RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. június 13., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3026. szám, I. kiadás
Aktuális híreink
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tanácskozása Bécsben
Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése Marosvásárhelyen
Az Ügyvezető Elnökség hírei
Hathatós műemlékvédelem és attraktív városfejlesztés
Az Állami Találmányi- és Védjegyhivatal hírei
Az Országos Ifjúsági Hatóság hírei
A SAPARD Ügynökség hírei
Aktuális híreink
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tanácskozása Bécsben
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei június 11-én, Bécsben tartották soros ülésüket, amelyen a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői és a 13 Nyugat-, illetve Észak-Európai országos magyar szervezet képviseletét ellátó NYEOMSZSZ képviselői találkoztak. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója képviselte.
A megbeszélés során a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről. A tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy a nyugati országokban élő magyarság a nemzet szerves részét képezik, amelyek maguk is jelentős mértékben hozzájárulnak az egész nemzet felemelkedéséhez. A felszólalók egyaránt kihangsúlyozták, az autonómia-formák kiépítése, és az európai integráció kiterjesztése fontos eszközt jelent a határon túl élő magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának biztosításában.
A tagszervezetek ugyanakkor – elfogadva Markó Béla meghívását – úgy döntöttek, hogy a testület következő ülésére ősszel, Erdélyben kerül sor.
A HTMSZ tagjai az ülés végén zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között a MÁÉRT mihamarabbi összehívását, valamint a délvidéki magyarság helyzetének normalizálását célzó magyar- és nemzetközi erőfeszítések folytatását kérték.
Az alábbiakban közöljük a tanácskozás zárónyilatkozatát.
ZÁRÓNYILATKOZAT
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának bécsi tanácskozásáról
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei 2005. június 11–12-én a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének meghívására Bécsben találkoztak. A tanácskozás résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről.
1. A jelenlévők kifejezésre juttatták, hogy a nyugati magyarságot a nemzet szerves részének tekintik, s hogy szervezeteik jelentős mértékben hozzájárulnak az egységes magyar nemzet felemelkedéséhez.
A HTMSZ Fóruma meghallgatta felvételi kérelmüket, s a következő szervezeteknek – Nyugat Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Latin-Amerikai Magyarok Országos Szövetsége – elfogadta teljes jogú tagságát.
A Fórum résztvevői javasolták, hogy ezek a szervezetek váljanak a MÁÉRT teljes jogú tagjává.
2. A tanácskozás résztvevői elégedetlenségüket fejezték ki a Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halasztása miatt, s határozottan kérik az összehívás időpontjának meghatározását, valamint a határon túli magyar szervezetek bevonását a napirendi pontok kialakításába és az értekezlet előkészítésébe.
3. A Fórum résztvevőinek meggyőződése, hogy a magyar-magyar kapcsolattartás, a nemzet egységének megőrzése, az autonómiaformák kiépítése és az európai integráció kiterjesztése és elmélyítése fontos eszköze annak, hogy a Magyarország határain túl élők legfontosabb törekvésüket – a szülőföldön való megmaradást – megvalósíthassák.
4. A tanácskozás résztvevői tudomásul veszik a Magyar Országgyűlés által elfogadott állampolgársági törvényt, amely enyhíti az eddigi megalázó hivatali eljárást a magyar állampolgárságért folyamodó külföldi állampolgárok számára. Ugyanakkor a Magyarország határain kívül élő magyarok a szülőföldön való megmaradást tekintik elsődleges céljuknak. Továbbra is szorgalmazzák a magyar állampolgárság jogfolytonosságának helyreállítását minden magyar számára.
5. A bécsi találkozó résztvevői a leghatározottabban elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb támadásokat és tettlegességeket, amelyek azt követően is folytatódnak, hogy az európai és amerikai testületek határozottan állást foglaltak ebben az ügyben. Hasonlóképpen a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar közösség legnagyobb támogatottságot élvező pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és annak vezetői ellen indított, előre kitervelt és összehangolt állami lejáratási kampányt, és egyöntetű támogatásukról biztosítják a VMSZ-t és annak vezetőit. Továbbra is kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében.
6. A bécsi tanácskozás résztvevői döntöttek arról, hogy soron következő ülésüket az RMDSZ meghívására Erdélyben tartják ez év őszén.
Bécs, 2005. június 12.
Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése Marosvásárhelyen
***Markó Béla Szövetségi elnök 2005. június 18-án, szombaton délelőtt 10 órára, Marosvásárhelyre, a Kultúrpalota nagytermébe összehívta a Szövetségi Képviselők tanácsának (SZKT) ülését.
Az ülés napirendje a következő:
A szövetségi elnök politikai tájékoztatója;
Az Országos Önkormányzati Tanács működési szabályzatának módosítása;
Az ügyvezető elnök jelentése a szövetség állapotáról;
Beszámoló a kormányzati tevékenységről.
Az ülés délután 15 óráig tart.
