosítása céljából – az államvizsga szerves részeként román nyelvvizsgát is kötelesek letenni. Így válik a szakmai kompetencia a román nyelvismeret függvényévé, tág teret biztosítva a visszaélések sorának, ami hosszú távon a magyar értelmiségiek megtizedeléséhez vezetne.
Ez a magatartás egyértelműen tükrözi a jelenlegi parlamenti többség asszimilációs szándékát, a kisebbségi kérdés méltó rendezéséhez szükséges politikai akarat hiányát, valamint azt a cinizmust, amivel a saját Tanügyi törvénytervezetünket megtámogató közel félmillió magyar nemzetiségű román állampolgár jogos követeléséhez viszonyul.
Meggyőződésünk, hogy nemzeti közösségünk egy pillanatig sem hajlandó lemondani az anyanyelv használatának természetes jogáról, hogy semmilyen törvénnyel sem kényszeríthetik anyanyelvi iskolái feladására.

Kolozsvár, 1995. május 27.

Az RMDSZ IV. Kongresszusa

*** Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének,
az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének

Őszintén köszönöm az Ügyvezető Elnökség munkatársainak és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete vezetőségének, a szervezet sok lelkes kolozsvári tagjának azt a fáradságos munkát, amellyel IV. Kongresszusunkat előkészítették és zavartalan lebonyolítását biztosították. Összefogásuk, áldozatvállalásuk, vendégszeretetük nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kongresszus eredményes munkát végezhessen.
Úgy vélem, programunkba foglalt céljaink megvalósításához továbbra is nagy szükségünk van erre az elkötelezettségre, egységes akaratra.
Kérem az Ügyvezető Elnökséget és a Kolozs megyei szervezet vezetőségét, hogy közvetítsék köszönetünket – mert úgy vélem, nemcsak a magam, hanem a kongresszusi küldöttek nevében is mondhatom ezt – minden munkatársuknak, szervezőknek, szállásadóknak, Kolozsvár magyarságának.

Bukarest, 1995. május 30.

Tisztelettel:
Markó Béla
szövetségi elnök

*** NYILATKOZAT

Tekintettel arra, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás a követelményeket illetően nem lehet alacsonyabb színvonalú mint a román nyelvű oktatás, az RMDSZ szenátusi frakciója megállapítja, hogy a Tanügyi törvénytervezet 22. cikkelye 1. bekezdéséhez elfogadott változat sérti az anyanyelvő oktatás statútumát, minthogy a román nyelvű oktatáshoz viszonyítva alacsonyabb szintre utalja azzal, hogy az anyanyelvi nyelv és irodalom tantárgyat fakultatívnak tekinti.
A tanulók, a szülők vagy törvényes gyámok által kifejezett opció az anyanyelven való tanulásra feltételezi az anyanyelv alapos elsajátítását, hiszen az a nemzeti identitás egyik alapvető eleme. Ezt a jogot az Alkotmány is szavatolja.

Az említett előírás alkalmazása alacsonyabb szintre helyezné a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást és ugyanakkor értelemszerően annak módszeres elsorvasztásához vezetne. E nem kívánatos következmény elkerülése végett tisztelettel kérjük a 22. cikkely újratárgyalását olyan értelemben, hogy kötelezővé tegye az anyanyelvi nyelv és irodalom vizsgát (mint ahogyan azt egyébként a Képviselőházban elfogadták).
Megállapítjuk, hogy a szóbanforgó törvénytervezettel kapcsolatos ülések vezetési módja negatívan befolyásolta a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó politikai dötéseket, s ezért alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a továbbiakban az ülések munkálatain Oliviu Gherman egyetemi tanár elnököljön.

Bukarest, 1995. május 30.

Az RMDSZ szenátusi csoportja