*** Az EMKE Temes megyei égisze alatt, a temesvári Franyó Zoltán Irodalmi Kör és az Ormos Zsigmond Közművelődési Társaság együttes rendezésében nagy sikerű Endre Károly centenáriumi ünnepség volt Temesváron. Az író életútjának tartalmas ismertetése után szemelvények hangzottak el a költő míves alkotásaiból.
*** Az RMDSZ Maros megyei szervezete május 8-án, szombaton, délelőtt 11 órai kezdettel Politikai Fórumot rendez a marosvásárhelyi Sportcsarnokban. A szervezők immár harmadszor hívják meg nyilvános vitára, véleménycserére, kölcsönös eligazításra az érdeklődőket, az egész tagságot, a szövetség támogatóit, a megye és a város lakosságát, akik az RMDSZ-re szavaztak, mindazokat, akik tájékozódni akarnak az RMDSZ politikájának alakulása feől.
A Fórumon a következő kérdésekkel nyílik alkalom a vitára, eligazításra:
– Mi az igaz az RMDSZ szétdarabolásáról költött mendemondákból?
– Mit teljesített az RMDSZ a választási programjából, és mit nem?
– Milyen országos és helyi tervei vannak az RMDSZ-nek?
– Hogyan értékeli egyéves tevékenységét Marosvásárhely polgármestere és a Városi Tanács?
– Az egy év késéssel megalakult Megyei Tanács munkájának értékelése.
Az RMDSZ Politikai Fórumának meghívottja: Markó Béla szenátor, szövetségi elnök, Borbély László képviselő, megyei elnök, Frunda György szenátor, Elek Barna, Kerekes Károly és Németh János képviselők, valamint Nagy Győző polgármester.
A belépés díjtalan, de a rendezvényen adományokat gyűjtenek a városban elhelyezendő Bernády György szoborra.
*** Markó Béla szövetségi elnök a következő Helyesbítés közlésére kérte fel a Romániai Magyar Szó szerkesztőségét:
A Romániai Magyar Szó április 30-i, pénteki számában az Európa Tanács bukaresti látogatásáról megjelent egy MTI-tudósítás, amely az RMDSZ vezet_inek állásfoglalását is ismerteti. Nyomatékosan ki kell jelentenem, hogy ez az ismertetés nem felel meg a valóságnak, és megengedhetetlen módon félretájékoztatja a közvéleményt. 1993. április 27-i, keddi Tájékoztatójában az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala a következő hírt adta le a sajtónak a szóbanforgó találkozásról: „/…/ Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy bár a román kormány ígéretet tett a magyar kisebbség problémáinak sürgős megoldására, semmilyen konkrét lépés nem történt ebben az irányban. Éppen ellenkezőleg: a hargitai és kovásznai prefektusok kinevezése újabb diszkriminatív intézkedés. Az RMDSZ véleménye szerint a szövetség képviselői által felvázolt kérdéseket (oktatás, anyanyelvhasználat, a marosvásárhelyi és Hargita megyei elítéltek, prefektusok ügye, nacionalista úszítás stb.) még Románia Európa Tanácsban való felvétele előtt meg kell oldani. /…/”
Tehát egyértelmően kifejtettük a jogi bizottság tagjainak:
1. Akkor támogathatjuk Románia felvételét, ha a jelzett problémák még azelőtt megoldódnak.
2. A prefektusok kinevezése alkotmányellenes, mivel nem tartották tiszteletben az Alkotmány 101. cikkelyének második bekezdését.
3. Ragaszkodunk ahhoz, hogy magyar többségű megyékben magyar prefektusokat nevezzenek ki, mivel a prefektus az egyik reális vezetője az illető közösségnek, amelynek joga van ahhoz, hogy saját kebeléből származó személyek vezessék.
Ezzel a világos, félre nem érthető állásponttal szemben teljesen hamisak az MTI-tudósítás állításai, mint pl.: „Az RMDSZ hangoztatja: nem törvénytelen ugyan a kinevezés, de…”, vagy: „Az igazi kifogás nem az, hogy román nemzetiségű prefektusokat neveztek ki…” stb.
