Értékválság vagy paradigmaváltás? – Vitaest a szólásszabadság korlátairól Marosvásárhelyen

– A szólásszabadság kérdése ma talán időszerűbb, mint máskor, hiszen ma nemcsak a sajtószabadság, de az egész európai demokratikus értékrend is egy hangsúlyos értékválságon megy keresztül: míg a kilencvenes években egyértelműnek látszott, milyen értékrendet kell magunkévá tennünk, úgy tűnik, hogy mire mi is részeseivé váltunk ennek az európai közösségnek, éppen ezeket az értékeket kérdőjelezik meg nagyon sokan, beleértve a sajtó szerepét, a sajtó függetlenségét, objektivitását és korlátait is – jelentette ki Markó Béla, a Kós Károly Alapítvány elnöke szerdán, egy Marosvásárhelyen tartott közéleti fórumon.

A szólásszabadság korlátairól szóló, a Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) által közösen szervezett kerekasztal beszélgetésen Dr. Majtényi László, az ORTT volt elnöke, Dr. Kós Anna televíziós főmunkatárs, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, valamint Dr. Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának megbízott főszerkesztője értekezett az erdélyi magyar sajtó helyzetéről, a médiavilágban jelentkező új kihívásokról és a szólásszabadság időszerű elméleti és gyakorlati vonatkozásairól. Moderátor Dr. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház főigazgatója, az Országos Audiovizuális Tanács volt alelnöke, házigazda pedig az alapítvány elnöke, Markó Béla volt.

– Ma is érvényes Deák Ferenc megállapítása a sajtótószabadságról, miszerint a sajtótörvénynek egyetlen mondatot kellene tartalmaznia: azt, hogy hazudni márpedig nem szabad. A mai kor kérdése azonban az, hogy szabad-e igazat mondani a sajtóban – mondta Dr. Majtényi László. A magyarországi médiaszakember, aki egy átfogó képet nyújtott az 1989 előtti és utáni magyarországi sajtó helyzetéről, kifejtette, korántsem elégedett a magyar médiaállapotokkal, hiszen ma egyértelműen politikai és gazdasági tényezők korlátozzák a magyar sajtó szabadságát. A magyar közszolgálati média politikai okokból nem szabad és egyáltalán nem hiteles, a kereskedelmi médiumok egyrészének szabadságát, az objektív tájékoztatást pedig az őket birtokló tulajdonosi körök, vállalkozások révén gazdasági szempontok korlátozzák. – Ma azonban korszakváltáshoz érkeztünk, amikor a mindenkori politikai hatalomnak igen korlátozott lehetőségei vannak a sajtószabadság elleni fellépésre: a hatalom hegemóniára törekedhet ugyan, de ma már nem tudja monopolizálni a sajtót, az információáramlást – mutatott rá Majtényi László, aki szerint ugyanakkor a kereskedelmi sajtó sem tekinthető az objektív tájékoztatás fórumának, hiszen ezen médiaorgánumok célja nem alapvetően a hitelesség, hanem mindenek előtt a pénzügyi haszon. Ez nemcsak ebben térségben, hanem a világban mindenhol így van: mindenhol történnek elfogadhatatlan dolgok, azonban a különbség a jogállam és nem jogállam között az, hogy egy jogállamban következményei vannak a sérelmeknek – mondta a médiaszakember.

Dr. Kós Anna úgy értékelte, a politikai és gazdasági oldalról történő korlátozási törekvések mellett főként az öncenzúra az, amely szintén jelentősen gyengíti a sajtó szabadságát. Nem kevésbé ártalmas lehet a sztereotípiák alkalmazása az újságírásban. Erre példaként a főként a Duna Televízió által generált Erdély-imázst említette, amely az erdélyi magyarokat „egy skanzenben élő, ökrös szekeret hajtó” emberekként mutatja be, és ezt az imázst az erdélyi tudósítók előszeretettel táplálják, mintegy megfelelve a megrendelő elvárásainak.

Romániában van sajtószabadság, csak nem szabad a sajtó – mondta Kovács Péter főtitkár, aki szerint ez az ellentmondás csupán látszólagos, hiszen ma Romániában bármilyen témáról lehet írni, amennyiben az adott téma – a politikai, gazdasági érdekeltségekből fakadóan – megfelel valamelyik lapnak. Kovács Péter szerint egy másik anomália, hogy Romániában nem eldöntött kérdés még, hogy maga a szakma határozza meg az általa előállított sajtótermékek színvonalára, hitelességére vonatkozó mércét, vagy teljességgel az olvasók igényeire kíván válaszolni. Pontosabban, ki nevel kit: a sajtó a népet, vagy a nép a sajtót – tette fel a kérdést a főtitkár.

Gáspárik Attila szerint a sajtó ma egy paradigmaváltáson megy keresztül, ugyanis az internetalapú információközlés kifejlődésével a hagyományos értelemben vett sajtó szerepe csökkent és teret veszít, álláspontjában ez tovább nehezíti az erdélyi magyar sajtó helyzetét, amely amúgy sem képes önálló módon megállni a szűk médiapiacon.

Szász Attila szerint a romániai tapasztalatok azt mutatják, hogy a sajtópiacot uraló kereskedelmi média számára nem elsősorban a szabadság kérdése a legfontosabb, hanem a profit. A Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának megbízott főszerkesztője szerint Romániában a sajtó bulvárosodása, az ebből kifolyólagos kényszerek, a folyamatos szenzációhajhászás, a magáneletet sértő információk terjesztése rontják a médiavilág hitelét.

Pozitívumként hangzott el, hogy az erdélyi magyar lapok etikai-erkölcsi értelemben konzervatívabbak a romániai vagy a nyugati országok sajtójához képest, ennek bizonyítéka az is, hogy az elmúlt húsz év alatt bulvársajtó nem honosodott meg Erdélyben.