RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. október 22., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3131. szám
Markó Béla a Velencei Bizottság ülésén
***Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes részt vett a Velencei Bizottság soros ülésén, amelyre október 21-22-én került sor Velencében. A Markó Béla vezette küldöttségnek tagja volt, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár és Sata Viktor miniszterelnök-helyettesi tanácsos.
Az ülés napirendjén többek között a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos véleményezés elfogadása is szerepelt. Az ülésen a Bizottság több tagja is hozzászólt, mindannyian kiemelték a törvénytervezet jelentőségét.
Markó Béla szövetségi elnök bevezető beszédében hangsúlyozta: Romániában a kisebbségi jogok érvényesítése a párbeszéd és az együttműködés eszközeivel valósítható meg, a törvénytervezet is egy ilyen folyamat eredménye.
Miután értelmezte a törvénytervezet fontosabb rendelkezéseit, a szövetségi elnök kérte a Velencei Bizottság támogatását, hogy egy minél európaibb jogszabály szülessen, amely alkalmas lesz arra, hogy a kisebbségi közösségek számára megfelelő jogokat és a jogok gyakorlásához szükséges megfelelő intézményeket biztosítson.
Ugyanakkor Markó Béla megköszönte a bizottság tagjainak munkáját, és elmondta, hogy a törvénytervezetbe belefoglalták a jelentéstevők több pontosító javaslatát, és továbbra is figyelembe fogják venni észrevételeiket.
Hangsúlyozta, hogy indokoltnak tartja azt a kérést is, hogy a törvénytervezet minél több garanciát tartalmazzon a kisebbségi jogok gyakorlására és a jogsérelmek orvoslására.
A Velencei Bizottság által elfogadott véleményezés üdvözli a romániai kisebbségek törvénytervezetét, és úgy értékeli, hogy ez a jogszabály lehetőséget fog teremteni Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Idézünk: „a törvénytervezetelfogadása jelentősen hozzájárult Romániának, mint demokratikus államnak a megerősítéséhez”. A Bizottság véleményezése kifejti: a kulturális autonómia jelentős eszköz arra, hogy a nemzeti közösségek közvetlenül részt vegyenek minden olyan döntésben, amely saját oktatásuk, kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében jelentőséggel bír. Idézünk: ”A kisebbségi törvénytervezetben rögzített kulturális autonómia képes arra, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek számára a tényleges döntéshozatali jogosítványokat, nem csupán egyszerű konzultációs jogot, ahogy azt gyakran más országokban rögzítették.”