*** 1993. április 30-án Sepsiszentgyörgyön összeült a Háromszéki RMDSZ Önkormányzati Konferenciája és a következő Határozatot fogadta el:
A háromszéki RMDSZ 1993. ápr. 30-án összeült Önkormányzati Konferenciája megerősíti az április 6-án elfogadott nyilatkozatát, mely szerint a kormány 101/1993. március 24-i rendelete, melynek értelmében román nemzetiségű prefektust nevezett ki Hargita és Kovászna megyékbe, diszkriminatív, kisebbséget sértő, általunk elfogadhatatlan intézkedés.
A prefektus a 69/1991-es helyi közigazgatási törvény értelmében a közrend területi felügyelőjeként olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását.
A prefektus személyének kiválasztásával a kormány a Gyulafehérvári Határozat elveit elutasítva, azok szellemével ellentétesen cselekedett. A prefektusok kijelölésekor a román Alkotmány 101. szakasza 2. bekezdése értelmében a kormánynak együtt kell működnie az érdekelt két megye lakosságát legitim módon képviselő társadalmi szervezetekel, amit ez esetben jogsértő módon elmulasztott.
Döntésével a kormány figyelmen kívül hagyta a két megyében élő hagyományos szokásjogot, azt az elvet, amelyet az Európai Önkormányzati Charta joggyakorlatként fogad el.
Ugyanakkor a prefektus személyének kiválasztása és kinevezése elengedhetetlenül feltételezi a helyi közösség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak, joggyakorlásának és lelki életének alapos ismeretét és elfogadását.
A fentiek értelmében egyértelmű a következtetés: a prefektusok kinevezésekor a kormány nem egyszerű közigazgatási, hanem a kisebbségi közösségek érdekei ellen ható, hangsúlyozottan politikai döntést hozott.
A kormány mind a mai napig nem változtatta meg a 104/1993-as számú prefektusi kinevezést tartalmazó határozatát.
Tekintetbe véve a feszült politikai helyzetet, valamint azt a tényt, hogy a parlament a vártnál később fogadta el a központi állami költségvetést és hogy a szubvenciók május 1-től kezdődő megvonása országos társadalmi konfliktusveszélyt hozott létre, az RMDSZ Háromszéki Önkormányzati Konferenciája elhatározza:
1. Az április 6-i határozat érvénybe léptetését a helyi költségvetés elfogadásáig felfüggeszti.
2. Amennyiben a költségvetés elfogadásának pillanatáig sem vonja vissza a kormány eredeti határozatát, a helyi tanácsok a kialakult helyzetről a lakosság véleményét a 69-es törvény 10., illetve a 43. cikkelyének c. pontja alapján helyi referendumon kéri. A referendum eredményének függvényében döntenek a következő lépésekről.
3. Mindaddig pedig a polgári engedetlenség különbőző formáit fogjuk alkalmazni.
4. Felhatalmazzuk az Ügyvezető Elnökséget, a parlamenti és a hatósági képviseletünket, a szervezet megyei vezetőségét, hogy tárgyalást folytasson a kormánnyal.
*** Tőkés László, a királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke május 1-e és 5-e között Franciaországban tartózkodik, miután előzőleg Hollandiába látogatott. Mindkét országban egyházi és politikai jellegű megbeszélésekre került sor, és a Romániának nyújtandó segélyadományokról is tárgyalt Tőkés László, Párizsban meglátogatta a Fédération Protestante-ot Jean-Marie Lustiger, Franciaország bíboros-érseke is fogadta az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki tájékoztatást adott a romániai helyzetről és a magyar kisebbség követeléseiről. A katolikus egyházfő kifejtette, hogy sajnos, mostanig Franciaország nem fordított kellő figyelmet a kisebbségi kérdésre és a kelet-európai problémákat túl általánosan kezelte. Jean-Marie Lustiger hangsúlyozta a társadalmi érzékenység és az ökumenikus szemlélet fontosságát és elmondta, hogy a versailles-i békerendszer nyomain olyan feszültségek alakultak ki, amelyeknek feloldásában a nyugat-európai államoknak felelősséget kell vállalniuk.
*** A Romániai Magyar Szó pénteki számában megjelent MTI anyagra Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke által kiadott helyesbítéssel kapcsolatban az MTI bukaresti irodája közli: a szóban forgó helyesbítés egy, a központi szerkesztőségben készült interjúra vonatkozik, amelynek tartalmát tehát nem az MTI határozza meg, hanem a nyilatkozó közlése.