Az Ügyvezető Elnökség hírei
Hathatós műemlékvédelem és attraktív városfejlesztés
***Magas szintű szakmaiság és hozzáértés jellemezte azt az urbanisztikai, építészeti, területrendezési és műemlékvédelmi tanácskozást, amelyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Önkormányzati Főosztályának szervezésében került sor 2005. június 11-én, a gyergyószárhegyi Lázár kastélyban. Építészek, építészkritikusok, műemlékvédők, önkormányzati képviselők és szakemberek nyílt fórumává vált a tanácskozás, amely, mint azt Veress Emőd önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök is megfogalmazta, egy olyan párbeszédsorozat kezdete kíván lenni, amely által a városaink fejlesztésében előttünk álló kihívásokra megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldásokat. Az egyes városok sajátos urbanisztikai és területrendezési dilemmái, az ezekre vonatkozó elképzelések megfogalmazása mellett, a tanácskozás kitért a lakótelepek közösségi tereinek kialakulására és változására, az e kérdéskörnek a törvényhozás szemszögéből való megközelítése sem.
A téma ennyire részletes körüljárása érthető, hiszen, Veress Emőd szerint ebben egyre több problémával kell konfrontálódnunk: hogyan lehet sok középkori utcaszerkezettel büszkélkedő város egyre zsúfoltabbá váló gépkocsiforgalmát megoldani, hogyan lehet a városképet javítani, hogy az eladható legyen, hova telepítsünk iparzónát, hogy az a városszerkezetnek megfelelően alakuljon, hogyan biztosítsuk a városrendezési tervek minőségét, hogy azok valóban jövőbe mutató koncepciót mutassanak. Az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök kiemelte többek között a hulladékkezelés, a műemlékvédelem kérdéskörét, a szolgáltatások minőségének növelését, város és vidéke stratégiai kapcsolatát, a városok közötti versenyt, a tulajdonviszonyok lezárását. Veress ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a decentralizációs törvénycsomag remélhetőleg egy olyan irányba mozdul el, amely a város számára hatáskört és pénzt is biztosít, hogy terveit megvalósíthassa. Fontos a városról sokat beszélni, hiszen az Európai Unió szintjén is olyan tervek merülnek fel, melyek a régiók helyett városokban gondolkodnak – hangsúlyozta a Szövetség ügyvezető alelnöke.
A kormányzati munka és a törvényhozás szemszögéből járta körül e kérdéskört BaraGyula, a Területrendezési minisztérium tanácsosa. Véleménye szerint az ingatlan nyilvántartás hiányosságai is gondot okoznak a tulajdonjog gyakorlásában. A városrendészeti szabályok és intézmények hiányosságai kaotikus településfejlődést és korrupció forrást eredményeznek. Bara ugyanakkor az épületállomány gyenge állagára, a vidék siralmas infrastrukturális ellátottságára, az autópályák, úthálózatok, vasúti infrastruktúrában fellelhető lemaradásokra is kitért. A minisztériumi tanácsos azonban hangsúlyozta: nagy lehetőségek vannak az ingatlan állomány bővítésére és felújítására. Ismertette a közmunkaügyben futó programokat, amelyek elsősorban a települési úthálózatokat, a kistelepülési vízrendszereket célozzák. Építés terén a minisztérium szabályozást, felügyeletet kíván biztosítani, ugyanakkor a szociális lakásfejlesztésre, lakáspolitikára kíván különös hangsúlyt fektetni. Bara Gyula kifejtette azt is, hogy az általa képviselt minisztérium a Nemzeti Fejlesztési terv kialakításában próbál egyre nagyobb szerepet vállalni. A miniszteri tanácsos leszögezte: az infrastruktúra helyzetében, kell és lehet javítani.
Hathatós műemlékvédelem és attraktív városfejlesztés címszóra épített előadásában Guttman Szabolcs, Nagyszeben város főépítésze, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének alelnöke hangsúlyozta: a múlt és jövő ilyen szerű összekapcsolása csak akkor lehetséges, ha a törvénykezésen túl közös az akarat: politikai, szakmai és nem utolsó sorban civil szféra összefogására van szükség. Nagyszeben esetében, az elmúlt öt év tapasztalatainak tükrében, elmondható, hogy az új évezred kinyitotta azokat a kapukat, ahol a város újra felfedezhette rejtett tartalékait. 2000-ben a párbeszédek, a szakmai és politikai egyeztetések periódusa kezdődött, amikor a helyi adminisztráció keretein belül műemlékvédelemről kezdte tárgyalni, külön szakiroda kezdte meg működését, és hivatalosan is kapcsolatba kerültek a szakmai és politikai szférával. 2003-ban egy fiatal kolozsvári szaktervező csoporttal sikerült beindítani egy általános városrendezési előtervet. 2004-ben, a városban az építészeti beruházás háromszorosára nőtt 2003-hoz viszonyítva, az új ipari zóna kialakításával pedig a munkanélküliek száma 15 százalékról 3 százalékra esett vissza. Szerencsés egybeesések vagy talán az előkerült helyi értékek tudatosításának köszönhetően, a város Luxemburg tartománnyal együtt megkapta a 2007-es Európai Kultúrfőváros rangsorolást – emlékeztetett Guttman Szabolcs, aki szerint 2007-ben minden nemzeti kisebbségnek a legmagasabb kulturális szinten kell magát képviseltetnie, hiszen ekkor a multikulturalitás bebizonyítására van esély.
