RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. szeptember 29., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3111. szám, III. kiadás
A kisebbségi törvénytervezet vitája a Szenátus napirendjén
***Szerdán délután vitatták a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a Szenátus plénumában.
Markó Béla szövetségi elnök, szenátor többek között Ion Iliescu volt államfő, illetve Gheorghe Funar Nagy Románia Pártos szenátort követően szólalt fel a hallgatóság előtt.
A magyar-ellenes szónoklatok kapcsán, Markó Béla emlékeztette Ion Iliescut arra, hogy a közigazgatási törvény módosítására – amely a kisebbségek számára kedvező jogokat biztosított – 2000-ben került sor, akkor amikor a Szociáldemokrata Párt a hatalmon volt. Szintén azoknak a belegyezése mellett módosult a tanügyi törvény, az alkotmány, akik jelen pillanatban hevesen kifogásolják a kisebbségi törvény tervezetét.
Ugyancsak a múltat elevenítve fel figyelmeztette a politikusokat arra, hogy míg 1990–91-ben kijelentették, hogy a kisebbségek jogait Romániában végérvényesen sikerült rendezni, lám a mai vita nem ezt bizonyítja – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
„Gyakran azzal érveltek a politikusok, hogy kisebbségi jogok biztosítása esetén fennáll a veszélye annak, hogy a közösség elszigetelődik. Erre azonban nem került sor, mi is tagjai vagyunk a kormánynak, és vállaltuk és vállaljuk az ország általános problémáinak rendezését” – mondta Markó Béla.
Természetesen az elmúlt években változott a helyzet. Változott az emberek mentalitása, az RMDSZ vállalta, hogy közösen a többségi románsággal hozzájáruljon a kisebbségi kérdés rendezéséhez, amely, mint mondotta, nemcsak a kisebbségnek, hanem a többségnek is a feladata.
„Jelen pillanatban egy olyan jogszabály tervezetéről vitázunk, amelyet ugyan az RMDSZ szorgalmazott, de a kormány vállalt, beillesztette programjába. Ez a tervezet valóban tartalmaz új elemeket: egyrészt meghatározza a nemzeti kisebbségek státusát, másrészt megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit. Ami a kisebbségek státusának meghatározását illeti, erre maga az Alkotmány kötelez bennünket, amely előírja ennek szükségességét” – hangsúlyozta Markó Béla. „Valamennyiünknek kötelessége, hogy az elkezdett munkát továbbvigye, hogy megfelelő jogokat biztosítson a döntéshozatalban is” – egészítette ki a szövetségi elnök, mondván, hogy a kulturális autonómia lehetővé teszi majd, hogy maguk a kisebbségek is dönthessenek az őket érintő kérdésekben, nevezetesen beleszólásuk lehessen az oktatási, művelődési intézmények vezetőinek kinevezési folyamatába.
Markó Béla cáfolta azokat a feltételezéseket, melyek szerint az EBESZ főbiztoskifogásolná a kisebbségi törvény tervezetét, mondván hogy Rolf Ekeus igenis támogatja a kezdeményezést.
„Valóban, bonyolult és költséges a demokrácia. Ám azt hiszem, hogy valamennyien ezt kívánjuk inkább, az egyszerűbb, de antidemokratikus rendszer helyett.” – jelentette ki a szövetségi elnök.
Amennyiben Románia a társadalom reformjának útján kíván haladni, akkor vállalnia kell a decentralizáció, a szubszidiaritás, az autonómia különböző formáinak elfogadását. „Ha pedig, valóban decentralizációt akarunk, akkor nagyobb teret kell engednünk önkormányzatainknak, el kell fogadnunk az autonómia tanácsokat, el kell fogadnunk a kulturális, nyelvi másságot” – hangsúlyozta a Szövetség elnöke.
„A mai ülés is azt mutatja, hogy fennáll az, hogy a 90-es évek elejére emlékeztető vitákra kerüljön sor, de bízom benne, hogy átlépünk ezeken a pillanatokon és a közös érdekért megszavazzuk a kisebbségi törvény tervezetét” – zárta beszédét Markó Béla szövetségi elnök.