1993. augusztus 25., szerda I. évfolyam, 105. szám

***      Markó Béla szövetségi elnök meghívásának eleget téve, 1993. augusztus 25-én az RMDSZ bukaresti székházának vendége volt John R. Davis, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete és John Cook politikai tanácsadó. A találkozón részt vett Magyari Nándor László, az RMDSZ önkormányzat- és reformügyi alelnöke is.

A megbeszélések célja – a kölcsönös tájékoztatáson túl – a Nemzeti Kisebbségi Tanács ajánlataival kapcsolatban kialakult helyzet, valamint az RMDSZ Programjában szereplő autonómiaelképzeléseknek az amerikai féllel való behatóbb megismertetése volt.

A mintegy félórás ismertetőjében a szövetségi elnök kifejtette az RMDSZ szempontjából fontos problémák politikai hátterét, rávilágított arra, hogy többé nem dôlhetünk be a folyamatos ígéreteknek, konkrét kormánylépéseket várunk, és csakis ezeknek függvényében dönthetjük el, hogy valóban van-e politikai szándék kisebbségi sorskérdéseink megoldására, vagy pedig – mint ahogyan az sejthető – a Nemzeti Kisebbségi Tanács pusztán “kirakatintézmény”.

A nagykövet úr röviden beszámolt a Viorel Hrebenciuc államtitkárral folytatott megbeszéléséről, és sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a neptuni dialógust követően az államtitkárt a román szélsőségesek “ukrán származású zsidónak” titulálták, és hogy az RMDSZ részéről is tapasztalt a megbeszélések magyar résztvevőit “árulóknak” bélyegző nyilatkozatokat. Ezzel kapcsolatban Markó Béla kihangsúlyozta: a neptuni megbeszélések magyar résztvevőit elítélő nyilatkozatok – egyelőre – nem a szövetség “hivatalos” álláspontját tükrözik, ilyenre csak a higgadt és beható elemzés után, SZKT-döntést követően lehet számítani, és hogy az ottani ígéretek, véleményünk szerint, nem köteleznek sem bennünket, sem a hatalom képviselőit semmire. Eredményeket a Nemzeti Kisebbségi Tanács ajánlásának végrehajtásától várhatunk.

A nagykövet úr kérésére az RMDSZ elnöke ismételten kifejtette: szövetségünk nem a destabilizálás, hanem éppen a stabilitás tényezője, akkor, amikor a mintegy kétmilliós magyarság követeléseit az európai normák és elvárások figyelembevételével megfogalmazza és képviseli, s azok destabilizálnak akik megakadályozzák a kisebbségi kérdés megoldását. Az autonómia elképzeléseink pedig igenis megvalósíthatóak, ha erre politikai szándék mutatkozna a jelenlegi politikai hatalom részéről.

Végezetül mindkét fél kifejezte abbéli reményét, hogy a jövőben gyakrabban és hatékonyabban fognak együttmőködni a lehetséges területeken és a kölcsönös tájékoztatás hatékonyabbá tétele mellett döntöttek.

 

***      A Demokratikus Konvenció Végrehajtó Bizottságának augusztus 24-i ülésén, melyen – mint már jeleztük – az RMDSZ is képviseltette magát, három napirendi pont szerepelt: az RDK Bizottságai jelentéseinek megvitatása, az aktuális politikai kérdésekben való egyeztetés, valamint az új parlamenti szesszióban való együttmőködéssel kapcsolatos kérdések. A legérdekesebb és vitatottabb problémák – amint az várható volt – a politikai helyzetértékeléssel és a Parlament rendkívüli ülésszakával voltak kapcsolatosak. Bár az 1993-as Liberális Párt javasolta, hogy újabb bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, esetleg már a rendkívüli parlamenti ülésen, ez a javaslat végül – főként a Corneliu Coposu parasztpárti vezető ellenkezése következtében – nem került megszavazásra. A rendkívüli ülésszakot illetően az RDK pártjai kifejtették, hogy nem fognak engedni semmiféle, esetlegesen felmerülő, diverziós célzatú napirendváltoztatásnak: csakis a korrupciós ügyek megtárgyalása lehet a rendkívüli szesszió témája.

Szóba került a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak a kétnyelvő feliratokra vonatkozó javaslata, mellyel kapcsolatban Markó Béla szövetségi elnök ismételten kifejtette: az RMDSZ csak akkor tudja eredménynek tekinteni a Kisebbségi Tanács ajánlását, ha azt konkrét lépések követik a kormány részéről, és a kérdés körül kialakult hisztérikus magyarellenes kampány visszaverésére kérte a DK minden tagját.

A DK elnöke – Emil Constantinescu professzor – arra kérte a konvenciós pártokat, hogy a soron következő törvényhozói ciklusban tanúsítsanak sokkal nagyobb együttmőködési hajlandóságot a Parlament mindkét házában.