A minket körülvevő, egyre sűrűsödő zavarba beletartoznak a lakótelepek és a lakóparkok. Az új építmények tömege elérte a kritikus határt, nyugodtan tekinthetjük ezt a zavar egyik legkínosabb forrásának – fogalmazott előadásában Vargha Mihály építészkritikus, az epiteszforum.hu építészeti szaklap főszerkesztője. Vargha kifejtette: az új építmények gyarapodása annyira gyors, hogy ettől a korábban létrehozott építmények pusztulási sebessége is szinte a szemünk láttára nő. Egyre inkább meggyőződésem, hogy csak emberfők kiemelkedésével menthető a helyzet – összegzett a budapesti építészkritikus.
Szemerey Samu előadásában a kelet európai lakótelepek közösségi tereinek kialakulását és változásait vázolta, a szocialista utópiák kísérleteitől a piacgazdasági átmenet individualizációjáig. A lakótelep, mint élettér sikeres programja elsősorban annak közterein múlik, azaz pontosan azokon a tereken, amiket az építésükkor és a jelenlegi felújításukkor egyaránt elhanyagolnak a tervezők és döntéshozók – fogalmazott Szemerey. Véleménye szerint az olyan rehabilitációs stratégia, ami a köztereket és a közösségek bevonását helyezi előtérbe, valamint feladatának tekinti a fizikai beavatkozáson túl a fenntartás és a közösségi programok kiépítését is, a sikeres városmegújítás garanciája. Ezt a közösségépítészetet, mint urbanisztikai gondolkodásmódot követve, lehetővé válik a város, és tőle elidegenedett lakóinak összekapcsolása.
A továbbiakban Erdély néhány nagy városának sajátos helyzetéről, urbanisztikai terveiről számoltak be a téma legavatottabb képviselői: a csíkszeredai Szabadság tér rendezési terv pályázatának kiírásról és eredményeiről Korodi Szabolcs építész számolt be, CsegziSándor, Marosvásárhely alpolgármestere Metropolitan zóna: a város és környéke fejlesztésének egy új irányzata címmel tartott előadást, Birtalan Csilla, Sepsiszentgyörgy Városépítészeti Iroda vezetője Sepsiszentgyörgy építkezését a jövő szemével közelítette meg. Csortán Ilona, Szováta város főépítésze épített örökségünk értékvédelmére vonatkozó jogszabályozást ismertette, a székelyföldi építészetről, székelyföldi műemlékvédelemről Csortán Ferenc tanácsos, a Maros megyei művelődési, vallásügyi és kulturális örökségvédelmi hivatal műemlék-nyilvántartási előadója tartott átfogó előadást.
Az Állami Találmányi- és Védjegyhivatal hírei
***Június 13–15. között hivatalos látogatást tesz Bukarestben Armen Azizyan, az Örmény Szabadalmi Hivatal elnöke, a Románia és Örményország által 2003-ban aláírt iparjogvédelmi együttműködési szerződés keretében. A látogatás célja a két ország szakhatóságai közötti tavaly megalapozott kapcsolatfenntartás erősítése, valamint a nemzetközi szakintézetekben szerzett tapasztalatok kölcsönös kicserélése.
Az örmény küldöttség Varga Gábor, a román Állami Találmányi – és Védjegyhivatal vezérigazgatója meghívására érkezett Romániába.
Az Országos Ifjúsági Hatóság hírei
***Június 13-án, az Országos Ifjúsági Hatóság és az Euro 26 a Hatóság székhelyén megrendezett sajtókonferencia keretén belül ismertette a Kultúra versus Szemét című projektet, melyet 2005 nyarán Costineştien fognak megrendezni. Az Országos Ifjúsági Hatóság és az Euro 26 partnerségében megrendezendő projekt célkitűzése a fiatalok bevonása környezetvédelmi akciókba és a fiatal generáció kulturális hozzáférhetőségi lehetőségeinek növelése. A sajtókonferencián az Országos Ifjúsági Hatóságot Borbély Károly elnök képviselte. Az Euro 26 részéről Mugurel Stan vezérigazgató volt jelen.
A SAPARD Ügynökség hírei
***2005. június 17.-én 16 órai kezdettel a székelyhídi, majd 19 órai kezdettel az érmihályfalvi Polgármesteri Hivatalban az érmelléki SAPARD pályázati lehetőségek, valamint az új tulajdonjogi törvények ismertetésére kerül sor. A rendezvény házigazdája Sóki Béla, Bihar megyei parlamenti képviselő, meghívott előadók: Szabó Sámuel az Országos SAPARD Ügynökség elnöke, valamint Dr. Pete István RMDSZ szenátor. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket, akik természetesen kérdéseket intézhetnek a meghívottakhoz.